Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

10:29

Informatikai hiba miatt jelent meg Lezsák Sándor neve a nyilvánosságra hozott ügynökaktákban hálózati személyként

09:59

Hiánypótlás: film a Székely Hadosztályról

09:28

Kormánybuktatás előtti államtitkárok térnek vissza a pozíciójukba

08:54

A román külügy kikéri magának, és azt mondja, elismerik a román állampolgárok munkáját a befogadó országok

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Két településen láttak medvét a hétvégén

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Több megyére is kiterjesztették a légi riasztást Romániában, lezárták Iași megye légterét

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Előzetesben marad a csíkdánfalvi halálos gázolás elkövetője

Zöld utat kapott a Dracula Park Transylvania, megvan az építkezési engedély

Szemétdíj: szinte vakon repülünk

Hálapénzkérés a székelyföldi kórházakban: jelentős különbségeket mutatnak a betegek visszajelzései

Tar Gyöngyi: a román nyelvű kérdés félreértése okozhatja a rossz Hargita megyei eredményt a hálapénzt illetően

Kamerákkal és bírságokkal vennék elejét az illegális szemétlerakásnak Csíkszeredában

A székely himnusz poétikailag sok európai himnusszal versenyezhet

Fotó: Kocsis B. János

A Székely himnusz keletkezéstörténete és folklorizációs folyamata volt a szombaton Sepsiszentgyörgyön tartott tudományos konferencia témája. Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Kulturális Központ a Székely himnusz száz éves évfordulójára időzítette a rendezvényt.

Bíró Blanka

2022. május 22., 13:342022. május 22., 13:34

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Az eredetileg Kántáté címet viselő szöveg 1921-ben született, szerzője az erdélyi származású Csanády György, zenéjét dr. Mihalik Kálmán szerezte, először 1922 május 22-én csendült fel.

korábban írtuk

A székely himnusz bemutatásának századik évfordulóját ünneplik Székelyudvarhelyen

Élettel telt meg szombaton délelőtt a székelyudvarhelyi belvárosi református temető, ahol Csanády György sírját keresték fel a megemlékezők.

A konferencia azzal kezdődött, hogy a Vox Humana kórus előadta a Székely himnusz eredeti, valamint a hivatalosan elfogadott, Werner Gábor karmester által hangszerelt változatát.

A nemzeti szimbólumaink használata nemcsak „virtuskodás”, szimbolikus politizálás, hanem arról szól, hogy külön nemzeti entitás vagyunk, ezt és az egyenrangúságunkat a többség el kell ismerje

– fogalmazott a konferencia megnyitóján Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Hangsúlyozta, társnemzeti státus elismerésért küzdünk, közben száz éve tapasztaljuk a mélyállami törekvést, amely az alá-fölé rendeltséget erőlteti, még vizuálisan is erre próbálnak ráerősíteni, például, amikor magyar felirat csak a román alatt lehet, mondta a politikus.

Az előadások előtt levetítették Száva Enikő Csillagösvényen cím dokumentumfilmjét, Csanády György életéről. A konferencián Szekeres Attila heraldikus a székely jelképekről, Szebeni Zsuzsa, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője a misztériumjátékok sajátosságairól tartott előadást. Sófalvi Emese muzikológus, egyetemi adjunktus a székely himnusz dallamának sajátosságairól szólva megfogalmazta, mögöttes tartalmat ad, egy rituálét mutat be. Lőrincz József irodalomtörténész online csatlakozott, rámutatott,

a székely himnusz poétikailag sok európai himnusszal versenyezhet, hiszen „kifejezi a nép életét és fájdalmát is, ritmusa szimultán, minden sora sajátos ütemmel kezdődik”.

Hermann Gusztáv Mihály, székelyudvarhelyi történész előadásában a székelység múltképének forrásait vette számba, 1848-ig. Pál Judit egyetemi tanár a 19. századi székely identitásról és önképről beszélt. Orbán Zsolt, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium történelem szakos tanára a diskurzív identitásteremtést vizsgálta a székelyeknél, kivetítve a 1867-1940 közötti időszakra.

Bárdi Nándor történész arra a kérdésre kereste a választ, hogy a székely azonosságtudatot milyen szerkezetek közvetítik, ezen belül pedig, hogy mit generál a helyi társadalom szintjén a székely toposz Székelyföld lakosságának. Patakfalvi Czirják Ágnes, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem posztdoktori kutatója a székely zászló kapcsán a regionális identitásteremtésről értekezett, megfogalmazta, hogy napjainkban a közösségi identitás egyfajta újrafogalmazása történik. A konferencia végén bemutatták Hermann Gusztáv Mihály és Orbán Zsolt: Csillagösvény és göröngyös út című kötetét.