
Új kápolna Büdüsfürdőn. Közel két év alatt készült el
Fotó: Borbély Fanni
Az eső sem tántorította el a híveket: több százan gyűltek össze vasárnap délután Büdösfürdőn, ahol Kovács Gergely érsek megáldotta a teljesen újjáépített Boldogságos Szűz Mária Királynő kápolnát, a közösségi összefogás jelképeként.
2026. május 31., 17:402026. május 31., 17:40
Borús, esős, késő májusi idő fogadta vasárnap délután a Büdösfürdőre érkező zarándokokat. A felhők többször is megnyíltak, az eső időről időre rákezdett, mégsem tántorította el a híveket: több százan gyűltek össze a kápolna körül, hogy együtt ünnepeljék Szentháromság vasárnapját, és
A történelmi jelentőségű eseményen Kovács Gergely gyulafehérvári érsek mutatta be az ünnepi szentmisét, amelynek keretében megáldotta a teljesen újjáépített szakrális épületet. Az ünnep egyszerre szólt a hitről, a közösség összefogásáról és a Szentháromság misztériumáról, amely különös módon kapcsolódott a büdösfürdői közösség elmúlt éveinek történetéhez.
Az ünnepi szentmise főcelbránsa Kovács Gergely érsek volt
Fotó: Borbély Fanni
Homíliájában Kovács Gergely érsek a nap liturgikus üzenetére építette gondolatait. „Urunk Jézus Krisztus kegyelme, az Atyaisten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal” – idézte Szent Pál apostol szavait, rámutatva: „ebben a rövid köszöntésben benne van a keresztény hit lényege”. Az érsek hangsúlyozta, hogy
„ A legfontosabb nem az, hogy Isten három személy és egy természet, hanem az, hogy Isten szeretet. Aki szeret, az kapcsolatban él másokkal” – fogalmazott.
Fotó: Borbély Fanni
Kovács Gergely érsek a szentmise során külön is kitért a kápolna újjáépítésének jelentőségére.
– mondta. Kiemelte, hogy a büdösfürdői közösség nem egyszerűen örökölt egy épületet elődeitől, hanem gondját viselte annak, és amikor szükségessé vált, képes volt megújítani azt.
Fotó: Borbély Fanni
Az érsek köszönetet mondott mindazoknak, akik
Ugyanakkor arra figyelmeztetett: a legfontosabb feladat csak most kezdődik.
– hangsúlyozta.
Fotó: Borbély Fanni
A büdösfürdői kápolna története több mint kilenc évtizedre nyúlik vissza. A feljegyzések szerint 1933-ban és 1942-ben Barabás Márton csíkszentkirályi plébános tartott itt szabadtéri szentmisét. A kápolnában az első szentmisét 1974 augusztusának második vasárnapján mutatta be Léstyán Ferenc plébános. Az épületet 1984-ben harangtoronnyal gazdagították, majd 1993-ban kereszthajóval és sekrestyével bővítették.
Fotó: Borbély Fanni
Az évtizedek során azonban az épület állapota fokozatosan leromlott. A tartószerkezet meggyengült, az alapozás hiányosságai miatt károsodott a padlózat és a mennyezet is. A szakértői vélemények szerint a régi szerkezet már nem bírta volna el egy új tető súlyát.
A szentmise végén Papp Márton plébános idézte fel az újjáépítés történetét. Elmondta: 2019-ben került Csíkszentkirályra plébánosként, és ugyanabban az évben Székely Ernő polgármesterrel a régi kápolna előtt sétálva beszélgettek arról, milyen jó lenne, ha egyszer az épület megújulhatna.
– fogalmazott.
A plébános szerint kezdetben csak a tetőszerkezet cseréje merült fel, ám a szakértői vizsgálatok világossá tették, hogy
Fotó: Borbély Fanni
2024 elején a Csíkszentkirályi Szent István Király Római Katolikus Plébánia hivatalosan is célul tűzte ki az újjáépítést. Az új kápolna alapkövét 2024 augusztusában, a búcsú ünnepén helyezték el, ezt követte a régi kápolna bontása és az új épület felépítése.
A szentmise végén Papp Márton köszönetet mondott a támogatóknak, adományozóknak, kivitelezőknek, a község vezetőinek, valamint mindazoknak, akik bármilyen formában hozzájárultak a munkálatok sikeréhez.
– mondta.
Kovács Gergely érsek ugyancsak az összefogás jelentőségét emelte ki. Beszédében hangsúlyozta: a közösség nemcsak egy új épületet hozott létre, hanem példát is mutatott kitartásból és egymás iránti felelősségből.
Fotó: Borbély Fanni
– fogalmazott.
A szentmise végén – a csíkszentkirályi fúvószenekar közreműködésével – felcsendült a pápai és a magyar himnusz, majd a papság a Boldogasszony Anyánk kezdetű Mária-éneket énekelve vonult ki a kápolna elé, ahol elhangzott a székely himnusz is.
Habos, fehéres szennyeződést jelent meg vasárnap délután a Nagy-Küküllő székelyudvarhelyi városi parkhoz közeli szakaszán – a helyi rendőrség vizsgálódik az ügyben.
Először szerveztek gyerek- és családnapot vasárnap Nagygalambfalván, amit egyebek mellett egy új játszótér és egy lépcsős vízesés felavatásával ünnepeltek meg. A sátrak között sétálva mindenki kedvére nassolhatott és programokból sem volt hiány.
A dohányzás továbbra is az egyik legsúlyosabb népegészségügyi kockázat, az új termékek népszerűsége a fiatalok körében pedig különösen aggasztó.
Egy friss felmérés szerint a romániaiak közel egyharmada úgy véli, hogy 2026 nehezebb év lesz 2025-nél.
Erős szélre, légköri instabilitásra és jelentős csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki vasárnapra az ország több régiójára az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Duna-ház, a Duna Napok lelki kincseket adott a torockói, erdélyi magyarságnak, ezért – ha már „megkóstoltatták” velük – senki ne vegye el tőlük az összetartozás érzését – kérte Csécs Márton Lőrinc torockói unitárius lelkész szombaton Torockón.
Nicușor Dan szombaton a Románia Csillaga érdemrend nagykereszt fokozatával tüntette ki Nadia Comăneci-t a Cotroceni-palotában.
„Elítéljük a szabadkai zászlóégetést” – írta Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Facebook-oldalán szombat este közzétett posztban.
Közel 2900 lakossági bejelentésre reagált a rendőrség az elmúlt 24 órában, az országos ellenőrzések során pedig több mint 8400 szabálysértést állapítottak meg.
George Toderașc Galac megyei prefektus szombaton elrendelte a pénteki drónbecsapódás okozta károkat felmérő bizottság felállítását, miután az Országos Katasztrófavédelmi Bizottság gyorssegélyt hagyott jóvá az érintett családok számára.
szóljon hozzá!