
Archív
Fotó: Veres Nándor
Többek között a vadkárok megtérítésének szabályozásáról, illetve annak módosítási elképzeléseiről számolt be Korodi Attila parlamenti képviselő, valamint Tánczos Barna szenátor pénteken az RMDSZ csíkszeredai székházában.
2018. április 20., 21:232018. április 20., 21:23
„A vadkárok szabályozásáról szóló törvénymódosítási javaslatunk előkészítésén dolgozunk” – vezette fel pénteki sajtótájékoztató témáját Korodi. A vonatkozó jogszabály módosítására többek között azért van szükség, mert a szigorúan védett fajok esetében is lehetővé kellene tegyék, hogy a veszélyes egyedeket, tényleges igények alapján „kiemelhessék a populációból”.
Ugyanakkor a vadkárok kifizetése kapcsán több feltételt fogalmaztak meg. Az egyik főbb változtatás az lenne, hogy a vadkárokat helyi szinten fizetnék ki az érintetteknek – például a megyei környezetvédelmi ügynökségek, vagy ha a jövőben létrehozzák, akkor a természetvédelmi ügynökségek fizetnék ki a kár értékét. A nemzeti parkokban, ahol nincs vadászterület, szintén az említett ügynökségek felelnének a kifizetésekért. Szintén újdonság lenne, hogy a kártérítés értéke nem a befektetett, hanem például a lehetséges terménykiesés összege lenne.
Tánczos Barna szenátor emlékeztetett, hogy a törvény nem tér ki az ember ellen elkövetett, különböző súlyosságú támadások esetén az esetleges károk rendezésére, mert a hangsúlyt a mezőgazdasági károkra fektették. Hozzáfűzte, bár ez kényes kérdés, lehetőséget kell biztosítani az áldozatoknak, hogy kártérítést igényelhessenek az államtól.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!