
Megünneplik a vallásszabadságot Erdély több településén. Archív
Fotó: Veres Nándor
A Tordán elfogadott vallásügyi törvény kihirdetésének 452. évfordulóját ünnepli a Magyar Unitárius Egyház (MUE). A tordai országgyűlést valamint az ott elfogadott vallásügyi határozatot emléktörvénybe foglalta és január 13-át a vallásszabadság napjává nyilvánította 2018-ban a Magyar Országgyűlés.
2020. január 10., 16:562020. január 10., 16:56
„1568-ban január 6-13. között tartották az Erdélyi Országgyűlést az akkori rendek és a fejedelem: a magyarok, a szászok, a székelyek rendjei, az egyházak képviselői és János Zsigmond. A szászok már felvették Luther Márton tanait, és egy előbbi országgyűlés Kálvin János tanait is elfogadta. Folyamatosak voltak a hitviták – Dávid Ferenc és munkatársai nagy sikereket értek el ezeken a hitvitákon. Már úgy beszéltek róluk, mint a kolozsvári vallás hirdetőiről. Sok, külföldről, Nyugat-Európából menekült teológus húzódott meg Erdélyben ezidőtájt – foglalta össze Székely Kinga Réka, a MUE hitéleti- és misszió előadó-tanácsosa.
Ugyanakkor legyen a híveknek papválasztó joga. Történelmi igazságtétel, hogy 2018-ban a Magyar Országgyűlés, mint az 1568-as Erdélyi országgyűlés jogutódja, egyöntetűen elfogadta a törvényjavaslatot, és január 13-át a Vallásszabadság emléknapjává nyilvánította” – részletezte.
Helyi szokás szerint vasárnap együtt üli a vallásszabadság ünnepét a két székelyudvarhelyi unitárius gyülekezet, ezúttal a Bethlen-lakótelepi templomban. A 11 órakor kezdődő istentiszteleten a szószéki szolgálatot Simó Sándor belvárosi lelkész, a Székelyudvarhelyi Unitárius Egyházkör esperese végzi.
Gyergyószentmiklóson a 11 órai istentisztelet után a vallásszabadság emléktáblájánál folytatódik az emlékünnep. A MUE szervezésében Tordán, a vasárnap 16 órakor kezdődő megemlékező istentiszteleten Újvárosi Katalin, székelymuzsnai lelkész, Kolozsváron, 13-án a belvárosi unitárius templomban 17 órától Demeter Sándor Lóránd lesz az igehirdető.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!