
Bár különböző országokban élünk, együvé tartozunk. Erről szól a június 4-ei emléknap
Fotó: Barabás Ákos
A trianoni békediktátum aláírásának évfordulóját kilenc éve az Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította, június 4-én Székelyföldön is megemlékeznek erről a napról: a Trianonra emlékeztető harangszó is megszólal.
2019. június 04., 09:052019. június 04., 09:05
A Magyar Országgyűlés 2010-ben fogadta el a XLV. törvényt a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről. A jogszabály 3. paragrafusa kimondja, hogy
Ennek szellemében az Országgyűlés június 4-ét, az 1920. évi trianoni békediktátum aláírásának évfordulóját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. Ezen a napon szerte a Kárpát-medencében olyan programot szerveznek, amelynek célja, hogy a különböző nemzedékekben erősödjön az összetartozás érzése.
Többek közt egyszerre kondul meg a harang kedden fél ötkor Marosvásárhely történelmi magyar egyházainak templomában, ez emlékeztet ugyanis a trianoni döntés időpontjára, és hangsúlyozza az összetartozást – tudtuk meg Cseh Gábortól, a szervező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei elnökétől. A háromperces harangszó után
Fellép a Kistemplomi evangélikus kórus, a Bolyai Zenekör, Jánosi Orsolya, a művészeti iskola diákja pedig szavalattal készül. Az eseményen – amelyet kedvezőtlen időjárás esetén a templomban tartanak meg – Nagy László unitárius lelkész, Flender Gyöngyvér, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja, valamint Cseh Gábor, az EMNT Maros megyei elnöke mond beszédet.
Az elmúlt évekhez hasonlóan az udvarhelyszéki Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is megemlékezik a Trianoni döntésről.A székelyudvarhelyi Székely Nemzeti Tanáccsal közösen kedden 16.30-tól Székelyudvarhely központjában,
A Magyar Állami Népi Együttes előadásával, a Magyar Virtussal emlékezik meg Gyergyószentmiklós a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójáról, és egyben a Nemzeti Összetartozás Napjáról. Amint azt a házigazda művelődési központ vezetője, Fórika Sebestyén közölte, ezen a napon nem lesz más megemlékező rendezvény a városban. Az előadás 19 órakor kezdődik a művelődési ház színpadán. A korábbi években a városi temetőben zajlottak a megemlékezések, általában nagyon kevés érdeklődő jelenlétében, de most az a szándék, hogy közelebb hozzák az emberekhez az eseményt.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
3 hozzászólás