
Ha van film, van közönség is
Fotó: Facebook/Alter-Native
Ha van jó film, van közönség is – vonta le sokévnyi tapasztalat után a következtetést Gáspárik Attila, az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál művészeti vezetője. A 27. fesztiválon is díjazták a legjobb rövidfilmeket, a nagydíjat pedig egy finn alkotás vitte el.
2019. november 10., 12:002019. november 10., 12:00
2019. november 10., 13:232019. november 10., 13:23
Szerda estétől számos rövid és hosszú film várta a mozgóképek szerelmeseit a marosvásárhelyi Kultúrpalotában, ahol vasárnap estig tart a 27. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál.
Ugyanakkor ez az a hely, ahol évről évre a nagyvilág rövidfilmjeit megversenyezteti egy nemzetközi zsűri: idén mintegy ezer alkotást neveztek be, amelyből egy előzsűri válogatása után 49 kerülhetett a közönség elé, és egyúttal a versenyprogramba, amelynek díjátadóját szombat este tartották.
A díjátadó gálán Gáspárik Attila, a fesztivál művészeti igazgatója azt mondta, sokszor szóvá teszik neki, hogy megint van közönsége az immár 27 éves fesztiválnak.
– fogalmazott Gáspárik.
A díjátadón a zsűritagok
Fotó: Gálna Zoltán
A díjátadón kiderült az is, hogy a szakmai zsűri szerint melyek voltak a legjobb rövidfilmek idén:
A diákzsűri díja és az Aáry Tamás Lajos oktatási ombudsman által felajánlott töltőtoll: Anna Paavilainen: Két test a tengerparton – Finnország
Simó Sándor emlékdíj a legjobb diákfilmnek: Horesnyi Máté: Jacques ámokfutása, avagy mikor veszítjük el bizalmunkat önmagunkkal szemben? – Magyarország
Marosvásárhely város díja a legjobb rendezésért: Maria Edemskaya: A nullás út – Oroszország
A Nemzeti Kulturális Alap díja a legjobb animációs filmnek: Izibene Onederra: Lursaguak. Életképek – Spanyolország
Az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál fődíja a legjobb rövidfilmnek: Anna Paavilainen: Két test a tengerparton – Finnország
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!