
Fotó: Design Terminal
Nem hiába adták az I. Erdélyi Gazdasági Fórum nevet a hétvégi marosvásárhelyi gazdasági eseménynek, hiszen mindenképp jelezni akartak egyfajta folyamatosságot, vagyis azt, hogy az első alkalom mindig egy munkának a kezdete, amit folytatni kell – nyilatkozta lapunknak Hajnal Virág, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője a fórum végén.
2021. szeptember 19., 18:112021. szeptember 19., 18:11
2021. szeptember 19., 18:292021. szeptember 19., 18:29
„Gazdaságfejlesztés témakörében a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága évek óta több programot is szervez: főleg szakmai támogatással és kapcsolatépítéssel foglalkozunk ezen a területen, így próbáljuk erősíteni a Külgazdasági és Külügyminisztérium által koordinált Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programot, amely esetében a fő hangsúly a gazdasági támogatáson van” – tekintett vissza az elmúlt évek ilyen irányú munkájára a főosztályvezető.

A közös gondolkozás és tervezés érdekében szervezték meg Marosvásárhelyen pénteken és szombaton az első Erdélyi Gazdasági Fórumot. Pénteken a találkozásra, szombaton a széles körű párbeszédre és tervezésre adott lehetőséget a rendezvény.
„Hat éve foglalkozunk vállalkozói közösségekkel, és arra gondoltunk, jó lenne ezt bővíteni: közös gondolkodásra hívtuk az erdélyi nagyobb vállalkozókat és vállalkozószervezeteket, akik Erdély minden megyéjéből részt vettek.” Mint kifejtette, a szombati szakmai nap fő kérdése:
Hajnal Virág
Fotó: Design Terminal
„Ezeken a fórumokon – amelyeket Kárpát-medence-szerte szervezünk – sokszor tapasztaljuk, hogy a legtöbb esetben a megoldás nem egy másik országban, hanem sokkal közelebb, a szomszédban van, tehát határt sem kell átlépni. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy
Fotó: Design Terminal
A kerekasztal-beszélgetésen például felmerült többek között az, hogy a felsőoktatást hogyan lehet összekapcsolni a vállalkozói szférával, de az is, hogy a generációváltásra hogyan lehet jó gyakorlatokat találni a családi vállalkozások esetében. A résztvevők tudtak segíteni egymásnak, mindezek megoldása a jövőben közös feladatként vár ránk” – összesített kérésünkre az I. Erdélyi Gazdasági Fórum egyik társszervezője, Hajnal Virág.

A magyar kormány a határon túli magyar családok boldogulását segíti, a szülőföldön maradást ösztönzi a Kárpát-medencei magyar vállalkozások támogatásával – hangoztatta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár pénteken Marosvásárhelyen.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!