"Harc" az iskolákban: csökkentenék a hiányzásokat

Az iskolai hiányzások jelenségének oka sokrétű, az ezzel foglalkozó írások társadalmi, gazdasági problémákra, életkori sajátosságokra, az iskolarendszer gondjaira vezetik vissza. Következésképp a jelenség orvoslása sem egyszerű, az oktatási tárca egyik célkitűzése mégis ez, a nemrég elkezdődött tanévben az egyik prioritást élvező cél az iskolai hiányzások visszaszorítása. A szaktárca rendelkezései szerint ebben a munkában az iskolaigazgatók, osztályfőnökök, tanítók, tanárok, valamint a tanfelügyelőség is részt kell vegyen.

Több százan hetes alatti magaviselettel

A Hargita Megyei Tanfelügyelőség adatai szerint Hargita megyében az előző tanév első félévében magasabb volt a hiányzások aránya, a második félévre mintegy százzal csökkent azok száma, akiknek magaviseleti jegyét hetes alá csökkentették az igazolatlan hiányzások miatt.

A tanfelügyelőség összesítése szerint Hargita megyében a 2010–2011-es tanév első félévében a 40 005 diákból 820-nak vonták le hetes alá a magaviseleti jegyét az igazolatlan hiányzások miatt. Elemiben van a legkevesebb igazolatlan hiányzás, 1-4. osztályban az előző tanév első félévében 107 diák magaviseleti jegyét csökkentették hetesnél kisebb jegyre emiatt. 5-8. osztályban ez a szám 220. Az iskolai hiányzások főként a középiskolás időszakra jellemzőek, ezt a megyebeli számok is igazolják: az előző tanév első félévében a megyében 330 diák magaviseleti jegye volt hetes alatti a hiányzások miatt. Az esti oktatásba járók között 166 ilyen eset volt.

Az előző tanév második félévében összességében csökkent az igazolatlan hiányzások miatt hetes alatti magaviseleti jeggyel lezárt diákok száma, 704 ilyen diák volt a megyében. 1-4. osztályban 57-en, 5-8. osztályban 199-en voltak ebben a helyzetben. Az általános iskolai csökkenés mellett azonban a középiskolákban második félévben több, 382 volt a sok igazolatlan hiányzás miatt hetes alatti magaviseleti jeggyel lezártak száma. Az estibe járók közül 66-an hiányoztak annyit, hogy ez hetes alatti magaviseleti jegyet eredményezett a második félévben.  

Ellenőrzés, megelőzés, csökkentés

Ebben a tanévben az oktatási tárca rendelkezései szerint kiemelten oda kell figyelni a hiányzások ellenőrzésére, megelőzésére és csökkentésére. A tárca által kiadott menetrend szerint a hiányzások elleni harc első lépése a jól megtervezett, a diákok számára érdekes és vonzó leckék összeállítása. Meg kell figyelni a tanintézményekben a hiányzások helyzetét, bevezetni azt az iskolai dokumentumokba, megvizsgálni a hiányzások okát és minél hamarabb párbeszédet kell létesíteni a hiányzó gyerek szüleivel. A hiányzások helyzetét elsődlegesen a pedagógusok kell figyeljék minden órán, a osztályfőnököknek azonban hetente összesíteniük a helyzetet. Ferencz S. Alpár Hargita megyei főtanfelügyelő elmondta, a szaktárca az igazgatókat is kötelezi arra, hogy kiemelten kezeljék a hiányzások helyzetet, a belső rendszabályok betartását, illetve a diákokkal, szülőkkel való kommunikációt ennek kapcsán.

A hiányzások országos szintű ellenőrzése érdekében minden tanintézményben be kell vezetni be-, illetve kiléptető rendszert, amely regisztrálja a diákok jelenlétét az iskolákban. A tanév második félévének kezdetéig kell ezeket a rendszereket telepítse a tanfelügyelőség és az iskolák, a középiskolák és szakiskolák elsőbbséget élveznek. A megadott időre az összes iskolába nem fogják tudni telepíteni a rendszereket, a Hargita megyei főtanfelügyelő azt mondta, vizsgálják annak a lehetőségét, hogy a tanév végéig legalább a középiskolákba bevezessék a beléptető rendszert. Az Octavian Goga Gimnáziumban működtetett rendszer, amely egyéni vonalkódos azonosító kártyák által regisztrálja a diákok ki- és belépését, nagyon olcsó és már ki van dolgozva, így ezt fogjuk alkalmazni – tájékoztatott Ferencz S. Alpár.

A hiányzások követésében a tanfelügyelőség is részt kell vegyen, amint Bartolf Hedwig tanfelügyelő elmondta, az eddigi féléves összesítések helyett most havonta begyűjtik az iskoláktól az erre vonatkozó adatokat.

Fontos tényező lenne a család

Minden reggel összeírjuk a hiányzókat, tízkor ismét összesítünk, és folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a szülőkkel, utánanézünk, mi az oka, ha valaki hiányzik, felhívjuk a szülőt, hogy miért nem jött be a gyerek az iskolába – mutatta be a hiányzással felvett „harc” lépéseit Mihály Géza, a csíkszeredai Venczel József Szakközépiskola igazgatója. Elmondta, a kisebb diákokkal nincs baj, a nagyobbakat pedig szinte rendőrként követik. Ismertette, gyakori helyzet, hogy amikor utánaérdeklődnek a szülőknél, hogy hol a gyerek, azt a választ kapják, hogy otthonról elment. Bejönnek a városba, csavarognak – közölte az igazgató, aki szerint így év elején még komolyabban veszik a hiányzók ellenőrzését és a cigarettázás elleni fellépést, próbálva megelőzni a nagyobb problémákat.

Az oktatási tárca által kötelezővé tett beléptető rendszerről Mihály Géza azt mondta, az elvet nem tartja túl jónak, hisz az ember szabadnak született, és például az egyetemek is nyitva vannak. Szerinte az lenne a megoldás, ha mentalitásban felnőnénk oda, hogy tiszteljük az iskolát és elfogadjuk a szabályait. Ha viszont kötelező, akkor bevezetik ők is a rendszert, főként, ha finanszírozást is adnak a telepítéséhez – hangsúlyozta az igazgató.

A csíkszeredai Kájoni János Szakközépiskola igazgatója, György Emőke szerint, hiába a hiányzásokra való odafigyelés a család nélkül. Az iskola és a családok közötti együttműködést kell javítani – mondta az igazgató. Rámutatott, ahogy nő a gyerek, úgy csökken a család figyelme az iskolai dolgok iránt, a középiskolás gyereket már felnőttnek tekintik, pedig még nem az. Sok szülő külföldön dolgozik, idős nagymamákra vannak bízva a diákok, ha pedig gond van, akkor orvosi igazolást hoznak – mutatott rá az igazgató. Szerinte a társadalmi és szociális körülmények mellett az iskolai hiányzás jelenségét az is generálja, hogy a diákok többsége nem szereti az iskolát.

„Integrálnia kell annak a gyereknek, akik már ötödikben sem tudott szorozni. Én se mennék szívesen oda, ahol mindennap megaláznak” – summázta György Emőke, aki szerint a minisztériumnak az iskolarendszert kellene megváltoztatnia. „Amíg nem tesszük az iskolát egy jó hellyé, addig a diákok nem fogják szeretni, és elkerülik” – mondta az igazgató, aki szerint nem kellene mindenkit érettségire hajtani, és szomorú, hogy a minisztérium csak elméleti líceumokban gondolkodik.