A vallásszabadságot ünneplik január 13-án

„1568-ban január 6-13. között tartották az Erdélyi Országgyűlést az akkori rendek és a fejedelem: a magyarok, a szászok, a székelyek rendjei, az egyházak képviselői és János Zsigmond. A szászok már felvették Luther Márton tanait, és egy előbbi országgyűlés Kálvin János tanait is elfogadta. Folyamatosak voltak a hitviták – Dávid Ferenc és munkatársai nagy sikereket értek el ezeken a hitvitákon. Már úgy beszéltek róluk, mint a kolozsvári vallás hirdetőiről. Sok, külföldről, Nyugat-Európából menekült teológus húzódott meg Erdélyben ezidőtájt – foglalta össze Székely Kinga Réka, a MUE hitéleti- és misszió előadó-tanácsosa.

Ugyanakkor legyen a híveknek papválasztó joga. Történelmi igazságtétel, hogy 2018-ban a Magyar Országgyűlés, mint az 1568-as Erdélyi országgyűlés jogutódja, egyöntetűen elfogadta a törvényjavaslatot, és január 13-át a Vallásszabadság emléknapjává nyilvánította” – részletezte.

Helyi szokás szerint vasárnap együtt üli a vallásszabadság ünnepét a két székelyudvarhelyi unitárius gyülekezet, ezúttal a Bethlen-lakótelepi templomban. A 11 órakor kezdődő istentiszteleten a szószéki szolgálatot Simó Sándor belvárosi lelkész, a Székelyudvarhelyi Unitárius Egyházkör esperese végzi.

Gyergyószentmiklóson a 11 órai istentisztelet után a vallásszabadság emléktáblájánál folytatódik az emlékünnep. A MUE szervezésében Tordán, a vasárnap 16 órakor kezdődő megemlékező istentiszteleten Újvárosi Katalin, székelymuzsnai lelkész, Kolozsváron, 13-án a belvárosi unitárius templomban 17 órától Demeter Sándor Lóránd lesz az igehirdető.