A nehézségek nem múltak el, sőt gyűltek

Az öt székely nagyváros vállalkozóinak összesített forgalma megközelíti a 18 milliárd lejt 2025-ben (2. ábra). A városok esetében a változás iránya még élesebben látható, mint a székek esetén, hiszen van, ahol a növekedés dinamikus. Ugyanakkor van, ahol visszaesés mutatkozik. Sepsiszentgyörgy 5,39 milliárd lejes vállalkozói forgalmával és 3%-os növekedésével az élen végzett. Szorosan követi Székelyudvarhely 5,3 milliárddal, ám e város esetében a fejlődés iránya aggasztó: 3%-os visszaesést láthatunk a 2024-es adatokhoz képest, ami azt jelzi, hogy a helyi gazdaságban mélyebb strukturális problémák is jelen vannak.

Csíkszereda 4,65 milliárd lejes vállalkozói forgalmával a harmadik helyen áll, csekély, 1%-os bővüléssel. Gyergyószentmiklós, bár abszolút értékben kisebb (1,27 mrd lej), a városok körében a legjobb relatív teljesítményt nyújtotta a 7%-os növekedésével.

A Székelyudvarhely esetében tapasztalt 3%-os forgalomvisszaesés különös figyelmet érdemel. Bár a város összességében még mindig az egyik legerősebb gazdasági centrum, a tendencia – különösen a nyereség alakulásával együtt olvasva – azt jelzi, hogy a helyi vállalkozói szektor szintjén komoly problémák jelentek meg.

Nyereség a székelyföldi vállalkozóknál 2025-ben

Az árbevételnél is fontosabb mutató a nyereség, hiszen ez jelzi, hogy egy gazdasági tevékenység valóban értéket teremt-e, vagy csupán magas forgalom mellett alacsony hatékonysággal működik.

Az öt székely szék vállalkozóinak összesített nyeresége 2025-ben megközelíti a 2,3 milliárd lejt (3. ábra). A nyereségrangsorban Sepsiszék kiemelkedik 682 millió lejjel – a szék nemcsak az árbevétel tekintetében, hanem a vállalati nyereségnél is az élen zárta az évet. Udvarhelyszék 619 millió lejjel második, majd Csíkszék következik 496 millióval.

A nyereség dinamikájában azonban jelentős eltérések mutatkoznak. A sepsiszéki vállalkozások közel 17%-os nyereségbővülése kivételesen erős. Csíkszéken a nyereség stagnált, Gyergyószéken pedig drámai 21%-os visszaesés következett be 2024-hez képest, amelynek okáról később beszélünk.

A városok nyereségképe ugyanolyan vegyes, mint a székeké, sőt bizonyos szempontból aggasztóbb is, hiszen a vizsgált öt város közül mindössze kettőben voltak képesek a vállalkozók a nyereségüket növelni 2024-hez képest. A többi esetében – köztük a legjelentősebb gazdasági centrumban, Székelyudvarhelyen – csökkent a profittömeg (4. ábra).

Sepsiszentgyörgy 410 millió lejes nyereséggel vezeti a ranglistát 7%-kal növelve a profitját. Székelyudvarhely 323 millió lejjel a második helyen áll – bár ez az abszolút szám tekintélyes –, ez 8%-os visszaesést jelent 2024-hez képest. Csíkszereda a 313 milliós vállalati nyereségével és 1%-os csökkenéssel a harmadik helyen áll.

Gyergyószentmiklós sorsa a legkritikusabb a városok közül, mivel 83 millió lejes vállalkozói nyereség mellett 11%-os visszaesést szenvedett el 2024-hez viszonyítva. A visszaesés azonban nagyrészt egy vállalkozáshoz vezethető vissza, a 2024-ben 13 millió lej nyereséget termelő Bayer Strada Kft. 2025-ben 15 millió lejt meghaladó veszteséget halmozott fel, amellyel nagymértékben gyengítette a város és egyben az egész Gyergyószék nyereségességét.

