
Lakótelepen. Gyakran megesik, hogy összezörrennek az egymás mellett élők
Fotó: Gálna Zoltán
A romániaiak 73 százaléka gyakran veszekedik a szomszédaival, leggyakrabban a gyermekek, az éjszakába nyúló mulatságok okozta zavaró zajok vagy a lakásokból, konyhákból terjedő szagok miatt – derül ki a héten nyilvánosságra hozott felmérésből, amelyet az E.On és a németországi Kantar Emnid cég végzett. Megkérdeztük a szomszédainkat, hogy ők hogyan vélekednek ezekről az eredményekről.
2017. szeptember 05., 20:052017. szeptember 05., 20:05
A felmérésben nyolcezer személyt kérdeztek meg Romániából, Magyarországról, Nagy-Britanniából, Csehországból, Olaszországból, Törökországból, Svédországból és Németországból arról, hogy milyen gyakran és mi okból szoktak vitatkozni szomszédaikkal.
A németországiak 42 százaléka legalább egyszer emiatt került szócsatába a szomszédjával, de más országokban is elsőként említették ezt. Az összes megkérdezettet figyelembe véve második helyen, jócskán lemaradva – csupán 14 százalék – a kíváncsi, hívatlan szomszédokra haragszanak a legjobban, de zavaró az is, ha a szomszédok elfoglalják a parkolóhelyeket, az ablak alatt járatják az autójukat, vagy az egész környéken érződik, hogy éppen mi fő a konyhában. A romániai válaszadók 73 százaléka bevallotta, elég gyakran vitatkozik a szomszédaival, leggyakrabban a zajok és szagok miatt. Ennél gyakrabban már csak a törökök, a megkérdezettek 75 százaléka perlekedik a mellette lakó családdal, személlyel, de a csehek sem túl toleránsak, 72 százalékuk elégedetlen, és ezt szóvá is teszi.
A felmérés kapcsán Kovács Kinga háromgyerekes édesanya lapunknak arról beszélt, hogy neki is legtöbbször gyermekei miatt van konfliktusa a tömbházban élő szomszédaival. „Amíg kicsik voltak, volt olyan szomszéd, aki rám szólt, hogy túl sokat sírnak, túl hangosan kiabálnak a gyermekek, és ez zavarja őt. Most, hogy nagyobbak, akkor szólnak ránk, amikor látják, hogy véletlenül egy labda nekipattan a kocsijuknak. De a tömbház előtti padon üldögélő, beszélgető, néha hangoskodó fiatalokra is majd minden este rászólnak, hogy halkabban beszélgessenek. Pedig mindenkinek van gyereke, unokája” – mondta az édesanya, aki azt is elmesélte,
így mindig lehet tudni, hogy épp mi az ebédjük. Nagyobb ünnepekkor több lakásból kiszivárog a töltött káposzta, kalács illata, de ez senkit nem zavar.
Kerítésen innen és túl. Vita tárgya lehet, hogy mi melyik oldalra kellene tartozzon
Fotó: Veres Nándor
Márton László tömbházfelelős az egyik Tudor-lakótelepi tulajdonosi társulásnál, és szerinte a szomszédok a legtöbbet a csendóra be nem tartása, a túl hangos zene és a parkolóhelyek miatt vitatkoznak. Mint elmondta, mindenhol vannak olyanok, akiknek kevesebb a tűrőképessége és gyakrabban szóváteszi, ha valaki nem tartja be a közös együttélés írott vagy íratlan szabályait. „Ha van egy-egy születésnapi mulatság, és előre szólunk a szomszédoknak, hogy éjfélig zenét fogunk hallgatni, esetleg táncolni is fogunk, meg az erkélyen egyszerre ötön cigarettázni, akkor mindenki elnézőbb lesz. De
– mondta a tömbházfelelős, akihez sokszor mennek panaszkodni az elégedetlen lakók, tőle várva, hogy megoldja a parkolási gondokat, illetve közvetítsen a szomszédok között.
A magánházban élő remeteszegi Miklós Sándor békés természetű embernek tartja magát, de azért elismeri, hogy az elmúlt húsz évben legalább kétszer vitatkozott közvetlen szomszédjával. Egyszer a pöcegödör miatt, még akkor, amikor nem volt megoldva a szennyvízelvezetés, egyszer pedig a kerítésen áthajló, a fészer tetejére ráhajló, és azt tönkre tevő faágak miatt.
Ökumenikus közösségben ünnepelt a marosvásárhelyi magyarság október 23-án este. Előbb a Keresztelő Szent János Plébánián hajtottak fejet az 1956-os forradalom hősei és a szabadság eszméje előtt, majd fáklyákkal a kezükben vonultak a Várudvarba.
Hetven év távlatából is a szabadság, az igazság és a nemzeti megmaradás üzenetét hordozza 1956. hangzott el Székelyudvarhelyen, ahol a forradalom hősei, valamint Márton Áron püspök öröksége előtt is tisztelegtek október 23-án.
Csíkszereda városa posztumusz Pro Urbe díjjal ismeri el Basa János életművét – adta hírül péntek este Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
Hetven évvel az 1956-os magyar forradalom után Csíkszeredában is közösen hajtottak fejet a forradalmárok emléke előtt. A megemlékezésen zene, történelmi felvételeket idéző hologramok, ünnepi beszédek és egyházi áldás hangzott el.
Felemelő ünnepségen emlékezett a mintegy kétszáz sepsiszentgyörgyi az 56-os hősök áldozatára a művészeti líceum melletti emlékparkban. A felszólalók beszédeiből ugyanaz a gondolat köszönt vissza: az eszmét, a lángot vinnünk kell tovább.
Az 1956-os forradalom egész világot megrengető voltáról, Magyarország szabadságának mostani megőrzéséről is beszéltek a felszólalók a Fidesz és a KDNP közös megemlékezésén a budapesti Bem téren, ahol Hankó Balázs levelét is felolvasták.
Fáklyás felvonulással és ünnepi műsorral emlékeztek meg Gyergyószentmiklóson az 1956-os magyar forradalom hőseiről. A Szent István térről a főtéri parkba tartó emlékezők a hetven évvel ezelőtti tüntetőkhöz hasonló transzparensekkel vonultak.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter pénteken bejelentette, határozott intézkedéseket rendelt el, hogy az év végéig legalább 500 új börtönférőhely létesüljön.
Harminckilenc vádlottat ítélt el a Ialomița megyei törvényszék a két halálos áldozatot követelő tavalyi urziceni-i fegyveres összecsapás ügyében.
Telefonon jelentették a hatóságoknak, hogy a Maros megyei Csatófalva külterületén megtámadott a medve egy juhait legeltető huszonéves férfit.
szóljon hozzá!