
Fotó: Bakó Zoltán
Amit a nagyközönség a vadászatról tud, az vagy kevés, vagy kevés és téves – állítja Osváth Pál diplomata és egyben vadász, aki a bolyaisok meghívására tartott előadást a vadászatról. Úgy véli, tévedés lenne azt hinni, hogy ez a szenvedély kimondottan a pénzről szól, ugyanis az állatok és a természet szeretete avatja vadásszá az igazi vadászt.
2018. március 12., 20:202018. március 12., 20:20
2018. március 13., 15:512018. március 13., 15:51
Az Örökségünk őrei vetélkedőből a Bolyai BB – Toldalagi-palota elnevezésű csapat, amely a főtéri barokk Toldalagi-palotát vette örökbe, rendkívül érdekes előadással lepte meg a közönséget a napokban: a marosvásárhelyi születésű Osváth Pál diplomatát, vadászt, Gambia Köztársaság Romániába akkreditált diplomáciai képviseletének vezetőjét látták vendégül, aki
magáról a vadászatról beszélt, és bemutatott néhány igen értékes, érdekes trófeát saját és Dimitrie Sturdza herceg gyűjteményéből. Természetesen az is kiderült, hogy miért ezt az előadást szervezték meg a diákok: a Toldalagi család alapítója, Mihály a boldog emlékű Rákóczi György fejedelem fővadászmestere is volt – egyéb fontos tisztségei mellett. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy az állattenyésztés megszervezése, irányítása is az ő hatáskörébe tartozott a fejedelemségben.
Amit a nagyközönség a vadászatról tud, az vagy kevés, vagy kevés és téves – mondta el Osvtáh Pál. Úgy véli, az például elsikkad, hogy a vadvédelem is fontos feladatuk. A Szászrégeni Hermina Vadászegyesület – ahová ő is tartozik – kilencezer hektáros vadászterületet ölel fel, amelynek fenntartási költsége 40 ezer euró évente. Ez a tagdíjakból nem fedezhető, ha nem volnának az adományok, támogatások, egyáltalán nem tudnák fenntartani magukat. Ennek az egyesületnek a támogatója Dimitrie Sturdza herceg is, akivel együtt vadászni valóságos élményt jelent – mondta a diplomata.
Ő maga is szeretett volna részt venni a közönséggel és diákokkal való Toldalagi-palotai találkozón, ám egy üzleti ügye sajnos külföldre szólította.
Fotó: Bakó Zoltán
Tévedés lenne azt hinni, hogy ez a szenvedély kimondottan a pénzről szól. Igaz, nem olcsó szenvedély és az utóbbi időben egyre drágábbá válik, ám az állatok, a természet szeretet avatja vadásszá az igazi vadászt.
„Jelenleg Romániában mintegy 65 ezer leigazolt, engedéllyel rendelkező vadász van. Ám
Nekik csupán státusszimbólum, a magamutogatás egyik lehetősége. A százezer eurós terepjárójukkal beleragadnak a tízcentis sárba, amikor vadászatra mennek. De ez csak egyik vetülete a dolognak. Rendszerint ezek azok az emberek, akik elhúzódnak, amikor támogatni kell az egyesületet, pedig ez nekik igazán nem jelentene gondot. Tiszteletre méltó kivétel Sturdza herceg” – példálódzott a diplomata. Azt is elmondta,
A vadászatot meg kell szeretni a természettel együtt, tisztelni kell a hajtókat, a kutyákat, „akik” a vadász igazi segítői.
Fotó: Bakó Zoltán
Saját vadásztörténeteiből is mesélt a diplomata. A bemutatott háromkilós agancsú dámszarvas elejtéséről is, ám ennél érdekesebb volt a muflontrófea története. Másfél évet várt, amíg végre sikerült a Mátrában elejtenie egy muflont, aminek a trófeáját meg is mutatta.
A muflon (szardiniai és korzikai eredetű kecskefélék csoportjába tartozó faj) becserkészése igen nehéz, ha elindult, nem áll meg, nem jelzi a találatot. De láttunk a bemutatott gyűjteményben rókatrófeát (viselője élő állapotban 13,7 kilót nyomott), egy 21,4 kilós aranysakálét (ezek Albániából „migrálnak” felénk), s ott voltak a Sturdza herceg által szívélyesen a bemutatóra kölcsön adott dél-afrikai antiloptrófeák is.
A diplomatáról azt hihetnénk, hogy halomra lődözött oroszlánt, elefántot, zebrát, zsiráfot, orrszarvút. Nos, nem így van. Osváth Pál elmondta,
Nem érdekel az elefánt, oroszlán, zsiráf, legfennebb egy varacskos disznót lőnék, de eddig még erre sem adódott alkalom.” Sturdza herceg viszont szeret Afrikában vadászni. Csak bivalyból huszonötöt ejtett el.
Osváth és Sturdza trófeái csütörtökig még megtekinthetők a Toldalagi-palota Kandalló termében.
Más volt ez a gyergyószentmiklósi megemlékezés, mint az elmúlt években. A város főterén idézték fel az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét. A forradalom szelleme „kijött az utcára” – és magával hozott fiatalokat is.
Október 26-ától, vasárnaptól áttér Románia a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulóján mintegy 100 ember gyűlt össze a sepsiszentgyörgyi 56-os emlékparkban jelenlétével megtisztelni a hősök áldozatát.
A 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit elevenítették fel a kézdiszéki diákok. Az október 23-i, hősök tiszteletére rendezett megemlékezés több kézdivásárhelyi helyszínen zajlott: a református temetőben, a főtéren és a művelődési házban.
A nemzeti emlékezet helyszíne volt október 23-án a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János Plébánia, ahol az 1956-os forradalom hősei és a szabadság eszméje előtt hajtottak fejet az ünneplők, majd fáklyákkal a kezükben közösen vonultak a Várudvarba.
A gyergyószentmiklósi képviselő-testület napirendjén volt egy iroda biztosítása az EMSZ számára, de a pártnak mégsem lesz új székháza az RMDSZ frakció tartózkodása miatt. Egy új oktatási központ létesítéséhez pedig további egyeztetések szükségesek.
Nem megyünk háborúba, és nem fogunk meghalni Ukrajnáért, de élni fogunk Magyarországért – jelentette ki a miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján tartott ünnepi megemlékezésen csütörtökön Budapesten.
Munkabalesetben vesztette életét egy férfi csütörtökön, aki egy sepsiszentgyörgyi oktatási intézmény felújítási munkálatában vett részt.
Őrizetbe vettek a hatóságok egy 41 éves férfit szerdán Marosvásárhelyen, aki a megalapozott gyanú szerint kábítószert csempészett az országba, melyet itt akart értékesíteni.
A román vízügyi igazgatóság több százmillió euró uniós forrást veszített el hibás döntések és a rossz vezetés miatt – a következmények Parajdon is érezhetők, ahol a bányakatasztrófa a vízügyi mulasztásokkal is összefüggésbe hozható.
2 hozzászólás