Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

09:24

Ismét Székelyhon játék a GaGán!

08:47

Szúnyog- és kullancsirtás lesz Gyergyószentmiklóson

08:09

Autók ütköztek, egy személy súlyosan megsérült

07:55

Parajd jövője biztató, jelene azonban gondterhes

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Megrázó felvételt tettek közzé a két halálos áldozatot követelő ütközésről

Felbontaná a minisztérium azon orvosok szerződését, akik munkaidejükben a magánegészségügyben dolgoznak

Ha kiderül, hogy valaki most feltölti ivóvízzel a medencéjét...

185-tel mérték be a rendőrök a két fiatalt, akik menekülés közben a teljesen kiégett autóban vesztették életüket

Használjuk ki a napsütést, péntektől leszakad az ég

Mars helyett inkább tényeket

Simion Marosvásárhelyen: az RMDSZ azt hazudta a magyaroknak, hogy félniük kell a románoktól

A szemét kétharmada a kukák mellett landol, de a hulladékkezelő bízik az emberek civilizáltságában

Megsínyli az üdülési utalványok értékének megfelezését a turisztikai ágazat

Több földet követelnének meg a támogatást igénylő gazdáktól

Ágyékkötőben a bennszülöttek között – egy tudós kalandos életútjának meghatározó állomása

A professzor számtalanszor volt életveszélyben

Fotó: MCC Sepsiszentgyörgy

Több mint kétszázan regisztráltak Benedek Dezső antropológus, nyelvész, a Mathias Corvinus Collegium szervezésében zajló sepsiszentgyörgyi előadására: mind arra volt kíváncsiak, milyen hasznos tudást kell adnunk fiataljainknak.

Bodor Tünde

2024. november 10., 18:582024. november 10., 18:58

2024. november 10., 19:032024. november 10., 19:03

Benedek Dezső a Georgia Egyetem professzora, vendégtanár Osakától Kolozsvárig, 18 nyelven ért és beszél. A 74 éves tudós szakterülete a nyelvészet, pszicholingvisztika, pszichológiai és szociális antropológia, a japán, kínai, koreai, vietnámi nyelv és irodalom, a kelet-közép európai és az ausztronéziai etnológia.

Az előadáson jelenlevők nem elméleti fejtegetéseket, értekezéseket hallgathattak, hanem számos izgalmas és humoros sztorit. A Kondor Ágota tanárnővel folytatott beszélgetés során kiderült, hogy a professzor – akit minden iskolából kicsaptak verekedős természete miatt, és alig sikerült (protekcióval) Kolozsváron leérettségiznie –

eredetileg arab nyelvet akart tanulni, de a bukaresti egyetem titkárnőinek arroganciája és nemtörődömsége miatt végül angol-német szakra kényszerült.

Miután Amerikába emigrált, beiratkozott a Pennsylvaniai Állami Egyetemre, és ledoktorált.

A tudásszomjat, a kemény munkát kiemelt értékként mutatta fel a professzor

Fotó: MCC Sepsiszentgyörgy

Később kínai szakács lett egy tankhajón, ahol arra kérte az ázsiai legénység soknemzetiségű tagjait, meséljenek neki mondákat, történeteket; ezeket gyűjteménybe foglalta. Az egyetem támogatta a kutatóútját, amely magába foglalta a Tajvan délkeleti részén található Orchideák (Irala) szigetén való négyéves együttélését a yami törzs ősközösségi körülmények között tengődő bennszülöttjeivel.

Polip csápjai között

A szigetlakók életmódjába beilleszkedő Benedek Dezső egy alkalommal bennszülöttekkel együtt merült az óceánba élelemért. Csak egy szabály volt ilyenkor: minden merülés alkalmával valami ehetőt kellett felhozni. Hogy honnan, milyen mélységből, nem számított.

A mélyben egy polip gúzsba kötötte a professzort: három végtagját lefogta, így a lábához erősített késhez nem fért hozzá.

Egy bennszülött azonban odaúszott hozzá, az egyik lábáról levágta a polip csápját, majd a kezébe adta a kést, és otthagyta. De miért nem szabadította ki? – tette fel neki a kérdést utólag a professzor. Nos, azért, mert ha akkor megmenti az életét, akkor Benedek Dezső egész életében a lekötelezettje maradt volna.

A yamik között uralkodó, a mienktől egészen eltérő felfogást tükrözi az az eset is, amikor

a professzor a magántulajdon mibenlétét akarta megmagyarázni a bennszülötteknek.

Ez nem igazán sikerült, mert mint kiderült, a yamiknál csak akkor lehet valakinek saját tulajdona, ha abból a vagyontárgyból mindenkinek van már legalább egy a birtokában.

Életveszélyben az óceánon

Még számtalan alkalommal került a professzor életveszélybe. Például, mikor a bennszülöttekkel együtt hajózott ki,

egy viharban letörött a halászhajó vitorlarudja, annak kötele pedig propellerjére csavarodott.

Miután többszöri lemerülés árán sem sikerült kiszabadítani, miközben a cápák miatt többször is ki kellett húzni a vízből, az az ötlete támadt, hogy tegyék rükvercbe a motort, így végül a propellerről letekeredett a kötél.

A professzor sosem tűrhette, hogy a hallgatók érdektelenek legyenek az óráin

Fotó: MCC Sepsiszentgyörgy

Mi az, amit a mai ifjúságnak fontos lenne tudnia? – tették fel a kérdést a professzornak, aki a tudásszomjat és

a tudás megbecsülését hangsúlyozta, például állítva a hallgatóság elé az Amerikában tanuló ázsiai (japán, kínai) diákokat, akik ezért szerepelnek mindenütt az élen.

Végül arra is kitért, hogy az erdélyi magyarságnak fontos lenne a saját anyanyelvét megőrizni minden körülmények között, mert ha nem figyelünk oda, nagyon hamar eltűnhet innen a magyar kultúra.

Magazin Életmód