
Új kápolna Büdüsfürdőn. Közel két év alatt készült el
Fotó: Borbély Fanni
Az eső sem tántorította el a híveket: több százan gyűltek össze vasárnap délután Büdösfürdőn, ahol Kovács Gergely érsek megáldotta a teljesen újjáépített Boldogságos Szűz Mária Királynő kápolnát, a közösségi összefogás jelképeként.
2026. május 31., 17:402026. május 31., 17:40
2026. május 31., 18:382026. május 31., 18:38
Borús, esős, késő májusi idő fogadta vasárnap délután a Büdösfürdőre érkező zarándokokat. A felhők többször is megnyíltak, az eső időről időre rákezdett, mégsem tántorította el a híveket: több százan gyűltek össze a kápolna körül, hogy együtt ünnepeljék Szentháromság vasárnapját, és
A történelmi jelentőségű eseményen Kovács Gergely gyulafehérvári érsek mutatta be az ünnepi szentmisét, amelynek keretében megáldotta a teljesen újjáépített szakrális épületet. Az ünnep egyszerre szólt a hitről, a közösség összefogásáról és a Szentháromság misztériumáról, amely különös módon kapcsolódott a büdösfürdői közösség elmúlt éveinek történetéhez.
Az ünnepi szentmise főcelbránsa Kovács Gergely érsek volt
Fotó: Borbély Fanni
Homíliájában Kovács Gergely érsek a nap liturgikus üzenetére építette gondolatait. „Urunk Jézus Krisztus kegyelme, az Atyaisten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal” – idézte Szent Pál apostol szavait, rámutatva: „ebben a rövid köszöntésben benne van a keresztény hit lényege”. Az érsek hangsúlyozta, hogy
„ A legfontosabb nem az, hogy Isten három személy és egy természet, hanem az, hogy Isten szeretet. Aki szeret, az kapcsolatban él másokkal” – fogalmazott.
Fotó: Borbély Fanni
Kovács Gergely érsek a szentmise során külön is kitért a kápolna újjáépítésének jelentőségére.
– mondta. Kiemelte, hogy a büdösfürdői közösség nem egyszerűen örökölt egy épületet elődeitől, hanem gondját viselte annak, és amikor szükségessé vált, képes volt megújítani azt.
Fotó: Borbély Fanni
Az érsek köszönetet mondott mindazoknak, akik
Ugyanakkor arra figyelmeztetett: a legfontosabb feladat csak most kezdődik.
– hangsúlyozta.
Fotó: Borbély Fanni
A büdösfürdői kápolna története több mint kilenc évtizedre nyúlik vissza. A feljegyzések szerint 1933-ban és 1942-ben Barabás Márton csíkszentkirályi plébános tartott itt szabadtéri szentmisét. A kápolnában az első szentmisét 1974 augusztusának második vasárnapján mutatta be Léstyán Ferenc plébános. Az épületet 1984-ben harangtoronnyal gazdagították, majd 1993-ban kereszthajóval és sekrestyével bővítették.
Fotó: Borbély Fanni
Az évtizedek során azonban az épület állapota fokozatosan leromlott. A tartószerkezet meggyengült, az alapozás hiányosságai miatt károsodott a padlózat és a mennyezet is. A szakértői vélemények szerint a régi szerkezet már nem bírta volna el egy új tető súlyát.
A szentmise végén Papp Márton plébános idézte fel az újjáépítés történetét. Elmondta: 2019-ben került Csíkszentkirályra plébánosként, és ugyanabban az évben Székely Ernő polgármesterrel a régi kápolna előtt sétálva beszélgettek arról, milyen jó lenne, ha egyszer az épület megújulhatna.
– fogalmazott.
A plébános szerint kezdetben csak a tetőszerkezet cseréje merült fel, ám a szakértői vizsgálatok világossá tették, hogy
Fotó: Borbély Fanni
2024 elején a Csíkszentkirályi Szent István Király Római Katolikus Plébánia hivatalosan is célul tűzte ki az újjáépítést. Az új kápolna alapkövét 2024 augusztusában, a búcsú ünnepén helyezték el, ezt követte a régi kápolna bontása és az új épület felépítése.
A szentmise végén Papp Márton köszönetet mondott a támogatóknak, adományozóknak, kivitelezőknek, a község vezetőinek, valamint mindazoknak, akik bármilyen formában hozzájárultak a munkálatok sikeréhez.
– mondta.
Kovács Gergely érsek ugyancsak az összefogás jelentőségét emelte ki. Beszédében hangsúlyozta: a közösség nemcsak egy új épületet hozott létre, hanem példát is mutatott kitartásból és egymás iránti felelősségből.
Fotó: Borbély Fanni
– fogalmazott.
A szentmise végén – a csíkszentkirályi fúvószenekar közreműködésével – felcsendült a pápai és a magyar himnusz, majd a papság a Boldogasszony Anyánk kezdetű Mária-éneket énekelve vonult ki a kápolna elé, ahol elhangzott a székely himnusz is.
Hargita megyében az egységes mezőgazdasági támogatásra jogosult gazdák több mint nyolcvan százaléka már megkapta az általa idén igényelt juttatások előlegét. Már az összetettebb támogatásigénylések előlegeit is folyósítja az APIA.
November 3-án délelőtt 10 órától indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Hullócsillagokkal és tűzgömbökkel érkeznek a Taurida meteorrajok november első felében – tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t.
Két fenyőfa dőlt hétfőn este a Gyilkos-tó felé vezető 12 C jelzésű országútra, elzárva mindkét közlekedési sávot – közli a Hargita megyei tűzoltóság. Nem sokkal később Csíkszereda közelében, Piricskénél is kidőlt fa miatt riasztották a tűzoltókat.
Új támogatási rendszerrel fékeznék meg az afrikai sertéspestis terjedését Romániában: 2027-től a sertéstenyésztők pénzügyi segítséget kaphatnak a farmok biológiai biztonságának javítására. A tervezetet már elfogadta a szenátus.
Lakóház gyulladt ki hétfőn este Vidrátszegen, és bár a lángok terjedését sikerült megfékezni, sajnos egy másik épületben is károk keletkeztek – közli a Maros megyei tűzoltóság.
Idén november 15-én szervezi meg az egészségügyi minisztérium a rezidensorvosi helyekre és állásokra kiírt vizsgát, amelyre 9969-en jelentkeztek – jelentette be hétfőn Alexandru Rogobete.
Medve jelenléte miatt kaptak Ro-Alert üzenetet a csíkszeredaiak hétfőn este, néhány perccel nyolc óra előtt. Alig egy órával előtte Fitódon is medve miatt riasztottak a hatóságok.
Románia pénzt fog veszíteni az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében, mivel Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős volt miniszter elhunytakat az intézményesített szociális rendszerből kikerült személyekként állított be.
Sonnevend Pált választotta az Alkotmánybíróság (Ab) elnökévé a testület hétfői teljes ülése titkos szavazással – közölte honlapján az Ab.
szóljon hozzá!