
Száraz Miklós György
Fotó: Szász Marcell
A székelyek természetét, szokásait, különösségét és történelmét tárgyalja Száraz Miklós György József Attila-díjas író a Scolar Kiadó gondozásában megjelent Székelyek – Történelemről és hagyományról című regényes művelődéstörténeti könyve. A szerző hatállomásos erdélyi körútra érkezik.
2019. január 18., 11:082019. január 18., 11:08
„Erdély a gyerekkorom. Ahogy minden magyaré. Azé is, aki nem tudja, aki soha nem lépte át a határát, aki nem járt Kolozsváron, a Mezőségen, a Székelyföldön. Mert ő is Erdély meséin, balladáin és legendáin nőtt fel” – írja Erdély csodái című korábbi munkájában a szerző. Száraz Miklós György régóta tervez írni egy nagyregényt Erdélyről, Háromszékről, a havasok világáról.
Egy történész hiteles munkája, amelyben Szent László legendájától a Csíki székely krónikáig, a Székely Hadosztály történetétől Áron püspök hagyatékáig szépírói könnyedséggel tálalja a székelységről szóló legendákat és tényeket.
A bemutatókörút állomásai
Január 19., szombat 18 óra – Café Bulgakov, Kolozsvár (moderátor: Illés Andrea).
Január 21., hétfő 18 óra – Városi Könyvtár, Székelyudvarhely (moderátor: Katona Zoltán).
Január 22., kedd 17 óra – Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda (moderátor: Lövétei Lázár László).
Január 23., szerda 18 óra – Vigadó Művelődési Ház, Kézdivásárhely (moderátor: Sántha Attila).
Január 24., csütörtök 18 óra – Balassi Intézet, Magyarország Kulturális Központja, Sepsiszentgyörgy (moderátor: Sántha Attila).
Január 25., péntek 17 óra – András Lóránt Társulat, Marosvásárhely (moderátor: Portik-Szász Emese).
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!