
Fotó: Bakó Zoltán
Amit a nagyközönség a vadászatról tud, az vagy kevés, vagy kevés és téves – állítja Osváth Pál diplomata és egyben vadász, aki a bolyaisok meghívására tartott előadást a vadászatról. Úgy véli, tévedés lenne azt hinni, hogy ez a szenvedély kimondottan a pénzről szól, ugyanis az állatok és a természet szeretete avatja vadásszá az igazi vadászt.
2018. március 12., 20:202018. március 12., 20:20
2018. március 13., 15:512018. március 13., 15:51
Az Örökségünk őrei vetélkedőből a Bolyai BB – Toldalagi-palota elnevezésű csapat, amely a főtéri barokk Toldalagi-palotát vette örökbe, rendkívül érdekes előadással lepte meg a közönséget a napokban: a marosvásárhelyi születésű Osváth Pál diplomatát, vadászt, Gambia Köztársaság Romániába akkreditált diplomáciai képviseletének vezetőjét látták vendégül, aki
magáról a vadászatról beszélt, és bemutatott néhány igen értékes, érdekes trófeát saját és Dimitrie Sturdza herceg gyűjteményéből. Természetesen az is kiderült, hogy miért ezt az előadást szervezték meg a diákok: a Toldalagi család alapítója, Mihály a boldog emlékű Rákóczi György fejedelem fővadászmestere is volt – egyéb fontos tisztségei mellett. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy az állattenyésztés megszervezése, irányítása is az ő hatáskörébe tartozott a fejedelemségben.
Amit a nagyközönség a vadászatról tud, az vagy kevés, vagy kevés és téves – mondta el Osvtáh Pál. Úgy véli, az például elsikkad, hogy a vadvédelem is fontos feladatuk. A Szászrégeni Hermina Vadászegyesület – ahová ő is tartozik – kilencezer hektáros vadászterületet ölel fel, amelynek fenntartási költsége 40 ezer euró évente. Ez a tagdíjakból nem fedezhető, ha nem volnának az adományok, támogatások, egyáltalán nem tudnák fenntartani magukat. Ennek az egyesületnek a támogatója Dimitrie Sturdza herceg is, akivel együtt vadászni valóságos élményt jelent – mondta a diplomata.
Ő maga is szeretett volna részt venni a közönséggel és diákokkal való Toldalagi-palotai találkozón, ám egy üzleti ügye sajnos külföldre szólította.
Fotó: Bakó Zoltán
Tévedés lenne azt hinni, hogy ez a szenvedély kimondottan a pénzről szól. Igaz, nem olcsó szenvedély és az utóbbi időben egyre drágábbá válik, ám az állatok, a természet szeretet avatja vadásszá az igazi vadászt.
„Jelenleg Romániában mintegy 65 ezer leigazolt, engedéllyel rendelkező vadász van. Ám
Nekik csupán státusszimbólum, a magamutogatás egyik lehetősége. A százezer eurós terepjárójukkal beleragadnak a tízcentis sárba, amikor vadászatra mennek. De ez csak egyik vetülete a dolognak. Rendszerint ezek azok az emberek, akik elhúzódnak, amikor támogatni kell az egyesületet, pedig ez nekik igazán nem jelentene gondot. Tiszteletre méltó kivétel Sturdza herceg” – példálódzott a diplomata. Azt is elmondta,
A vadászatot meg kell szeretni a természettel együtt, tisztelni kell a hajtókat, a kutyákat, „akik” a vadász igazi segítői.
Fotó: Bakó Zoltán
Saját vadásztörténeteiből is mesélt a diplomata. A bemutatott háromkilós agancsú dámszarvas elejtéséről is, ám ennél érdekesebb volt a muflontrófea története. Másfél évet várt, amíg végre sikerült a Mátrában elejtenie egy muflont, aminek a trófeáját meg is mutatta.
A muflon (szardiniai és korzikai eredetű kecskefélék csoportjába tartozó faj) becserkészése igen nehéz, ha elindult, nem áll meg, nem jelzi a találatot. De láttunk a bemutatott gyűjteményben rókatrófeát (viselője élő állapotban 13,7 kilót nyomott), egy 21,4 kilós aranysakálét (ezek Albániából „migrálnak” felénk), s ott voltak a Sturdza herceg által szívélyesen a bemutatóra kölcsön adott dél-afrikai antiloptrófeák is.
A diplomatáról azt hihetnénk, hogy halomra lődözött oroszlánt, elefántot, zebrát, zsiráfot, orrszarvút. Nos, nem így van. Osváth Pál elmondta,
Nem érdekel az elefánt, oroszlán, zsiráf, legfennebb egy varacskos disznót lőnék, de eddig még erre sem adódott alkalom.” Sturdza herceg viszont szeret Afrikában vadászni. Csak bivalyból huszonötöt ejtett el.
Osváth és Sturdza trófeái csütörtökig még megtekinthetők a Toldalagi-palota Kandalló termében.
Az Electrica áramszolgáltató tájékoztatása szerint karbantartási és javítási munkálatok miatt több Maros és Hargita megyei településen is szünetelni fog az áramszolgáltatás a következő két napban.
Meg kell hosszabbítani az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását a jelenlegi gazdasági helyzetre való tekintettel Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint. Az intézkedés hatálya június 30-án járna le.
Jubileumi ballagási ünnepséget tartottak a csíkszeredai Márton Áron Tehetséggondozó Központban szerdán, tíz évvel azután, hogy megnyitották a létesítményt az FK Csíkszereda épületében. Idén 27 végzős diák ballagott el a központból.
Hatósági felügyelet alá került a Bihar megyei Érbogyoszló RMDSZ-es polgármestere, miután csúszópénz elfogadásán érte tetten az Európai Ügyészség (EPPO).
Döntő házként megszavazta szerdán a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely mentesíti az e-Factura rendszer kötelező használata alól a szerzői jogdíjból és mezőgazdasági tevékenységből jövedelmet szerző magánszemélyeket.
Forgalmi változások lépnek életbe péntektől a Nicolae Bălcescu utcában az útszakasz és a parkolók felújítási munkálatai miatt.
A fővárosi tömbházban tavaly történt robbanás ügyében eddig 176 magán- és jogi személy nyújtott be kártérítési igényt sértett félként, és a nyomozók 55 millió euróig zárlatot rendeltek el a gyanúsítottak és az érintett cégek vagyonára.
Az iskola fennállásának 50. évfordulójára megújult a marosvásárhelyi Gheorghe Șincai Szakképző Líceum. Korszerű műhelyek és laborok várják a diákokat, az intézmény pedig ma már az egyik legnépszerűbb szaklíceum Maros megyében.
Egy férfi sérült meg súlyosan szerdán Szeben megyében, miután egy szekérrel egy oszlopnak ütközött, majd a ló az úton vonszolta. Egy nappal korábban egy fiatal állapotos nőt rángatott magával a ló, aki szintén súlyosan megsérült.
Május 1. és 31. között lehetőséget biztosítunk arra, hogy egyszerűen megszabaduljanak azoktól a tárgyaktól, amelyeket már nem használnak, és nem helyezhetők el a hagyományos hulladékgyűjtőkben.
2 hozzászólás