
Fotó: Balázs Katalin
Egy szereplő önmagában kevés – igaz az állítás a turizmusra is, Gyergyó is térségben gondolkodva teremtheti meg az élményt, a turisztikai árucikket. Ha Gyergyószék összefog, vonzóvá válik a vendégek számára. Ez a jövő. A jelen kevésbé kecsegtető.
2018. július 24., 18:332018. július 24., 18:33
Térségi Turisztikai Konferencia helyszíne volt kedden a gyergyószentmiklósi Csiky-kert. A Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás szervezésében a körút gyergyói állomása is azt a célt szolgálta, hogy a turisztikai szereplőket tájékoztassa az online marketing lehetőségeiről, a pályázati kiírásokról.
Emellett előadást hallhattunk arról,
A jelen lévő helyi és megyei elöljárók, illetve a gazdasági attasé fontos bejelentést tett a turinform-irodavezetők és más, turizmusban érdekeltek előtt.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatán tartották a konferenciát, ahol 1997 óta képezik a turisztikai szakembereket.
– hangzottak el a kérdések, melyeket az intézmény egyetemi tanára, Horváth Alpár tett fel. A moderátor leszögezte: lassan iparág kellene legyen itt a turizmus, mégis késik a felvirágzása. A megyei tanács egyik alelnöke, Bíró Barna Botond egy viccel támasztotta alá ennek valóságosságát, miszerint egy tengerparton eladó sirályt kínált egy árus, a 10 eurós vételár kifizetése után pedig az égre, ott pedig az egyik madárra mutat: az az öné. Amint az alelnök elmondta,
A gördülékenyebbé tételt többek között az eligazodást segítő telefonos alkalmazásokban látja, melynek a térségi részeit immár egy megyei applikáció fogja össze. Ilyen az ember: szeret bevásárlóközpontba járni, mert ott mindent egy helyen megtalál.
Az összefogás, közösen gondolkodás vezethet eredményre a turizmus terén is – hangsúlyozta Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere, jelezve, Gyergyó valóban sok értékkel bír, de ennek megjelenítéséhez összefogásra van szükség. Barti Tihamér, a megyei tanács alelnöke szerint mindenkinek rá kell jönnie, hogy önmagában kevés.
– mondta el.
A munkahelyteremtő turizmus fejlesztéséhez szintén a konferencián hangzott el egy segítségnyújtás. A gyergyószentmiklósi születésű Lázár Zoltán, a Csíkszeredai Főkonzulátus külgazdasági attaséja ajánlotta, a Széchényi Tőkealap Zrt. éppen Székelyföldön járó vezérigazgatójával szervez találkozót a gyergyóiaknak. Továbbá biztosította a turisztikában tervezőket a magyar kormány támogatásáról.
Simon László előadása a jövőbe mutatott. Szép remények vannak
Fotó: Balázs Katalin
A Mária út utolsó, 100 kilométeres szakaszában rejlő lehetőségeket ismertette Szabó Károly, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás igazgatója. Mint mondta, Csíksomlyó nemzetközi zarándokhely, de csak évente egyszer látogatott. Szerinte
Pontosabban úthálózat, mely kaput nyit a moldvai, a bukovinai kolostorok felé, de akár Brassó irányába is, amely a vendégéjszakák száma szerint országos szinten Bukarest után a második.
Arra figyelmeztette a gyergyószékieket: minden helyi attrakciót érdemes feltérképezni, ismertté tenni és a turistáknak felkínálni, minél többet nyújt a helybéli, annál többet fog belőle nyerni a közösség. Érdemes ebben a világban, amikor a spiritualitás előtérbe kerül, a zarándokturizmusba fektetni.
Az élményteremtés feltételeiről beszélt Horváth Alpár, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Tagozatának egyetemi tanára. Nem kertelt, kijelentette: nem az autópálya fogja idevonzani a turistákat, de tény,
Kijelentette: a turistát ide kell csalni, és ha itt van, akkor bizony a turisztikai információs irodát hétvégén is nyitva kell tartani, a szálloda recepciósának pedig többet kell tudnia a térségről, mint hogy hol van a szobák kulcsa.
– közölte Horváth, három feltételt látva a legsürgetőbbnek ennek változásához: legyen parkolási lehetőség, használható illemhely és biztonságosan járható sétány.
A kínálat legyen reális, amit a katalógusban lát a vendég, azt kell kapnia a helyszínen is. A szakember még egy javaslatot megfogalmazott: „Az emberek emlékeznek, ennek tudatában kell számukra élményeket nyújtani.”
Horváth Alpár nem fényezte a jelent
Fotó: Balázs Katalin
A Gyergyó és Gyilkos-tó turisztikai desztinációban nagy változásokra lehet számítani, biztatta a jelenlévőket Simon László, a Gyergyószentmiklósi Turisztikai Információs Iroda munkatársa. Ha a terveket sikerül kivitelezni, a municípium és az üdülőtelep infrastruktúrájának korszerűsítése után fellendülhet az aktív, bakancsos turizmus, mely a „topánkás” turizmussal ellentétben egészségmegőrző hatással is bír.
A hegyikerékpárutak kiépítését családoknak tervezik, nem olyanoknak, „akik az Oltárkő oldalán felbicikliznek.” Gyilkostó településen a tó közvetlen környékének átrendezése és a turistautak karbantartása, illetve a Kis-Békáson lévő lengőhíd felújítása várható. A meglévő két vasalt út mellett további négyet terveznek, a Kis-Cohárdon kötélkorlát lesz hamarosan. Sok önkéntes és civil szervezet segíti a turisztikai tervek megvalósulását, az igények pedig elmutatnak egészen a kanyonig, a szűk sziklaszoros és meredek vízesések bejárásáig, mely tudást és felszereltséget egyaránt igényel, de keresett adrenalinpumpa, melyhez adott a környezet.
Kérdésre válaszolva Simon László elmondta: bár a térségben van extrém lovasturizmus, kanyoning, via ferata és medveles is,
A Hargita megyei tűzoltók összesen 18 sürgősségi esethez vonultak ki a hét első két napján, miközben 16 Ro-Alert figyelmeztetést is kiadtak a településeken megjelenő medvék miatt.
Két órára felfüggesztik tevékenységüket csütörtökön az ország igazságügyi orvosszakértői és a törvényszéki orvostani szolgálatok munkatársai. A tiltakozó akcióhoz a Hargita Megyei Törvényszéki Orvostani Szolgálat is csatlakozik.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
szóljon hozzá!