A pálosok névadóját ünnepli az egyház

Ünnepi szentmisét celebrálnak a hargitafürdői pálosoknál. Archív

Fotó: Erdély Bálint Előd

Az első, név szerint ismert keresztény remetéről, Szent Pálról emlékezik meg szerdán a katolikus egyház. A sivatagi atyák egyike az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok névadója, szellemi atyja és első számú védőszentje.

Molnár Melinda

2020. január 15., 10:162020. január 15., 10:16

2020. január 15., 17:572020. január 15., 17:57

A thébai (egyiptomi) gazdag család sarja 250 táján született, hamar elárvult. Tizenhat évesen a Decius-féle keresztényüldözés elől előbb vidéki házukban húzta meg magát, majd a sivatagba menekült. Legendája tartalmazza, miként táplálta napi fél kenyérrel egy holló a pálmafákkal, forrással övezett barlangban. Keresztény közösség szerveződött köréje, halála után a minden remeték mestereként számon tartott Pál sírja zarándokhellyé alakult. Ereklyéit a 6. században Konstantinápolyba vitték, majd 1240-ben Velencébe.

Időközben Magyarországon a renddé szerveződött remeték Thébai Szent Pál első remete testvéreinek, röviden pálosoknak nevezték magukat.

1381. őszén Nagy Lajos király a budai vár kápolnájába szállíttatta Szent Pál földi maradványait. Nyilvános tiszteletadás után a pálos rend akkori főtemplomába, a mai Hárs-hegyre szállították. Kápolnát emeltek az ereklyének, amely híres búcsújáró hellyé vált.

A török pusztítás elől a pálosok egy felvidéki várba menekítették értékeiket, de amikor az leégett, az ereklye is elpusztult.

Ünneplés

A hargitafürdői Szent István-templomban szerdán, a 18 órakor kezdődő szentmise – amelyet az Erdélyi Mária Rádió élő adásban közvetít – főcelebránsa Darvas-Kozma József c. esperes, pálos konfráter, a csíkszeredai Szent Kereszt Egyházközség plébánosa, szónoka pedig Bátor Botond pálos szerzetes lesz.

A helybéli pálos közösség tagjai megújítják szerzetesi fogadalmukat, és rendjük középkori hagyománya szerint megáldják a gyermekeket.