Hargita megye gazdaságát döntően a két nagyvárosban, Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában működő vállalkozások határozzák meg. Az ő forgalmuk és nyereségük részaránya jól mutatja a megye gazdasági súlypontjait és azok változásának irányát is (5. ábra).

A kördiagramok tanulsága figyelemreméltó. A forgalomban Székelyudvarhely dominál 47%-os részesedéssel, Csíkszereda 41%-ot, Gyergyószentmiklós 11%-ot képvisel. A nyereségben a megoszlás változik egy keveset, ez esetben Székelyudvarhely 45%, Csíkszereda 43%, Gyergyószentmiklós 12%.

Az adatok azt mutatják, hogy Székelyudvarhely megőrizte dominanciáját forgalomban, de a nyereséget jelentő részarányában relatív visszacsúszás tapasztalható 2024-hez viszonyítva (-2%). Ez összhangban van az egész székelyföldi képpel, amely szerint az udvarhelyi gazdaság abszolút méretben nagy, de a hatékonyság romlása a nyereség arányos csökkenésén is látszik. Csíkszereda ezzel szemben mérsékelt nyereségrészarány-növekedést könyvelhet el, ami Hargita megye belső gazdasági súlypontjának lassú eltolódását is jelez(het)i.

Az előző évhez viszonyított változások

A 2025-ös évet igazán az éves változások tükrében lehet megérteni. Önmagában az abszolút forgalom vagy nyereség nem elegendő, a dinamika (vagyis az, hogy kik növekedtek, kik estek vissza és mennyire) rajzolja ki a valódi gazdasági folyamatokat.

A székek körében az árbevétel általában mérsékelt növekedést mutatott, Udvarhelyszék +1%, Csíkszék +4%, Gyergyószék +2%, Sepsiszék +3%, míg Kézdiszék +5%. A nyereség képe ettől drámaian eltér: Sepsiszék +17%-os növekedése kiemelkedik a mezőnyből, Kézdiszék is 5%-ot növekedett. Ezzel ellentétben a gyergyószéki vállalkozások nyeresége 21%-kal meredeken visszaesett, Udvarhelyszék is esett 4%-ot, Csíkszék pedig stagnált (6. ábra).

A városok esetén is hasonló kettősség figyelhető meg (7. ábra). Gyergyószentmiklós árbevétele 7%-kal bővült – ez az egyik legjobb forgalombővülés –, de nyeresége 11%-ot esett. Sepsiszentgyörgy mindkét dimenzióban nyert (+3% forgalom, +7% nyereség), ezzel szemben Székelyudvarhely mindkét dimenzióban veszített (-3% forgalom, -8% nyereség). Csíkszereda 1% forgalomnövekedéssel és 1% nyereségcsökkenéssel mondhatni stagnált 2025-ben.

Hatékonysági mutatók

Az árbevétel és a nyereség abszolút számai önmagukban nem elégségesek egy időszak gazdasági szempontú megítéléséhez, ehhez szükség van a relatív mutatószámokra, hatékonysági mutatókra is. A Return on Sales (ROS) – az árbevétel-arányos nyereség – megmutatja, hogy egy lej forgalomból mennyi marad meg végül nyereségként a vállalkozónál (8. ábra).

A romániai átlag ROS-mutató (8,4%) viszonyítási pontként szolgálhat, amelyhez képest minden székelyföldi szék elmarad. Sepsiszék áll a legjobban 7,7%-kal, Udvarhelyszék követi 7,4%-kal, majd Csíkszék (7,3%), Kézdiszék (6,4%) és Gyergyószék (6,1%) következik. Azaz a székelyföldi vállalkozások egységnyi forgalomból sajnos kevesebb nyereséget tudnak kitermelni, mint az országos átlag.

Az elmaradás oka többnyire strukturális: a helyi ipar és kereskedelem kevésbé tud magasabb hozzáadott értékű termékekre és szolgáltatásokra specializálódni, mint az ország fejlettebb régiói. Megjegyzendő, hogy például az udvarhelyszéki vállalkozások ROS-mutatója 2022-ben még 9% volt, azóta tartós csökkenés tapasztalható, ami a profitmarzsok szűkülését jelzi.

