
Új kápolna Büdüsfürdőn. Közel két év alatt készült el
Fotó: Borbély Fanni
Az eső sem tántorította el a híveket: több százan gyűltek össze vasárnap délután Büdösfürdőn, ahol Kovács Gergely érsek megáldotta a teljesen újjáépített Boldogságos Szűz Mária Királynő kápolnát, a közösségi összefogás jelképeként.
2026. május 31., 17:402026. május 31., 17:40
2026. május 31., 18:382026. május 31., 18:38
Borús, esős, késő májusi idő fogadta vasárnap délután a Büdösfürdőre érkező zarándokokat. A felhők többször is megnyíltak, az eső időről időre rákezdett, mégsem tántorította el a híveket: több százan gyűltek össze a kápolna körül, hogy együtt ünnepeljék Szentháromság vasárnapját, és
A történelmi jelentőségű eseményen Kovács Gergely gyulafehérvári érsek mutatta be az ünnepi szentmisét, amelynek keretében megáldotta a teljesen újjáépített szakrális épületet. Az ünnep egyszerre szólt a hitről, a közösség összefogásáról és a Szentháromság misztériumáról, amely különös módon kapcsolódott a büdösfürdői közösség elmúlt éveinek történetéhez.
Az ünnepi szentmise főcelbránsa Kovács Gergely érsek volt
Fotó: Borbély Fanni
Homíliájában Kovács Gergely érsek a nap liturgikus üzenetére építette gondolatait. „Urunk Jézus Krisztus kegyelme, az Atyaisten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal” – idézte Szent Pál apostol szavait, rámutatva: „ebben a rövid köszöntésben benne van a keresztény hit lényege”. Az érsek hangsúlyozta, hogy
„ A legfontosabb nem az, hogy Isten három személy és egy természet, hanem az, hogy Isten szeretet. Aki szeret, az kapcsolatban él másokkal” – fogalmazott.
Fotó: Borbély Fanni
Kovács Gergely érsek a szentmise során külön is kitért a kápolna újjáépítésének jelentőségére.
– mondta. Kiemelte, hogy a büdösfürdői közösség nem egyszerűen örökölt egy épületet elődeitől, hanem gondját viselte annak, és amikor szükségessé vált, képes volt megújítani azt.
Fotó: Borbély Fanni
Az érsek köszönetet mondott mindazoknak, akik
Ugyanakkor arra figyelmeztetett: a legfontosabb feladat csak most kezdődik.
– hangsúlyozta.
Fotó: Borbély Fanni
A büdösfürdői kápolna története több mint kilenc évtizedre nyúlik vissza. A feljegyzések szerint 1933-ban és 1942-ben Barabás Márton csíkszentkirályi plébános tartott itt szabadtéri szentmisét. A kápolnában az első szentmisét 1974 augusztusának második vasárnapján mutatta be Léstyán Ferenc plébános. Az épületet 1984-ben harangtoronnyal gazdagították, majd 1993-ban kereszthajóval és sekrestyével bővítették.
Fotó: Borbély Fanni
Az évtizedek során azonban az épület állapota fokozatosan leromlott. A tartószerkezet meggyengült, az alapozás hiányosságai miatt károsodott a padlózat és a mennyezet is. A szakértői vélemények szerint a régi szerkezet már nem bírta volna el egy új tető súlyát.
A szentmise végén Papp Márton plébános idézte fel az újjáépítés történetét. Elmondta: 2019-ben került Csíkszentkirályra plébánosként, és ugyanabban az évben Székely Ernő polgármesterrel a régi kápolna előtt sétálva beszélgettek arról, milyen jó lenne, ha egyszer az épület megújulhatna.
– fogalmazott.
A plébános szerint kezdetben csak a tetőszerkezet cseréje merült fel, ám a szakértői vizsgálatok világossá tették, hogy
Fotó: Borbély Fanni
2024 elején a Csíkszentkirályi Szent István Király Római Katolikus Plébánia hivatalosan is célul tűzte ki az újjáépítést. Az új kápolna alapkövét 2024 augusztusában, a búcsú ünnepén helyezték el, ezt követte a régi kápolna bontása és az új épület felépítése.
A szentmise végén Papp Márton köszönetet mondott a támogatóknak, adományozóknak, kivitelezőknek, a község vezetőinek, valamint mindazoknak, akik bármilyen formában hozzájárultak a munkálatok sikeréhez.
– mondta.
Kovács Gergely érsek ugyancsak az összefogás jelentőségét emelte ki. Beszédében hangsúlyozta: a közösség nemcsak egy új épületet hozott létre, hanem példát is mutatott kitartásból és egymás iránti felelősségből.
Fotó: Borbély Fanni
– fogalmazott.
A szentmise végén – a csíkszentkirályi fúvószenekar közreműködésével – felcsendült a pápai és a magyar himnusz, majd a papság a Boldogasszony Anyánk kezdetű Mária-éneket énekelve vonult ki a kápolna elé, ahol elhangzott a székely himnusz is.
Nicușor Dan román államfő szombaton azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy egy Geran-2 típusú orosz drón csapódott be pénteken a galaci tömbházba, amely az ukrán Reni kikötő elleni támadással összefüggő incidens nyomán jutott Románia területére.
Az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke, Jim Risch republikánus szenátor elítélte szombaton Oroszországot, amiért „felelőtlenül megsértette Románia légterét”.
Habos, fehéres szennyeződést jelent meg vasárnap délután a Nagy-Küküllő székelyudvarhelyi városi parkhoz közeli szakaszán – a helyi rendőrség vizsgálódik az ügyben.
Először szerveztek gyerek- és családnapot vasárnap Nagygalambfalván, amit egyebek mellett egy új játszótér és egy lépcsős vízesés felavatásával ünnepeltek meg. A sátrak között sétálva mindenki kedvére nassolhatott és programokból sem volt hiány.
A dohányzás továbbra is az egyik legsúlyosabb népegészségügyi kockázat, az új termékek népszerűsége a fiatalok körében pedig különösen aggasztó.
Egy friss felmérés szerint a romániaiak közel egyharmada úgy véli, hogy 2026 nehezebb év lesz 2025-nél.
Erős szélre, légköri instabilitásra és jelentős csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki vasárnapra az ország több régiójára az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Duna-ház, a Duna Napok lelki kincseket adott a torockói, erdélyi magyarságnak, ezért – ha már „megkóstoltatták” velük – senki ne vegye el tőlük az összetartozás érzését – kérte Csécs Márton Lőrinc torockói unitárius lelkész szombaton Torockón.
Nicușor Dan szombaton a Románia Csillaga érdemrend nagykereszt fokozatával tüntette ki Nadia Comăneci-t a Cotroceni-palotában.
„Elítéljük a szabadkai zászlóégetést” – írta Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Facebook-oldalán szombat este közzétett posztban.
szóljon hozzá!