Filozófus, író, publicista, politikai elemző, zenész, miniszteri biztos, nem utolsósorban a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója. Mindemellett a Kárpát-medencei magyar kultúrharc egyik markáns személyisége. Demeter Szilárddal irodalomról, közéletről, valamint természetesen Székelyföldről és Erdélyről beszélgetett a Székelyhon TV stábja.
2022. április 01., 12:012022. április 01., 12:01
„Számomra az a nemzeti alkotó, aki magyar nyelven ír, magyar olvasó lebeg az írói horizontján, és az a célja, az a vágya, azért csinálja amit csinál, hogy száz év múlva ugyancsak magyarul olvassák az ő műveit” – fejti ki a Nézőpontban Demeter Szilárd, aki 2014 óta életvitelszerűen Magyarországon él, ám mind a mai napig Székelyfölddel álmodik.
Úgy véli, abban tud leginkább segítségére lenni a Petőfi Irodalmi Múzeumnak, hogy olyan dolgokra veszi rá a munkatársait, amiről korábban azt gondolták, hogy nem lehet megcsinálni.
– vallja a határon túl is számos programot lebonyolító PIM főigazgatója.
Demeter elmondja azt is, hogy amikor mi magyar kultúráról és magyar nemzetről beszélünk, az fölötte van az aktuálpolitikának, éppen ezért szerinte
Demeter Szilárd – aki kifejti véleményét az anyaországi társadalomnak a külhoniakhoz, erdélyiekhez viszonyulásáról, de a tengerentúlról beáramló woke- és eltörléskultúráról is – arról is beszél, hogy egyszerűen „csak” Kárpát-medencében tud gondolkodni, „nincs mentálisan bezárva Magyarország határai közé”.
A Demeter Szilárddal készült interjú megtekinthető a Médiatér YouTube-csatornáján. Az interjú a Nézőpont podcastcsatornáján, Spotify-on vagy az alább beágyazott lejátszóra kattintva is meghallgatható.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
szóljon hozzá!