
Fotó: Kocsis B. János
A Székely himnusz keletkezéstörténete és folklorizációs folyamata volt a szombaton Sepsiszentgyörgyön tartott tudományos konferencia témája. Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Kulturális Központ a Székely himnusz száz éves évfordulójára időzítette a rendezvényt.
2022. május 22., 13:342022. május 22., 13:34
Az eredetileg Kántáté címet viselő szöveg 1921-ben született, szerzője az erdélyi származású Csanády György, zenéjét dr. Mihalik Kálmán szerezte, először 1922 május 22-én csendült fel.

Élettel telt meg szombaton délelőtt a székelyudvarhelyi belvárosi református temető, ahol Csanády György sírját keresték fel a megemlékezők.
A konferencia azzal kezdődött, hogy a Vox Humana kórus előadta a Székely himnusz eredeti, valamint a hivatalosan elfogadott, Werner Gábor karmester által hangszerelt változatát.
– fogalmazott a konferencia megnyitóján Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Hangsúlyozta, társnemzeti státus elismerésért küzdünk, közben száz éve tapasztaljuk a mélyállami törekvést, amely az alá-fölé rendeltséget erőlteti, még vizuálisan is erre próbálnak ráerősíteni, például, amikor magyar felirat csak a román alatt lehet, mondta a politikus.
Az előadások előtt levetítették Száva Enikő Csillagösvényen cím dokumentumfilmjét, Csanády György életéről. A konferencián Szekeres Attila heraldikus a székely jelképekről, Szebeni Zsuzsa, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője a misztériumjátékok sajátosságairól tartott előadást. Sófalvi Emese muzikológus, egyetemi adjunktus a székely himnusz dallamának sajátosságairól szólva megfogalmazta, mögöttes tartalmat ad, egy rituálét mutat be. Lőrincz József irodalomtörténész online csatlakozott, rámutatott,
Hermann Gusztáv Mihály, székelyudvarhelyi történész előadásában a székelység múltképének forrásait vette számba, 1848-ig. Pál Judit egyetemi tanár a 19. századi székely identitásról és önképről beszélt. Orbán Zsolt, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium történelem szakos tanára a diskurzív identitásteremtést vizsgálta a székelyeknél, kivetítve a 1867-1940 közötti időszakra.
Bárdi Nándor történész arra a kérdésre kereste a választ, hogy a székely azonosságtudatot milyen szerkezetek közvetítik, ezen belül pedig, hogy mit generál a helyi társadalom szintjén a székely toposz Székelyföld lakosságának. Patakfalvi Czirják Ágnes, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem posztdoktori kutatója a székely zászló kapcsán a regionális identitásteremtésről értekezett, megfogalmazta, hogy napjainkban a közösségi identitás egyfajta újrafogalmazása történik. A konferencia végén bemutatták Hermann Gusztáv Mihály és Orbán Zsolt: Csillagösvény és göröngyös út című kötetét.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!