
Ünnepi szentmisét celebrálnak a hargitafürdői pálosoknál. Archív
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az első, név szerint ismert keresztény remetéről, Szent Pálról emlékezik meg szerdán a katolikus egyház. A sivatagi atyák egyike az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok névadója, szellemi atyja és első számú védőszentje.
2020. január 15., 10:162020. január 15., 10:16
2020. január 15., 17:572020. január 15., 17:57
A thébai (egyiptomi) gazdag család sarja 250 táján született, hamar elárvult. Tizenhat évesen a Decius-féle keresztényüldözés elől előbb vidéki házukban húzta meg magát, majd a sivatagba menekült. Legendája tartalmazza, miként táplálta napi fél kenyérrel egy holló a pálmafákkal, forrással övezett barlangban. Keresztény közösség szerveződött köréje, halála után a minden remeték mestereként számon tartott Pál sírja zarándokhellyé alakult. Ereklyéit a 6. században Konstantinápolyba vitték, majd 1240-ben Velencébe.
1381. őszén Nagy Lajos király a budai vár kápolnájába szállíttatta Szent Pál földi maradványait. Nyilvános tiszteletadás után a pálos rend akkori főtemplomába, a mai Hárs-hegyre szállították. Kápolnát emeltek az ereklyének, amely híres búcsújáró hellyé vált.
Ünneplés
A hargitafürdői Szent István-templomban szerdán, a 18 órakor kezdődő szentmise – amelyet az Erdélyi Mária Rádió élő adásban közvetít – főcelebránsa Darvas-Kozma József c. esperes, pálos konfráter, a csíkszeredai Szent Kereszt Egyházközség plébánosa, szónoka pedig Bátor Botond pálos szerzetes lesz.
A helybéli pálos közösség tagjai megújítják szerzetesi fogadalmukat, és rendjük középkori hagyománya szerint megáldják a gyermekeket.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
szóljon hozzá!