
A megemlékezők a kézdisárfalvi kápolna előtt
Fotó: Iochom István
A kézdisárfalvi kápolnában tartottak megemlékező szentmisét a székelyföldi betyárokként ismert Pusztai Ferenc, vitéz Dézsi Dénes és Máté György (Jeges) emlékére szombaton.
2023. február 25., 21:022023. február 25., 21:02
2023. február 25., 21:052023. február 25., 21:05
A Boros Vilmos plébános által celebrált szentmisén helyi és környékbeli személyek, közöttük az Erdélyi Vitézi Rend, a Kézdiszéki, illetve Kézdivásárhelyi Székely Tanács képviselői vettek részt. Ambrus Ágnes nyugalmazott egyetemi oktató beszédében a kommunizmus áldozatainak emléknapjáról szólt.
A megnevezésben benne van, hogy nem a kommunizmus összes áldozatának az emléknapaként tarthatjuk számon azt a napot. Romániában a nyilvántartások szerint hivatalosan (bírói végzéssel) 600 ezer személyt kommunista ellenes tevékenység miatt ítéltek el politikai okokból, de valójában meghaladja a kétmilliót azoknak a száma, akiket 1945 és 1989 között politikai okokból börtönökben, lágerekben, pszichátriai intézetekben fogva tartottak, kínoztak, vagy kivégeztek. És ez a szám nem tartalmazza azokat a román állampolgárokat, akiket ítélet nélkül, a hegyekben, vagy más helyeken kivégeztek, anélkül, hogy nyilvántartottan börtönben, vagy lágerben lettek volna” – emelte ki a felszólaló.
„Azt gondolom, hogy Dézsi, Pusztai és Jeges számára elégtétel volna, ha tudnák, hogy ezen a napon rájuk emlékeznek.
– emlékezett meg az áldozatokról, akikért a szentmisét felajánlották.
Boros Vilmos plébános a szombati engesztelő szentmisén
Fotó: Iochom István
Fekete Miklós nyugalmazott zenetanár, a Kézdiszéki Székely Tanács elnöke megköszönte Szabó Ottónak, az engesztelő szentmise ötletgazdájának a kitartását, majd a kommunizmus áldozatairól szólt. „Ma mondjuk ki először, hogy Pusztai, Jeges, Dézsi, Szígyártó Domokos (ozsdolai molnárlegény, akit 1959-ben ellenforradalmi tevékenység vádjával a román hatóságok kivégeztek – szerk. megj.) nem csupán áldozatai a diktatúrának, hanem vértanúi. (...)
– hangzott el méltatásként.
Miután a kézdivásárhelyi Benke Sándor saját versét olvasta fel a megemlékezésen, a szentmisét a kultúrotthonban állófogadás követte.
A barcasági Apácán a húsvéti kakaslövés éppúgy része az ünnepnek, mint a szemetelés és kapulopás, a piros tojás és a locsolkodás. A hagyomány világszinten egyedülálló, a jelképes bosszúállással több évszázados sérelemre emlékeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök áldott ünnepeket kívánt a katolikus és protestáns híveknek, akik április 5-én ünneplik a húsvétot.
Románia NATO-hoz vezető útja azon a mély meggyőződésen alapult, hogy az ország a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság közösségéhez akar tartozni – üzente vasárnap Nicușor Dan a szövetség alapító okirata aláírásának 77. évfordulója alkalmából.
XVI. Leó pápa húsvétvasárnapi beszédében bejelentette, hogy április 11-re imavirrasztást hirdet meg a békéért. A pápa mindenkit arra szólított fel, csatlakozzon az imához.
A levélben szavazó választópolgárok, akik nem kapták meg postai úton a levélcsomagjukat, hétfőtől személyesen kérhetik annak pótlását a külképviseleteken vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási irodákban.
Tizennyolc éves, ittasan vezető sofőrt is lekapcsoltak a Hargita megyei rendőrök a húsvéti ünnepek során.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint februárban 11 898 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 40-nel többnek, mint előző hónapban.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
Az élelmiszerárak tavaly április óta mintegy 10 százalékkal emelkedtek, és ortodox húsvét után újabb drágulás jöhet az energia- és üzemanyagköltségek növekedése miatt – jelentette ki a vasárnap Agerpresnek Aurel Popescu.
Háziállatok is áldozatul estek annak a tűzvésznek, amely a Maros megyei Petelén ütött ki és amelyhez vasárnap kora hajnalban riasztották a szászrégeni tűzoltókat.
szóljon hozzá!