
Dorin Florea. Egyelőre nem úgy tűnik, hogy újabb polgármesteri mandátumért indulna
Fotó: Haáz Vince
Dorin Florea még gondolkodik, másokkal konzultál, és csak azután dönt arról, hogy folytatná-e Marosvásárhely polgármestereként. A húsz éve regnáló elöljárót viszont jobban érdekelné a megyei tanács vezetése.
2020. február 25., 16:132020. február 25., 16:13
2020. február 25., 17:222020. február 25., 17:22
Dorin Florea határozott igennel válaszolt, amikor lapunk arról kérdezte, hogy érdekli-e a Maros megyei önkormányzat elnöki széke.
„Engem mindig is érdekelt a megye. Ha indulok, csak azért is indulnék, hogy megmutassam, az eddigi elnökök mennyi hibát követtek el” – indokolta álláspontját Marosvásárhely polgármestere.
Florea szerint a megyei tanács jelenlegi vezetőit a Kultúrpalota kupás cserepei most is jobban foglalkoztatják, mint a térség igazi nagy problémái. Ezek közül fel is sorolt egy néhányat: a Marosvásárhely körüli közlekedési infrastruktúra hiányát, az UNESCO-örökség listáján lévő segesvári vár falának omladozását, Szászrégen és környéke nehezedő sorsát, a havasokból lehozható víz hiánya miatt vegyileg agyonkezelt Maros-víz gyatra minőségét.
Szerinte a kaotikus építkezés és a csatornázáshiány miatt
Véleménye szerint a megyei tanács olyannyira nem volt képes összehangolni a Vásárhely körüli vidéki települések fejlesztési tervét, hogy a fejetlen építkezés miatt szinte lehetetlen egy rendes, a várost elkerülő utat megépíteni.
Fotó: Haáz Vince
Florea azt is szóvá tette, hogy a megyei tanács jelenlegi elnöke, Péter Ferenc felelőtlenül gáncsolja a város projektjeit. A legfájóbbnak a főtér alatti, illetve az új kórház melletti parkolók építésének meghiúsítását és a Dózsa György utca felújítását nevezte.
Ő a saját pártjával, a Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE) is elégedetlen, ezért nem is tekinti már magát az alakulat megyei elnökének.
Kérdésünkre, hogy amennyiben nem száll versenybe Vásárhelyért, és inkább a megyei vezetést pályázza meg, támogatja-e egykori sajtósát és személyi tanácsosát, a megmérettetésre készülő magyarellenes Marius Paşcant, Dorin Florea nemleges választ adott, mert szerinte útjaik már régóta szétváltak, elveik pedig teljesen különböznek.
A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.
A közel-keleti konfliktusok miatt válságos irányba fordult energiapiaci helyzetre jelentik be válaszaikat a környező európai országok, de a polgárok is.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 2000 román állampolgár tért haza az Öböl menti országokból az evakuáló, repatriáló, illetve a román hatóságok támogatásával megszervezett kereskedelmi járatokkal.
szóljon hozzá!