
Lakótelepen. Gyakran megesik, hogy összezörrennek az egymás mellett élők
Fotó: Gálna Zoltán
A romániaiak 73 százaléka gyakran veszekedik a szomszédaival, leggyakrabban a gyermekek, az éjszakába nyúló mulatságok okozta zavaró zajok vagy a lakásokból, konyhákból terjedő szagok miatt – derül ki a héten nyilvánosságra hozott felmérésből, amelyet az E.On és a németországi Kantar Emnid cég végzett. Megkérdeztük a szomszédainkat, hogy ők hogyan vélekednek ezekről az eredményekről.
2017. szeptember 05., 20:052017. szeptember 05., 20:05
A felmérésben nyolcezer személyt kérdeztek meg Romániából, Magyarországról, Nagy-Britanniából, Csehországból, Olaszországból, Törökországból, Svédországból és Németországból arról, hogy milyen gyakran és mi okból szoktak vitatkozni szomszédaikkal.
A németországiak 42 százaléka legalább egyszer emiatt került szócsatába a szomszédjával, de más országokban is elsőként említették ezt. Az összes megkérdezettet figyelembe véve második helyen, jócskán lemaradva – csupán 14 százalék – a kíváncsi, hívatlan szomszédokra haragszanak a legjobban, de zavaró az is, ha a szomszédok elfoglalják a parkolóhelyeket, az ablak alatt járatják az autójukat, vagy az egész környéken érződik, hogy éppen mi fő a konyhában. A romániai válaszadók 73 százaléka bevallotta, elég gyakran vitatkozik a szomszédaival, leggyakrabban a zajok és szagok miatt. Ennél gyakrabban már csak a törökök, a megkérdezettek 75 százaléka perlekedik a mellette lakó családdal, személlyel, de a csehek sem túl toleránsak, 72 százalékuk elégedetlen, és ezt szóvá is teszi.
A felmérés kapcsán Kovács Kinga háromgyerekes édesanya lapunknak arról beszélt, hogy neki is legtöbbször gyermekei miatt van konfliktusa a tömbházban élő szomszédaival. „Amíg kicsik voltak, volt olyan szomszéd, aki rám szólt, hogy túl sokat sírnak, túl hangosan kiabálnak a gyermekek, és ez zavarja őt. Most, hogy nagyobbak, akkor szólnak ránk, amikor látják, hogy véletlenül egy labda nekipattan a kocsijuknak. De a tömbház előtti padon üldögélő, beszélgető, néha hangoskodó fiatalokra is majd minden este rászólnak, hogy halkabban beszélgessenek. Pedig mindenkinek van gyereke, unokája” – mondta az édesanya, aki azt is elmesélte,
így mindig lehet tudni, hogy épp mi az ebédjük. Nagyobb ünnepekkor több lakásból kiszivárog a töltött káposzta, kalács illata, de ez senkit nem zavar.
Kerítésen innen és túl. Vita tárgya lehet, hogy mi melyik oldalra kellene tartozzon
Fotó: Veres Nándor
Márton László tömbházfelelős az egyik Tudor-lakótelepi tulajdonosi társulásnál, és szerinte a szomszédok a legtöbbet a csendóra be nem tartása, a túl hangos zene és a parkolóhelyek miatt vitatkoznak. Mint elmondta, mindenhol vannak olyanok, akiknek kevesebb a tűrőképessége és gyakrabban szóváteszi, ha valaki nem tartja be a közös együttélés írott vagy íratlan szabályait. „Ha van egy-egy születésnapi mulatság, és előre szólunk a szomszédoknak, hogy éjfélig zenét fogunk hallgatni, esetleg táncolni is fogunk, meg az erkélyen egyszerre ötön cigarettázni, akkor mindenki elnézőbb lesz. De
– mondta a tömbházfelelős, akihez sokszor mennek panaszkodni az elégedetlen lakók, tőle várva, hogy megoldja a parkolási gondokat, illetve közvetítsen a szomszédok között.
A magánházban élő remeteszegi Miklós Sándor békés természetű embernek tartja magát, de azért elismeri, hogy az elmúlt húsz évben legalább kétszer vitatkozott közvetlen szomszédjával. Egyszer a pöcegödör miatt, még akkor, amikor nem volt megoldva a szennyvízelvezetés, egyszer pedig a kerítésen áthajló, a fészer tetejére ráhajló, és azt tönkre tevő faágak miatt.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!