Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

12:26

A BL-selejtezőben kapott megbízást Kovács István

11:39

Regionális energiaválságot okoz a Duna apadása: Romániában is veszélyben az atomerőmű

11:00

Nem végleges a nyolcadikos döntés az iskolaválasztásnál

10:28

Felborult egy autó Maros megyében, többen is utaztak benne

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Egy ember meghalt a homoródfürdői balesetben, egy sérültet helikopterrel vittek kórházba

Kiskorú lányt zaklatott egy buszsofőr Csíkszeredában

Baleset történt Sósrétnél, egy autó felborult a mezőn – videóval

Jelezzünk vagy sem? – vitatott kérdést tisztázott a közlekedési rendőrség

Élőben tette helyre a tanácselnök az alelnökét

Jelezzünk vagy sem? – vitatott kérdést tisztázott a közlekedési rendőrség

Megújult a fehéregyházi Petőfi-emlékhely – először látogatott hivatalosan Erdélybe az új magyar miniszter

Tarr Zoltán Erdélyben: van egyfajta várakozás, hogy merre és hogyan haladunk tovább

Pályázati lehetőségekre várnak – messze még strandépítés Csíkszeredában

Tisza-kormány államtitkára: a határon túli magyarok jogainak képviselete a kormány kötelessége

A tragédia mellett a megmaradást is jelképezi a madéfalvi veszedelem

Fotó: Gábos Albin

„A megpróbáltatásokra nekünk, magyaroknak már régóta megvan a válaszunk, ez pedig a mindennek ellenére való megmaradás” – fogalmazott Pánczél Károly magyar országgyűlési képviselő, a Nemzeti Összetartozás Bizottság elnöke a madéfalvi veszedelem 256. évfordulója alkalmából tartott keddi megemlékezésen Madéfalván.

Iszlai Katalin

2020. január 07., 16:172020. január 07., 16:17

2020. január 07., 16:192020. január 07., 16:19

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A Tamás József püspök által celebrált ünnepi szentmisével nyitották meg a madéfalvi veszedelem 256. évfordulója alkalmából tartott megemlékezést kedden a Szent Anna tiszteletére felszentelt madéfalvi kápolnában. Ezt követően a Siculicidium-emlékműnél folytatódott az ünnepség, ahol elsőként Csibi József, Madéfalva polgármestere köszöntötte a jelenlévőket.

A szabadság mindenek előtt

Mint a községvezető ünnepi beszédében kiemelte, az a társadalom, amellyel együtt élni kényszerítette a székelyeket a történelem, szellemileg beszorult egy elavult rendszer rácsai közé.

Fotó: Gábos Albin

„Még ha sorjában jönnek is az úzvölgyi hangulatkeltések, akkor sem szabad engednünk a provokációknak. Mi

a tudatos építkezést, a gyűlöletmentes utat választjuk, mert ez visz előre.

Magatartásunkkal igyekszünk példát mutatni annak a többségi társadalomnak, amely mind a gazdasági fellendülés, mind a szellemi megújulás terén elég gyengén teljesít. Összetartozunk, Bonyhádtól Madéfalváig. Felelősek vagyunk azért a helyért, ahol élünk. A szülőföldünkért, közösségeinkért és egymásért is. A megemlékezés összekapcsol bennünket, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a munkásságunk által jövőt építünk. Mert az utókor számára a helyi erős gazdaság megalapozása a fennmaradás záloga” – hangsúlyozta Csibi.

Fotó: Gábos Albin

A továbbiakban Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök arról beszélt, hogy a székelyek az elmúlt ezer évben hozzászoktak a harchoz, és az összes eddigi csatát őrzi a közösségi emlékezet.

„A székely emberek azonban nemcsak a csatákra emlékeznek, hanem azt is pontosan tudják, hogy ha a haza úgy kívánta, az első sorban, az élvonalban álltak. A székelyek számára egyvalami mindig előrevalóbb volt minden birodalmi érdeknél. Mindennél fontosabb volt, hogy szabadok legyenek szülőföldjükön, otthonaikban” – fogalmazott Borboly.

Győztes és vesztes csaták

Sebestyén István népdalénekes rövid előadása után Pánczél Károly magyar országgyűlési képviselő, a Nemzeti Összetartozás Bizottság elnöke szólt a megemlékezőkhöz. Köszöntő beszédének elején csodának nevezte, hogy január 7-én magyar nyelven emlékezhettek meg a madéfalvi veszedelem áldozatairól.

