
Fotó: Haáz Vince
A marosvásárhelyi Postaréten, a Székely vértanúk emlékoszlopánál tartotta megemlékezését az RMDSZ szervezésében a város magyar közössége, fejet hajtva az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt. Idén egy nappal korábban ünnepelték a forradalmi évfordulót, hiszen erdélyi körútján március 14-én érkezett Marosvásárhelyre Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere.
2019. március 14., 20:312019. március 14., 20:31
2019. március 14., 20:362019. március 14., 20:36
Megtelt csütörtök délután a Postarét, hozzávetőlegesen ezerötszáz marosvásárhelyi magyar vett részt az emlékünnepségen, amely Kásler Magda, a Maros Művészegyüttes művészének éneklésével kezdődött. Őt követte Lakatos Péter református lelkipásztor, aki a forradalom jelentőségéről beszélt.
Vass Levente parlamenti képviselő, az RMDSZ városi szövetségének elnöke Petőfi Sándor Marosvásárhelyen írt sorait idézte, amelyben a költő a forradalomról, a szabadságharcról írt. Vass szerint ahogy a forradalom után 19 évvel a magyarok meg tudtak egyezni az osztrákokkal, képesek voltak kezet nyújtani a fejlődésért, most is szükség van a megbékélésre. Ez azonban nem a magyarokon múlik, hiszen ahogy Vass fogalmazott:
A politikus után Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét Sebestyén Aba színművész adta elő.

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar oktatóival is találkozott marosvásárhelyi látogatása során Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter. Csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: hétfőn Teodor Meleșcanuval a magyar kar létrehozásáról tárgyal.
A megemlékezés lehetőség, hogy egy pillanatra megálljunk, magunkba nézzünk, számot vessünk, hogy mi maradt abból, amit őseink vállaltak – hangsúlyozta beszédében Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy 1848. március 15. emléke és üzenete világossá teszi, mit jelent magyarnak lenni.
Fotó: Haáz Vince
Amint fogalmazott, a magyarok ezeréves keresztény kultúra büszke tulajdonosai, büszkék a bátorságra és a kitartásra, arra, hogy dolgos nemzet tagjai, akik bárhol a világban képesek megállni a helyüket.
– emelte ki Szijjártó, hozzátéve, hogy „az 1848-as forradalmárok a mi jelenünket építették”, de a szuverenitásáért és a szabad döntésért a magyarságnak ma is meg kell küzdenie.
Fotó: Haáz Vince
A forradalom és szabadságharc hősei megértették az idők szavát, cselekedeteik megmutatják, hogy kik voltunk, kik vagyunk és kik lehetünk.
– hangsúlyozta a politikus, aki az egységes fellépés jelentőségét emelte ki. Szijjártó Péter köszönetet mondott a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium közösségének is a bátorságukért és kitartásukért, azért, hogy nem adták fel a küzdelmet.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke szintén a méltóságról, az 1848-as hősök áldozatáról, bátorságáról beszélt, arról, hogy a forradalom jelszava az egyenlőség volt, ami ma sem veszítette el időszerűségét.
Fotó: Haáz Vince
„Egyéni és közösségi méltóságunkat vették célba azok, akik támadnak” – mondta, kitérve a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának megalakulásért vívott küzdelemre is. Elmondta, az utóbbi hét évben olyan sok energiát fektettek abba, hogy megakadályozzanak jogaink érvényesítésében, hogy ha azt az energiát arra fordították volna, hogy az egyetem jobb legyen, akkor sokkal előbbre tartanánk ma, magyarok és románok. Mert
– emelte ki beszédében Kelemen Hunor.
A Maros Művészegyüttes rövid előadását követően Sebestyén Péter római katolikus lelkipásztor mondott áldást. A Postaréten a megemlékezés koszorúzással, valamint a himnuszok eléneklésével ért véget.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!