Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:47

Csángó énekesről szóló filmvetítés és közönségtalálkozó Marosvásárhelyen

11:45

Visszatér a rossz idő: erős széllel, a hegyekben hóviharokkal érkezik a lehűlés

11:17

Új listavezetője van a Csík körzeti bajnokságnak

10:52

Maros megyében mintegy ezerötszáz közalkalmazotti állást kell megszüntetni

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön

Jövő héten érkezik a nyugdíj, a kiegészítő támogatás viszont csak jövő hónapban

Látványos fordulat az üzemanyagpiacon: a dízel ára „benézett” tíz lej alá

Eldurvult konfliktus nagycsütörtök este: fegyvert használtak a rendőrök, a sérült fiatalt helikopterrel vitték kórházba

Ahol húsvétvasárnap reggel ezrek énekelik együtt a magyar és a székely himnuszt – videó

Románia kitart Ukrajna támogatása mellett

Brüsszeli bíróság: 600 millió eurót kell fizetnie Romániának az át nem vett vakcinákért

Kelemen Hunor: a szavazati jog nem dísz – használni kell

650 millió dolláros hitelt hagyott jóvá a Világbank a román kormány fejlesztési projektjeinek támogatására

Kétszintes, részben süllyesztett parkolóházat építenének Csíkszeredában

A székelyek hétköznapi gazdálkodásáról – tudományosan

Geréb: a vidéki emberek foglalkozását némileg leönthettük a tudományosság mázával

Fotó: Pál Árpád

A tanyasi életmódot elemezték, illetve az optimális tehéntartásról készítettek tanulmányt a REGA Régiókutató Egyesület, a Székelyföldi Regionális Tudományi Társaság (SZRTT) és a Lámpás Társaság munkatársai. Az eredményeket egy keddi konferencián mutatták be Székelyudvarhelyen.

Fülöp-Székely Botond

2017. június 27., 19:222017. június 27., 19:22

A kutatásnak két része volt: először a tanyasi gondolkodást, életmódot elemezték, majd egy gyakorlatias modellt dolgoztak ki a székelyföldi vidéken élőknek az optimális tehéntartásról, arról, hogy miként lehet eredményesen gazdálkodni – magyarázta a konferencián Geréb László, a régiókutató egyesület elnöke. Mint mondta, nehéz dolguk volt, hiszen a vidékiek többsége „érzésből” gazdálkodik, nagyon kevesen tudták számadatokkal alátámasztani tevékenységüket.

Éppen ezért nagyon örülünk, hogy végül sikerült számszerűsíteni az adatokat. A vidéki emberek foglalkozását némileg leönthettük a tudományosság mázával, és képet kaptunk arról, hogyan lehet optimálisan gazdálkodni

– fogalmazott. Geréb lapunknak kifejtette, tanulmányukban különböző lehetőségeket vázoltak fel a gazdáknak, figyelembe vették például a tej árának alakulását, a kihasznált terület nagyságát és a vízellátottságot.

„Az általunk készített táblázatokat tanulmányozva a gazdák összehasonlíthatják saját adataikat a közöltekkel, így optimalizálhatják gazdaságukat” – tette hozzá az egyesület elnöke. A magyar földművelésügyi minisztérium által támogatott kutatás eredményei a regaprojekt.ro honlapon érhetők el.

Élhető vidék

A magyar kormány nem határokban, hanem nemzetben gondolkozik, és felelősségének érzi, hogy segítse nemzettársait, bárhol is éljenek – jelentette ki Szakáli István Loránd, a magyar földművelésügyi minisztérium agrárfejlesztésekért felelős helyettes államtitkára. Lapunknak elmondta, a külhoni együttműködéseket és a helyi mezőgazdaság támogatását a gazda-, tudományos és más szervezeteken, valamint tanintézményeken keresztül képzeli el a szaktárca. Például ösztöndíjakat adnak a felnőtt- és szakképzésekhez, de a helyi termékek magyarországi bemutatására is lehetőséget tudnak teremteni. Szakáli szerint a mezőgazdaságban nélkülözhetetlenek az együttműködések, szövetkezések.

Szakáli: együttműködésekre, szövetkezésre van szükség a székelyföldi mezőgazdaság fejlesztéséhez

Fotó: Pál Árpád

Azt ígérte, a minisztérium azon fog dolgozni, hogy a most elvégzett kutatás eredményei hasznosuljanak. A cél az, hogy az agráriumon keresztül javuljon a vidék népességmegtartó képessége. Gyakorlatilag

a tanyasi gazdálkodás feltételeit és szervezettségét szeretnék fejleszteni.

A helyettes államtitkár örült annak, hogy az elmúlt évtizedekben nagyot fejlődött az ipari, valamint a szolgáltatási szektor Székelyföldön, de úgy érzi, a székelység megmaradásának kulcsát a vidéki emberek megélhetése, vagyis a mezőgazdaság jelenti.

Közös gondolkodás

„A városnak és a vidéknek együtt kell fejlődnie. Falvaink határ- és értékőrző települések, amelyek felfedezésre és felértékelésre várnak, hogy meg tudjanak maradni. (..) A közélet képviselőinek elsősorban alázattal kell fordulniuk az emberek és munkájuk felé” – jelentette ki Orbán Árpád udvarhelyi alpolgármester. Rámutatott,

muszáj segíteni a falun élőket, hitet és fogódzókat kell adni nekik.

Fotó: Pál Árpád

Ha ez nem történik meg, kiürülnek a települések, és már nem olyan emberek költöznek oda, akikkel „szoros kapcsolatunk volt”. Erre példa Szászföld. „Nincs más lehetőségünk, megerősödni és gyarapodni kell” – szögezte le Orbán. Hozzátette, nem szabad feladni „kis magyar világunkat”, Székelyföldet. A vidékiek megélhetése érdekében gazdaságfejlesztésekben, szövetkezetekben kell gondolkodni. Ugyanakkor fontosnak tartotta, hogy megtalálják a módját a székely termékek értékesítésének.

A keddi konferencián nemcsak a kutatások eredményeit ismertették, de műhelymunkákat is szerveztek, valamint bemutatták Ambrus Tibor, Geréb László és Tankó László Szervezeti kultúra című kötetét.