
Leggyakrabban a nagyszülők vállalják a gyerekfelügyeletet, ha a szülők külföldre mennek dolgozni
Fotó: Barabás Ákos
A hivatalos adatok szerint mintegy másfél ezer Hargita megyei gyereknek dolgoznak külföldön a szülei, esetenként mindkettő, de a megyei gyermekvédelmi igazgatóság vezetőjének feltételezése szerint a valóságban lényegesen magasabb a külföldön dolgozó szülők száma.
2019. november 05., 09:102019. november 05., 09:10
A polgármesteri hivatalok szociális osztályainak jelentései alapján 1478 olyan gyerekről tudnak a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságon, akiknek szülei külföldön dolgoznak. Erről bejelentési kötelezettségük van a szülőknek, még akkor is, ha a két szülő közül az egyik itthon marad és ellátja szülői feladatait, tehát a gyerek felügyeletét. Mint azt Elekes Zoltántól, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetőjétől megtudtuk,
Ez adott esetben a nagyszülőket jelenti, de akár a másik szülő is lehet, amennyiben csak az egyik szülő vállalt munkát külföldön.
A gyermekvédelmi igazgatóságnak 125 olyan esetről van nyilvántartása, amikor gyermekvédelmi intézkedéssel került/kerültek családi elhelyezésbe a külföldön dolgozó szülők gyereke/gyerekei – a korábban említettektől eltérően utóbbiak egyféleképpen már bekerültek a gyermekvédelmi rendszerbe, tudtuk meg Elekes Zoltántól. Az intézmény igazgatója elmondta:
Az összes, közel másfél ezer esetből, amelyről a gyermekvédelmi igazgatóságnak tudomása van, 970 azoknak a száma, amikor csak az egyik szülő vállalt munkát külföldön, 392 esetben pedig mindkettő, illetve 116 olyan eset van, amikor az egyedüli családfenntartó szülő dolgozik külföldön – tájékoztatott Elekes Zoltán. Kérdésünkre azt is közölte, hogy a jelenség mértéke lényegesen nem változott a múlt év azonos időszakának hivatalos adataihoz képest. Mindazonáltal ő úgy véli, hogy
Fotó: Barabás Ákos
Ennek az lehet az oka, hogy az érintett intézményeknek nincs teljes rálátásuk a jelenségre,
A jelenség azonban – ellentétben a román vidékekkel – Hargita megyében nem jelentős, véli Demeter Levente. Az pedig egyáltalán nem jellemző a Hargita megyei megbízott főtanfelügyelő tapasztalata szerint, hogy a szülők külföldi munkavállalása komoly problémákhoz vezetne a megye oktatási rendszerében, a gyerekek fejlődésében, elmaradnának a tananyagban vagy kimaradnának az iskolából.
Ha elszigetelten elő is fordulnak kisebb problémák, azokat helyben megoldják, az iskolákból csak akkor jelentik az ilyen eseteket, ha meghaladja őket a probléma – de ilyen bejelentést nem kapott a tanintézetektől a megyei tanfelügyelőség, tudtuk meg a főtanfelügyelőtől.
A World Vision Románia által megkérdezett tinédzserek közel negyede azt mondja, hogy a felnőttek ritkán vagy szinte soha nem hallgatják meg őket – derül ki szervezet gyermeknap alkalmából végzett felméréséből.
Az államfő szerint az eltávolítása hatással lehet a jogállamisági feltételekhez kötött uniós források lehívására is.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el hétfőn az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
A vízbefulladásos balesetek megelőzését, valamint a felelős magatartás erősítését célzó országos kampányt indít június 1. és augusztus 31. között az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU).
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra adtak ki figyelmeztetést hétfőn a meteorológusok; a riasztás 21 megyében – köztük a székelyföldiekben – érvényes a nap folyamán.
Ha Sulyok Tamás nem mond le köztársasági elnöki tisztéről, a Tisza párt módosítani fogja az alaptörvényt – mondta a miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatóján.
Függetlenül attól, hogy a drónt eltérítették-e vagy sem, Moszkvát terheli a felelősség, ha egy Oroszországból indított drón Románia területére jut – jelentette ki vasárnap este Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki az államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Medve jelenlétét jelezték vasárnap este az Oroszhegy községhez tartozó Tibódban, valamint Maroshévízen.
1943-ban április vége és május vége között szállították haza a keleti frontról a januári doni katasztrófa után megmaradt magyar katonákat. Nagy József történészt a veszteségekről, a székely részvételről és a román „hallgatás” okáról kérdeztük.
szóljon hozzá!