
Fotó: Bakó Zoltán
Amit a nagyközönség a vadászatról tud, az vagy kevés, vagy kevés és téves – állítja Osváth Pál diplomata és egyben vadász, aki a bolyaisok meghívására tartott előadást a vadászatról. Úgy véli, tévedés lenne azt hinni, hogy ez a szenvedély kimondottan a pénzről szól, ugyanis az állatok és a természet szeretete avatja vadásszá az igazi vadászt.
2018. március 12., 20:202018. március 12., 20:20
2018. március 13., 15:512018. március 13., 15:51
Az Örökségünk őrei vetélkedőből a Bolyai BB – Toldalagi-palota elnevezésű csapat, amely a főtéri barokk Toldalagi-palotát vette örökbe, rendkívül érdekes előadással lepte meg a közönséget a napokban: a marosvásárhelyi születésű Osváth Pál diplomatát, vadászt, Gambia Köztársaság Romániába akkreditált diplomáciai képviseletének vezetőjét látták vendégül, aki
magáról a vadászatról beszélt, és bemutatott néhány igen értékes, érdekes trófeát saját és Dimitrie Sturdza herceg gyűjteményéből. Természetesen az is kiderült, hogy miért ezt az előadást szervezték meg a diákok: a Toldalagi család alapítója, Mihály a boldog emlékű Rákóczi György fejedelem fővadászmestere is volt – egyéb fontos tisztségei mellett. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy az állattenyésztés megszervezése, irányítása is az ő hatáskörébe tartozott a fejedelemségben.
Amit a nagyközönség a vadászatról tud, az vagy kevés, vagy kevés és téves – mondta el Osvtáh Pál. Úgy véli, az például elsikkad, hogy a vadvédelem is fontos feladatuk. A Szászrégeni Hermina Vadászegyesület – ahová ő is tartozik – kilencezer hektáros vadászterületet ölel fel, amelynek fenntartási költsége 40 ezer euró évente. Ez a tagdíjakból nem fedezhető, ha nem volnának az adományok, támogatások, egyáltalán nem tudnák fenntartani magukat. Ennek az egyesületnek a támogatója Dimitrie Sturdza herceg is, akivel együtt vadászni valóságos élményt jelent – mondta a diplomata.
Ő maga is szeretett volna részt venni a közönséggel és diákokkal való Toldalagi-palotai találkozón, ám egy üzleti ügye sajnos külföldre szólította.
Fotó: Bakó Zoltán
Tévedés lenne azt hinni, hogy ez a szenvedély kimondottan a pénzről szól. Igaz, nem olcsó szenvedély és az utóbbi időben egyre drágábbá válik, ám az állatok, a természet szeretet avatja vadásszá az igazi vadászt.
„Jelenleg Romániában mintegy 65 ezer leigazolt, engedéllyel rendelkező vadász van. Ám
Nekik csupán státusszimbólum, a magamutogatás egyik lehetősége. A százezer eurós terepjárójukkal beleragadnak a tízcentis sárba, amikor vadászatra mennek. De ez csak egyik vetülete a dolognak. Rendszerint ezek azok az emberek, akik elhúzódnak, amikor támogatni kell az egyesületet, pedig ez nekik igazán nem jelentene gondot. Tiszteletre méltó kivétel Sturdza herceg” – példálódzott a diplomata. Azt is elmondta,
A vadászatot meg kell szeretni a természettel együtt, tisztelni kell a hajtókat, a kutyákat, „akik” a vadász igazi segítői.
Fotó: Bakó Zoltán
Saját vadásztörténeteiből is mesélt a diplomata. A bemutatott háromkilós agancsú dámszarvas elejtéséről is, ám ennél érdekesebb volt a muflontrófea története. Másfél évet várt, amíg végre sikerült a Mátrában elejtenie egy muflont, aminek a trófeáját meg is mutatta.
A muflon (szardiniai és korzikai eredetű kecskefélék csoportjába tartozó faj) becserkészése igen nehéz, ha elindult, nem áll meg, nem jelzi a találatot. De láttunk a bemutatott gyűjteményben rókatrófeát (viselője élő állapotban 13,7 kilót nyomott), egy 21,4 kilós aranysakálét (ezek Albániából „migrálnak” felénk), s ott voltak a Sturdza herceg által szívélyesen a bemutatóra kölcsön adott dél-afrikai antiloptrófeák is.
A diplomatáról azt hihetnénk, hogy halomra lődözött oroszlánt, elefántot, zebrát, zsiráfot, orrszarvút. Nos, nem így van. Osváth Pál elmondta,
Nem érdekel az elefánt, oroszlán, zsiráf, legfennebb egy varacskos disznót lőnék, de eddig még erre sem adódott alkalom.” Sturdza herceg viszont szeret Afrikában vadászni. Csak bivalyból huszonötöt ejtett el.
Osváth és Sturdza trófeái csütörtökig még megtekinthetők a Toldalagi-palota Kandalló termében.
Az ankarai NATO-csúcs alkalmat teremt arra, hogy a szövetségesek ismét kiemelt figyelmet fordítsanak a fekete-tengeri térség biztonsági helyzetére, valamint a drónincidensekre – közölte az elnöki hivatal.
A munkaügyi felügyelők ellenőrzik a napokban, hogy a munkáltatók betartják-e a rendkívüli hőség idejére előírt munkavédelmi intézkedéseket, és a jogsértéseket büntetni fogják – közölte hétfőn Mihai Uca, a Munkaügyi Felügyelőség vezetőhelyettese.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint mérsékelni kell a politikai nyilatkozatok hangnemét, mert csak így folytatódhat érdemi párbeszéd a pártok között, és kerülhető el a kormányválság elhúzódása.
A nyári érettségire feliratkozott diákok 98,2 százaléka vett részt hétfőn a román nyelvből és irodalomból tartott írásbeli vizsgán – számolt be az oktatási minisztérium.
Megjelent hétfőn a Hivatalos Közlönyben az érettségi kötelező tantárgyából tartandó írásbeli vizsga egy nappal történő elhalasztásáról szóló miniszteri rendelet.
12,6 millió lejes kincstári hitel felvételéről döntött Hargita Megye Tanácsa. A kölcsönt három beruházás finanszírozására fordítanák, miközben a korábbi hitelkeretek felhasználását is átcsoportosították, és döntöttek a homoródi területek rendezéséről is.
Két újmisést szenteltek fel hétfőn, Szent Péter és és Szent Pál napján a gyulafehérvári székesegyházban. Az újmisések a megbízólevelüket is megkapták amellyel segédlelkésznek nevezték ki őket.
Általában meleg marad az idő a következő két hétben, de lesznek átmeneti lehűlések is, és főként július elején esőkre is számítani kell – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) június 29. és július 12. közötti előrejelzéséből.
Megoldhatónak tartották a hétfői román nyelv és irodalom írásbelit azok a székelyudvarhelyi végzősök, akiket a vizsga után kérdeztünk. Noha a rendkívüli hőség is nehezítette a vizsgát, a feladatsor nem okozott különösebb meglepetést.
Egy nappal elhalasztják a keddi matematika és történelem írásbeli vizsgákat a várható rendkívüli hőség miatt.
2 hozzászólás