A munkahatékonyság, vagyis az egy alkalmazottra jutó árbevétel esetén az olló még nagyobbra nyílik. A romániai országos átlag 59 508 lej/alkalmazott, míg a székelyföldi számok jóval alacsonyabbak. Ez esetben is Sepsiszék vezet 40 513 lejjel, őt követi Udvarhelyszék (31 826 lej) és Csíkszék (31 408 lej), míg Gyergyószék (24 138 lej) és Kézdiszék (24 221 lej) a sor végén áll (9. ábra).

Ez az adat több okból aggasztó. Egyrészt azt jelzi, hogy a székelyföldi vállalkozások munka-intenzívebb, egyben alacsonyabb hozzáadott értékű szektorokban működnek, mint az országos átlag. Másrészt a munkahatékonyság szoros összefüggést mutat a bérekre fordítható kerettel, hiszen, ha a megtermelt nyereség alkalmazottanként alacsony, a fizetések sem tudnak versenyképesek maradni, ami elvándorláshoz vezethet, ami pedig tovább rontja a versenyképességet. Udvarhelyszék 2022-ben még 40 061 lejes munkahatékonysági mutatóval rendelkezett, ez mára 31 826-ra csökkent, ami 25%-os visszaesést jelent.

Az egy főre vetített mutatók azt mutatják meg, hogy egy adott területen élő személyekre milyen mértékű gazdasági teljesítmény osztható vissza. Itt már felborul az eddigi rangsor, Sepsiszentgyörgy első helyét Székelyudvarhely veszi át. Az egy lakosra jutó vállalati árbevétel mutatóban Székelyudvarhely kiemelkedik 169 233 lejjel, ez a legmagasabb adat az öt város között, és azt jelzi, hogy a helyi vállalkozói szektor hatalmas gazdasági aktivitást koncentrál viszonylag kisebb népességre. Csíkszereda 134 751 lejjel a második, Sepsiszentgyörgy 107 688 lejjel a harmadik. Kézdivásárhely (82 528 lej) és Gyergyószentmiklós (79 824 lej) jóval elmaradnak a lista élén szereplő városoktól (10. ábra).

Az egy lakosra jutó vállalkozói nyereség is hasonló sorrendet rajzol ki (11. ábra). Székelyudvarhely itt is vezet 10 335 lejjel, ez esetben is Csíkszereda (9 084 lej) a második, amely várost Sepsiszentgyörgy (8 201 lej) szorosan követi. Gyergyószentmiklós (5 260 lej) és Kézdivásárhely (5 357 lej) ismét a lista végén találhatók. Azt érdekes megfigyelni, hogy Sepsiszentgyörgy nyereség/lakos mutatója közelebb van az udvarhelyihez, mint amit az árbevétel/lakos mutató alapján várnánk, ami a sepsiszentgyörgyi vállalkozások magasabb hatékonyságát jelzi.

Megvizsgáltuk Hargita és Kovászna megye vállalkozásainak összesített nyereségét az elmúlt 10 évre (12. ábra). A két megye pályája több ponton hasonló: 2016-tól 2022-ig mindkettőnél jelentős növekedés figyelhető meg, majd 2023-2024-ben visszaesés következik. 2025-ben azonban különválik a két pálya, Kovászna megye esetében már újra emelkedés látható, miközben Hargita megyében a nyereség tovább mérséklődik. Ez azt mutatja, hogy a megyei gazdaságok nem teljesen azonos módon reagáltak a 2025-ös év gazdasági kihívásaira.

Összegzésünk néhány gondolatban

A fenti elemzésből megállapítható, hogy az árbevétel mérsékelt növekedése (1%-7% a legtöbb székben és városban) pozitív, de az infláció mértékét (6,8% - 9,9%) tekintve ez reálértéken visszaesést jelent. A nyereség alakulása azonban már aggasztó, az öt szék közül háromban csökkent, a városoknál hasonlóan. A ROS- és a munkahatékonysági mutatók szisztematikusan elmaradnak az országos átlagtól, és tovább romlottak a csúcsidőkhöz képest. A 10 éves trend azt mutatja, hogy