„Még ha sorjában jönnek is az úzvölgyi hangulatkeltések, akkor sem szabad engednünk a provokációknak. Mi

A továbbiakban Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök arról beszélt, hogy a székelyek az elmúlt ezer évben hozzászoktak a harchoz, és az összes eddigi csatát őrzi a közösségi emlékezet.

„A székely emberek azonban nemcsak a csatákra emlékeznek, hanem azt is pontosan tudják, hogy ha a haza úgy kívánta, az első sorban, az élvonalban álltak. A székelyek számára egyvalami mindig előrevalóbb volt minden birodalmi érdeknél. Mindennél fontosabb volt, hogy szabadok legyenek szülőföldjükön, otthonaikban” – fogalmazott Borboly.

Győztes és vesztes csaták

Sebestyén István népdalénekes rövid előadása után Pánczél Károly magyar országgyűlési képviselő, a Nemzeti Összetartozás Bizottság elnöke szólt a megemlékezőkhöz. Köszöntő beszédének elején csodának nevezte, hogy január 7-én magyar nyelven emlékezhettek meg a madéfalvi veszedelem áldozatairól.

Ezt követően arról beszélt, hogy az elmúlt tíz évben a magyar kormány olyan sikeres, határokon átívelő nemzetpolitikai koncepciót valósít meg, amellyel támogatják a Székelyföldön vagy a Kárpát-medence bármely pontján élőket, illetve szülőföldjükön való megmaradásukat, boldogulásukat. „Olyan csodálatos eredményeket tudunk felmutatni, amelyekre méltán büszkék lehetünk.

A megemlékezés utolsó felszólalójaként Tánczos Barna szenátor az elmúlt évre való visszatekintés után azt a következtetést vonta le, hogy győztes és vesztes csatákat is tudhatunk magunk mögött. A győztesek között megemlítette az európai parlamenti választásokkor tapasztalt erős magyar összefogást, a vesztesek közül pedig a június 6-ai úzvölgyi temetőfoglalást.

„Láthatjuk, hogy a győztes és vesztes csaták váltakozásában mennyire fontos az, hogy mi székelyek az elmúlt évszázadokban naponta küzdünk és naponta nyerünk csatákat. Hisz

A beszédek után a jelenlévők elhelyezték a kegyelet koszorúit, majd közös imával és himnuszénekléssel zárult az esemény.