
Lakótelepen. Gyakran megesik, hogy összezörrennek az egymás mellett élők
Fotó: Gálna Zoltán
A romániaiak 73 százaléka gyakran veszekedik a szomszédaival, leggyakrabban a gyermekek, az éjszakába nyúló mulatságok okozta zavaró zajok vagy a lakásokból, konyhákból terjedő szagok miatt – derül ki a héten nyilvánosságra hozott felmérésből, amelyet az E.On és a németországi Kantar Emnid cég végzett. Megkérdeztük a szomszédainkat, hogy ők hogyan vélekednek ezekről az eredményekről.
2017. szeptember 05., 20:052017. szeptember 05., 20:05
A felmérésben nyolcezer személyt kérdeztek meg Romániából, Magyarországról, Nagy-Britanniából, Csehországból, Olaszországból, Törökországból, Svédországból és Németországból arról, hogy milyen gyakran és mi okból szoktak vitatkozni szomszédaikkal.
A németországiak 42 százaléka legalább egyszer emiatt került szócsatába a szomszédjával, de más országokban is elsőként említették ezt. Az összes megkérdezettet figyelembe véve második helyen, jócskán lemaradva – csupán 14 százalék – a kíváncsi, hívatlan szomszédokra haragszanak a legjobban, de zavaró az is, ha a szomszédok elfoglalják a parkolóhelyeket, az ablak alatt járatják az autójukat, vagy az egész környéken érződik, hogy éppen mi fő a konyhában. A romániai válaszadók 73 százaléka bevallotta, elég gyakran vitatkozik a szomszédaival, leggyakrabban a zajok és szagok miatt. Ennél gyakrabban már csak a törökök, a megkérdezettek 75 százaléka perlekedik a mellette lakó családdal, személlyel, de a csehek sem túl toleránsak, 72 százalékuk elégedetlen, és ezt szóvá is teszi.
A felmérés kapcsán Kovács Kinga háromgyerekes édesanya lapunknak arról beszélt, hogy neki is legtöbbször gyermekei miatt van konfliktusa a tömbházban élő szomszédaival. „Amíg kicsik voltak, volt olyan szomszéd, aki rám szólt, hogy túl sokat sírnak, túl hangosan kiabálnak a gyermekek, és ez zavarja őt. Most, hogy nagyobbak, akkor szólnak ránk, amikor látják, hogy véletlenül egy labda nekipattan a kocsijuknak. De a tömbház előtti padon üldögélő, beszélgető, néha hangoskodó fiatalokra is majd minden este rászólnak, hogy halkabban beszélgessenek. Pedig mindenkinek van gyereke, unokája” – mondta az édesanya, aki azt is elmesélte,
így mindig lehet tudni, hogy épp mi az ebédjük. Nagyobb ünnepekkor több lakásból kiszivárog a töltött káposzta, kalács illata, de ez senkit nem zavar.
Kerítésen innen és túl. Vita tárgya lehet, hogy mi melyik oldalra kellene tartozzon
Fotó: Veres Nándor
Márton László tömbházfelelős az egyik Tudor-lakótelepi tulajdonosi társulásnál, és szerinte a szomszédok a legtöbbet a csendóra be nem tartása, a túl hangos zene és a parkolóhelyek miatt vitatkoznak. Mint elmondta, mindenhol vannak olyanok, akiknek kevesebb a tűrőképessége és gyakrabban szóváteszi, ha valaki nem tartja be a közös együttélés írott vagy íratlan szabályait. „Ha van egy-egy születésnapi mulatság, és előre szólunk a szomszédoknak, hogy éjfélig zenét fogunk hallgatni, esetleg táncolni is fogunk, meg az erkélyen egyszerre ötön cigarettázni, akkor mindenki elnézőbb lesz. De
– mondta a tömbházfelelős, akihez sokszor mennek panaszkodni az elégedetlen lakók, tőle várva, hogy megoldja a parkolási gondokat, illetve közvetítsen a szomszédok között.
A magánházban élő remeteszegi Miklós Sándor békés természetű embernek tartja magát, de azért elismeri, hogy az elmúlt húsz évben legalább kétszer vitatkozott közvetlen szomszédjával. Egyszer a pöcegödör miatt, még akkor, amikor nem volt megoldva a szennyvízelvezetés, egyszer pedig a kerítésen áthajló, a fészer tetejére ráhajló, és azt tönkre tevő faágak miatt.
A Hargita megyei tűzoltók összesen 18 sürgősségi esethez vonultak ki a hét első két napján, miközben 16 Ro-Alert figyelmeztetést is kiadtak a településeken megjelenő medvék miatt.
Két órára felfüggesztik tevékenységüket csütörtökön az ország igazságügyi orvosszakértői és a törvényszéki orvostani szolgálatok munkatársai. A tiltakozó akcióhoz a Hargita Megyei Törvényszéki Orvostani Szolgálat is csatlakozik.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
szóljon hozzá!