
A városközpontban több épület homlokzata is szakszerűen újult meg. Ezt kellene folytatni
Fotó: Gergely Imre
Súlyos büntetésekkel járhat, ha valaki úgy újítja fel, esetleg úgy javítja a műemlék jellegű vagy műemlékek közelében álló ingatlanát, hogy nem tartja be az erre vonatkozó előírásokat.
2020. október 14., 19:552020. október 14., 19:55
Vigyázzunk műemlékeinkre! – ezzel a címmel adott ki közleményt a gyergyószentmiklósi városháza urbanisztikai osztálya. Ebből kiderül, a törvény félreértelmezése következtében több kihágás is történt az elmúlt időszakban, ami azt igazolja, hogy sokan továbbra sincsenek tisztában azzal, milyen beavatkozások végezhetők műemlékeken, illetve az azok közelségében található ingatlanokon. A félreértés abból adódik – mondta el érdeklődésünkre Kosután Attila főépítész –, hogy az épületek tulajdonosai úgy gondolják, ha az épület arculata nem változik, csak festés, tetőjavítás, nyílászárócsere történik, akkor ez nem engedélyköteles. Azonban a műemlékzónákban más a helyzet, és ebből adódnak is problémák – mutat rá Kosután.
Volt eset, hogy régi – rossz állapotú bádogtetőt cseréltek új bádogtetőre, azaz az épület szerkezete, a felhasznált anyag nem változott, azonban ez mégsem illeszkedik a műemlékvédelmi zóna arculatába. „A tulajdonos úgy gondolja, nem követ el szabálysértést, sőt szebbé teszi a városképet, de ez sajnos nem így van, építészeti szempontból és a városkép tekintetében hátrányosak az ilyen beavatkozások.
– fogalmazott a főépítész. Szemléletes eset történt a Both-váránál, ahol a kápolna fala kapott bádogborítást a múlt évben – ez is jó szándékkal, jó ügy érdekében történt, védeni akarták az épületet de szakmai, törvényi előírásoknak nem felel így meg.
Kosután Attila hangsúlyozta, a műemlékeken és műemlékvédelmi zónákban minden beavatkozás engedélyköteles, és amennyiben ilyen munkálatot tapasztalnak, hivatalból kötelességük eljárást indítani. A műemlékeken végzett illegális beavatkozás nem is egyszerű kihágás, hanem bűncselekménynek számít. A főépítész arra kéri az érintett ingatlantulajdonosokat, hogy mielőtt bármilyen munkálatba belekezdenének, kérjenek erre vonatkozó útmutatást a városháza urbanisztikai osztályától. Innen pár napon belül választ kapnak, pontosítva, hogy mit lehet és mit nem lehet elvégezni a felújítás, javítás során. Ezzel sok hercehurca, kellemetlenség lenne elkerülhető.
A felhívás célja egyben az is, hogy rávilágítsanak, milyen építészeti értékekkel rendelkezik Gyergyószentmiklós, és hogy ezt kötelesség meg is őrizni.
Nagyon fontos, hogy ezek az épületek szakszerűen legyenek felújítva, és olyan tevékenységek kapjanak helyet bennük, amelyek nem károsítják az ingatlanokat” – olvasható a közleményben.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
1 hozzászólás