
Fotó: Bakó Zoltán
Amit a nagyközönség a vadászatról tud, az vagy kevés, vagy kevés és téves – állítja Osváth Pál diplomata és egyben vadász, aki a bolyaisok meghívására tartott előadást a vadászatról. Úgy véli, tévedés lenne azt hinni, hogy ez a szenvedély kimondottan a pénzről szól, ugyanis az állatok és a természet szeretete avatja vadásszá az igazi vadászt.
2018. március 12., 20:202018. március 12., 20:20
2018. március 13., 15:512018. március 13., 15:51
Az Örökségünk őrei vetélkedőből a Bolyai BB – Toldalagi-palota elnevezésű csapat, amely a főtéri barokk Toldalagi-palotát vette örökbe, rendkívül érdekes előadással lepte meg a közönséget a napokban: a marosvásárhelyi születésű Osváth Pál diplomatát, vadászt, Gambia Köztársaság Romániába akkreditált diplomáciai képviseletének vezetőjét látták vendégül, aki
magáról a vadászatról beszélt, és bemutatott néhány igen értékes, érdekes trófeát saját és Dimitrie Sturdza herceg gyűjteményéből. Természetesen az is kiderült, hogy miért ezt az előadást szervezték meg a diákok: a Toldalagi család alapítója, Mihály a boldog emlékű Rákóczi György fejedelem fővadászmestere is volt – egyéb fontos tisztségei mellett. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy az állattenyésztés megszervezése, irányítása is az ő hatáskörébe tartozott a fejedelemségben.
Amit a nagyközönség a vadászatról tud, az vagy kevés, vagy kevés és téves – mondta el Osvtáh Pál. Úgy véli, az például elsikkad, hogy a vadvédelem is fontos feladatuk. A Szászrégeni Hermina Vadászegyesület – ahová ő is tartozik – kilencezer hektáros vadászterületet ölel fel, amelynek fenntartási költsége 40 ezer euró évente. Ez a tagdíjakból nem fedezhető, ha nem volnának az adományok, támogatások, egyáltalán nem tudnák fenntartani magukat. Ennek az egyesületnek a támogatója Dimitrie Sturdza herceg is, akivel együtt vadászni valóságos élményt jelent – mondta a diplomata.
Ő maga is szeretett volna részt venni a közönséggel és diákokkal való Toldalagi-palotai találkozón, ám egy üzleti ügye sajnos külföldre szólította.
Fotó: Bakó Zoltán
Tévedés lenne azt hinni, hogy ez a szenvedély kimondottan a pénzről szól. Igaz, nem olcsó szenvedély és az utóbbi időben egyre drágábbá válik, ám az állatok, a természet szeretet avatja vadásszá az igazi vadászt.
„Jelenleg Romániában mintegy 65 ezer leigazolt, engedéllyel rendelkező vadász van. Ám
Nekik csupán státusszimbólum, a magamutogatás egyik lehetősége. A százezer eurós terepjárójukkal beleragadnak a tízcentis sárba, amikor vadászatra mennek. De ez csak egyik vetülete a dolognak. Rendszerint ezek azok az emberek, akik elhúzódnak, amikor támogatni kell az egyesületet, pedig ez nekik igazán nem jelentene gondot. Tiszteletre méltó kivétel Sturdza herceg” – példálódzott a diplomata. Azt is elmondta,
A vadászatot meg kell szeretni a természettel együtt, tisztelni kell a hajtókat, a kutyákat, „akik” a vadász igazi segítői.
Fotó: Bakó Zoltán
Saját vadásztörténeteiből is mesélt a diplomata. A bemutatott háromkilós agancsú dámszarvas elejtéséről is, ám ennél érdekesebb volt a muflontrófea története. Másfél évet várt, amíg végre sikerült a Mátrában elejtenie egy muflont, aminek a trófeáját meg is mutatta.
A muflon (szardiniai és korzikai eredetű kecskefélék csoportjába tartozó faj) becserkészése igen nehéz, ha elindult, nem áll meg, nem jelzi a találatot. De láttunk a bemutatott gyűjteményben rókatrófeát (viselője élő állapotban 13,7 kilót nyomott), egy 21,4 kilós aranysakálét (ezek Albániából „migrálnak” felénk), s ott voltak a Sturdza herceg által szívélyesen a bemutatóra kölcsön adott dél-afrikai antiloptrófeák is.
A diplomatáról azt hihetnénk, hogy halomra lődözött oroszlánt, elefántot, zebrát, zsiráfot, orrszarvút. Nos, nem így van. Osváth Pál elmondta,
Nem érdekel az elefánt, oroszlán, zsiráf, legfennebb egy varacskos disznót lőnék, de eddig még erre sem adódott alkalom.” Sturdza herceg viszont szeret Afrikában vadászni. Csak bivalyból huszonötöt ejtett el.
Osváth és Sturdza trófeái csütörtökig még megtekinthetők a Toldalagi-palota Kandalló termében.
Szívélyesen, mosolyogva fogadtak, pedig alig pár órája érkeztek haza Budapestről: Kristof Béla és Rebeka, a Csillag születik idei győztesei a döntő utáni éjszakát még a fővárosban töltötték, kedden pedig már Székelyudvarhelyen beszélgettünk velük.
December 19-én személyes okokból lemondott a TAROM vezérigazgatója, Costin Iordache, de hivatalában marad 2026. január 15-ig, ameddig a vállalat igazgatótanácsa ügyvivő vezérigazgatót nevez ki – jelentette be szerdán az állami légitársaság.
Az előrejelzéseknek megfelelően havazásba váltott át a csapadék az ország több régiójában, így többek között Csíkszéken is.
Családon belüli erőszakhoz kapcsolódó emberölési kísérlet miatt indult eljárás a férfi ellen, aki a gyanú szerint benzint locsolt az élettársára, és a nő testfelületének 50 százalékán égési sérüléseket szenvedett.
Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) az idei influenzaszezon első halálesetéről számolt be szerdán: egy 88 éves, Kolozs megyei, krónikus betegségekben szenvedő nő hunyt el. Az idős asszony nem volt beoltva influenza ellen.
Hatvan napos hatósági felügyelet alá helyezték szerdán a katonai ügyészek Olt megye prefektusát, Cosmin Florescut (PSD) és alprefektusát, Ștefan Nicolaét (PNL), akiket jogosulatlan fegyverhasználattal gyanúsítanak.
Idén is sokan járultak hozzá adományaikkal az Együtt, egymásért mozgalomhoz, és a gyergyószentmiklósi Vöröskereszt gyűjtése is eredményes volt. Ennek köszönhetően sok család számára válhatott szebbé a karácsony Gyergyószentmiklóson és Gyergyószéken.
Testfelületének 50 százalékán megégett egy nő szerdára virradóra a Szatmár megyei Ivácskó település egyik gazdaságában kitört tűzben.
A marosvásárhelyi születésű magyar országgyűlési képviselő annak kapcsán kéri a tiszás politikus állásfoglalását, hogy az utóbbi időben ismét téma lett Magyarországon a külhöni magyarok ügye, különösképpen a szavazati joguk.
Kedd esti ülésén a kormány jóváhagyta több minisztérium és állami intézmény büdzséjének a kiegészítését a 2025-ös évre.
2 hozzászólás