
Fotó: Barabás Ákos
A Román Postának nem prioritása a postahivatalok bezárása, de veszteséges működésük alapos vitát igénylő, komoly téma – tájékoztatott kedden este az állami vállalat.
2024. november 20., 11:192024. november 20., 11:19
A Román Posta közleménye szerint a közel ezer vidéki postai ügyfélablak átlagos havi bevétele mintegy 1700 lej, miközben a fenntartásuk átlagban 8000 lejbe kerül. A vállalat emlékeztetett arra, hogy 2023-tól már valamennyi közigazgatási egységben jelen van.
„A postahivatalok bezárása és megnyitása egy 34 évvel ezelőtt kezdődött hullámzó folyamat. Évente körülbelül ötszáz hivatalt zárunk be, miközben még több nyílik meg” – idéz a közleményből az Agerpres hírügynökség, hozzátéve, hogy a közleménnyel a vállalat azokra a sajtóinformációkra kívánt reagálni, miszerint a vidéki postahivatalok bezárását tervezi.
Hangsúlyozták, hogy a Román Posta széles körű átalakulási folyamaton megy keresztül, amelynek célja a jelenlegi fogyasztói igényekhez való alkalmazkodás, a hatékonyság növelése és a postai szolgáltatások ágazatában tapasztalható nemzetközi trendekhez való igazodás.
A közleményben idézték a vállalat vezérigazgatóját, aki azt nyilatkozta, hogy egyes postahivatalok veszteségesek, és
Valentin Ștefan elmondta azt is, hogy a postahivatalok számának csökkentése Romániában fokozatosan történik, nem hirtelen, mint 2023-ban és 2024-ben Magyarországon, ahol két év alatt összesen négyszáz postahivatalt zártak be.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!