A régi öregek nemcsak nagypénteken, hanem nagyszombaton is böjtölnek

A délutáni órák szertartása a Jézus szenvedésére való emlékezés. E napon a győzedelmes szenvedés mártírjának színe a piros. Nagypénteken délután három órától keresztúti ájtatosságot tartanak a szejkefürdői Ugron-kápolna felé vezető golgotán. Várják az udvarhelyieket és a környékbelieket a Székely Kálváriára.

Szigorú böjti nap

A nagypénteki templomi szertartások sorát a nap olvasmányai és az egyetemes könyörgések nyitják, amit a szent kereszt előtti hódolat és az áldozási szertartás követ. A Jézus szenvedésére és halálára emlékező liturgia után imavirrasztást tartanak, rendszerint a templomban felállított szent sírnál.

Nagypéntek szigorú böjti nap a római katolikus egyházban. Azaz

A böjti fegyelem a testi, lelki jó cselekedetek gyakorlását ösztönzi. A régi öregek mindmáig megtartják a szombatot, „Mária napját” is, így az első eledel, amit magukhoz vesznek, az a húsvétvasárnapi szentelt lesz.

Virradat

Nagyszombaton a vigíliaszertartásig a hívek Jézus jelképes sírjánál időznek. Az egész liturgikus év csúcspontja a húsvéti szent három nap, amelynek középpontját a húsvéti vigília képezi. Középpontjában a föltámadt Krisztus áll, aki győzedelmeskedett a halál fölött. A szertartás jelképei: a fény, a szó, azaz Isten igéje, továbbá a víz, és végül a kenyér meg a bor. Ezzel a liturgiával veszi kezdetét a liturgikus év központi ünnepe, amely Nagy Szent Leó pápát idézve:

A hívő ember számára az újjászületés szentségeire jelszerűen utal a húsvéti gyertya és az újonnan megáldott víz, amely a szent három napra is emlékezteti.

Az unitárius és református gyülekezetek úrvacsorai közösségben ülik meg az ünnep első napját. A katolikus egyházban húsvét hajnalától, amikor a fény áttör a sötétségen, megkezdődik a húsvéti idő, mely ötven napig, pünkösdig tart majd.