
Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén – derül ki a Randstad Romania Employer Brand Research felmérésének pénteken közzétett eredményeiből.
2024. április 12., 20:382024. április 12., 20:38
Ezek szerint a legtöbben a fizetés miatt mondanak fel munkahelyükön, ugyanakkor a válaszadók fele hajlandó lenne más városba költözni a munkahely miatt, ha a munkáltató kellő pénzügyi támogatást nyújtana ehhez (lakhatás, közlekedés, költözési költségek). A kutatásból az is kiderül, hogy
A válaszadók több mint fele fontolgatja, hogy 2024-ben külföldön vállal munkát. Többségük Németországot, az Egyesült Királyságot, Spanyolországot vagy Svájcot részesítené előnyben – írja az Agerpres hírügynökség a felmérés eredményeire hivatkozva.
A kutatás adatai szerint a romániai munkavállalók több mint fele (53 százaléka) azért mondott fel vagy fontolgatja a felmondást, mert
Ez az arány magasabb a nők, illetve az átlagon felüli végzettségűek körében.
A felmondás további okai a visszautasíthatatlan ajánlat (a válaszadók 43 százaléka jelölte meg ezt), a szakmai fejlődési lehetőségek hiánya, a munka és magánélet egyensúlya. A vállalatvezetővel való kapcsolat a 11. helyen szerepel idén, míg a 2023-as felmérésben a hatodik volt a felmondási okok listáján.
A Randstad Employer Brand Research 2024-es felmérésének Romániára vonatkozó része 3851 18 és 64 év közötti munkavállaló megkérdezésével készült januárban.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
1 hozzászólás