
Forrás: APA/MTVA Sajtóarchívum/MTI
Recep Tayyip Erdogan török elnök keddi televíziós beszédében három hónapos rendkívüli állapotot hirdetett a hétfői földrengések sújtotta tíz dél- és délkelet-törökországi tartományban.
2023. február 07., 16:402023. február 07., 16:40
2023. február 07., 16:422023. február 07., 16:42
A rendkívüli állapot feljogosítja az államfőt és az általa vezetett kormányzatot, hogy a parlament nélkül hozzon intézkedéseket. A három hónapos időtartam azt jelenti, hogy a rendkívüli állapot nem sokkal a köztársaságielnök- és parlamenti választás tervezett időpontja, május 14-e előtt ér véget, amennyiben nem hosszabbítják meg.
Erdogan egyúttal katasztrófaövezetté is nyilvánította az érintett térséget.
Beszédében közölte azt is, hogy a szerencsétlenség törökországi halálos áldozatainak száma 3549-re, a sebesültjeinek száma pedig 22 168-ra emelkedett.
– fogalmazott. Rámutatott arra is, hogy a szakértők szerint
Nemcsak a Török Köztársaság történetének, hanem a világ egyik legnagyobb sorscsapásával állunk szemben – húzta alá.
Mindeközben a déli Hatay tartomány Iskenderun körzetében a tenger szintje másfél nappal az első földrengést követően megemelkedett, és mintegy 200 méteres szélességben, bokáig érő magasságban elöntötte a part menti területeket.
A török katasztrófavédelem (AFAD) kedden arról számolt be, hogy eddig 65 országból összesen 2769 szakembere csatlakozott a mentési munkálatokhoz. Törökországban a katasztrófa sújtotta tíz déli tartományban mintegy 13,5 millióan élnek.
Az első, 7,7-es erősségű földrengés hétfőn helyi idő szerint 4 óra 17 perckor következett be a dél-törökországi Kahramanmaras tartomány Pazarcik körzetében. A hajnalitól függetlenül a déli órákban egy újabb, 7,6-os magnitúdójú földmozgásról érkezett jelentés Kahramanmaras Elbistan körzetéből.
Már csak néhány banira van a március végi történelmi csúcstól az üzemanyagok ára, miután a forgalmazók csütörtökön is drágítottak. A gázolaj esetében a jövedéki adó szerdán elfogadott mérséklése eredményezhet árcsökkenést a következő időszakban.
Repülőgépeken elkövetett lopás gyanúja miatt tizenkét bukaresti, valamint Ilfov és Prahova megyei helyszínen tart házkutatást a rendőrség csütörtökön, és 16 személyt állítanak elő.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint mérlegelhető a Kelemen Hunor RMDSZ-elnök által javasolt „fegyverszüneti kormány” létrehozása, ha nem sikerül más kormányzati megoldást találni.
A Sanitas Szakszervezeti Szövetség bejelentette, hogy csütörtökön is folytatja az új közalkalmazotti bértörvény tervezete és az egészségügyi intézményekben tapasztalható személyzethiány miatt kirobbantott sztrájkot.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint megérzi Románia a cernavodai atomerőmű leállását, az országnak mozgósítania kell a gázerőművi, nap- és szélenergia-termelési, valamint energiatárolási kapacitásait, és növelnie kell a villamosenergia-importot.
Az általános sztrájk első napjához képest szerdán növekedett a hivatalosan tiltakozó dolgozók száma a Hargita megyei nagyobb kórházakban. Szintén szerdán arról döntött a kormány, hogy országszerte 6850 állás betöltését engedélyezi az egészségügyben.
A Duna vízszintjének további csökkenésétől függően szerda este vagy csütörtök reggel ellenőrzött módon leállítják és leválasztják az országos energiarendszerről a cernavodai atomerőmű 2-es reaktorát is – jelentette be a Nuclearelectrica.
Hivatalosan is megnyílt szerdán a Nyárádszeredai Padlásmúzeum, amely egy helyi magángyűjtemény kincseit tárja a nagyközönség elé, gazdagítva ezzel a térség múzeumi kínálatát. Az esemény egyúttal a Nyárádmente Fesztivál ünnepélyes megnyitója is volt.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a jelenlegi bel- és külpolitikai helyzetben indokolt lenne egy „politikai fegyverszüneti” kormány megalakítása, ami azt jelentené, hogy valamennyi párt tárgyalóasztalhoz ül.
Elfogadta szerdán a képviselőház a köztisztégviselők feddhetetlenségre vonatkozó jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénytervezetet.
szóljon hozzá!