Ha visszanézzük a mögöttünk lévő viharos évszázadokat, csoda, hogy ma itt vagyunk, magyarul beszélünk, csoda, hogy itt meg tudunk emlékezni

– emelte ki a képviselő. Arra is kitért, hogy 1764. január 7-e egy fordulópont volt, ez a dátum a székelyek mészárlásaként íródott be a történelembe. „Több mint kétszázan vesztették életüket a vérfürdőben. Ugyanakkor nem szabad, hogy a madéfalvi mészárlás emlékköve csak ezt üzenje számunkra. Kell hogy lássuk a veszteség mögött a reményt is. A megpróbáltatásokra ugyanis nekünk, magyaroknak már régóta megvan a válaszunk. Ez pedig a mindennek ellenére való megmaradás” – húzta alá Pánczél Károly.

Fotó: Gábos Albin

Ezt követően arról beszélt, hogy az elmúlt tíz évben a magyar kormány olyan sikeres, határokon átívelő nemzetpolitikai koncepciót valósít meg, amellyel támogatják a Székelyföldön vagy a Kárpát-medence bármely pontján élőket, illetve szülőföldjükön való megmaradásukat, boldogulásukat. „Olyan csodálatos eredményeket tudunk felmutatni, amelyekre méltán büszkék lehetünk.

Elmondhatjuk ma azt, hogy egy erős és emelkedő nemzet vagyunk”

– fogalmazott a képviselő.

Fotó: Gábos Albin

Siculicidium

A bécsi udvar 1763-ban megbízta Adolf Buccow tábornokot, hogy szervezzen Erdélyben három székely és két román határezredet. A székelyek azonban meg akarták őrizni évszázados katonáskodási hagyományukat, kiváltságaikat, és ellenálltak a székely ezredek erőszakos felállításának, amely megszüntette a különállásukat. Buccow tábornokot ekkor Mária Terézia leváltotta. A Buccow helyébe lépő báró Siskovics József altábornagy parancsot adott katonáinak Madéfalva megtámadására, ahol a székelyek vezetői találkoztak. Egy havas téli éjszakán (1764. január 7-én, a vízkereszt utáni hajnalon), vad ágyútűzzel indított támadásban mintegy 200 embert (köztük ártatlan gyermekeket és asszonyokat) mészároltak le. Ezt követően elfogták a székelyek vezetőit, és bűnvizsgáló bizottságot hoztak létre. A mészárlás és az erőszakos katonasorozás következtében kezdődött meg a székelyek kivándorlása Moldvába, ahol elrejtőzve megélhetést találtak a már évszázadok óta ott élő csángók falvaiban – olvasható a Wikipédián.

Fotó: Gábos Albin

A megemlékezés utolsó felszólalójaként Tánczos Barna szenátor az elmúlt évre való visszatekintés után azt a következtetést vonta le, hogy győztes és vesztes csatákat is tudhatunk magunk mögött. A győztesek között megemlítette az európai parlamenti választásokkor tapasztalt erős magyar összefogást, a vesztesek közül pedig a június 6-ai úzvölgyi temetőfoglalást.

„Láthatjuk, hogy a győztes és vesztes csaták váltakozásában mennyire fontos az, hogy mi székelyek az elmúlt évszázadokban naponta küzdünk és naponta nyerünk csatákat. Hisz

minden egyes gyerek, akit fiatal családok vállalnak Székelyföldön, egy győztes csata.

Ahogy győztes csata minden egyes óvoda, napközi vagy házi feladat, minden egyes előadás a kis kultúrházakban vagy a telt házas színházakban. (...) Ezeknek az apró, mindannyiunk által megküzdött harcoknak a győztes csatái azok, amelyek 256 évvel ezelőtt is fel tudták állítani a térdre kényszerített székely közösséget, és ezek tartanak életben ma is egy erős közösséget” – mutatott rá Tánczos.

Fotó: Gábos Albin

A beszédek után a jelenlévők elhelyezték a kegyelet koszorúit, majd közös imával és himnuszénekléssel zárult az esemény.

Megemlékezés Csíkszentmihályon

A már hagyományosnak számító madéfalvi ünnepség mellett idéntől Csíkszentmihályon is megemlékeznek 1764. január 7-éről, a Siculicidium napjáról. A mai madéfalvi emlékmű helyén ugyanis eredetileg egy kőkereszt állt, amely ma a csíkszentmihályi templomkertben található. A vérengzésnek egyébként négy szentmihályi áldozata is volt.