Lakótelepen. Gyakran megesik, hogy összezörrennek az egymás mellett élők
Fotó: Gálna Zoltán
A romániaiak 73 százaléka gyakran veszekedik a szomszédaival, leggyakrabban a gyermekek, az éjszakába nyúló mulatságok okozta zavaró zajok vagy a lakásokból, konyhákból terjedő szagok miatt – derül ki a héten nyilvánosságra hozott felmérésből, amelyet az E.On és a németországi Kantar Emnid cég végzett. Megkérdeztük a szomszédainkat, hogy ők hogyan vélekednek ezekről az eredményekről.
2017. szeptember 05., 20:052017. szeptember 05., 20:05
A felmérésben nyolcezer személyt kérdeztek meg Romániából, Magyarországról, Nagy-Britanniából, Csehországból, Olaszországból, Törökországból, Svédországból és Németországból arról, hogy milyen gyakran és mi okból szoktak vitatkozni szomszédaikkal.
A németországiak 42 százaléka legalább egyszer emiatt került szócsatába a szomszédjával, de más országokban is elsőként említették ezt. Az összes megkérdezettet figyelembe véve második helyen, jócskán lemaradva – csupán 14 százalék – a kíváncsi, hívatlan szomszédokra haragszanak a legjobban, de zavaró az is, ha a szomszédok elfoglalják a parkolóhelyeket, az ablak alatt járatják az autójukat, vagy az egész környéken érződik, hogy éppen mi fő a konyhában. A romániai válaszadók 73 százaléka bevallotta, elég gyakran vitatkozik a szomszédaival, leggyakrabban a zajok és szagok miatt. Ennél gyakrabban már csak a törökök, a megkérdezettek 75 százaléka perlekedik a mellette lakó családdal, személlyel, de a csehek sem túl toleránsak, 72 százalékuk elégedetlen, és ezt szóvá is teszi.
A felmérés kapcsán Kovács Kinga háromgyerekes édesanya lapunknak arról beszélt, hogy neki is legtöbbször gyermekei miatt van konfliktusa a tömbházban élő szomszédaival. „Amíg kicsik voltak, volt olyan szomszéd, aki rám szólt, hogy túl sokat sírnak, túl hangosan kiabálnak a gyermekek, és ez zavarja őt. Most, hogy nagyobbak, akkor szólnak ránk, amikor látják, hogy véletlenül egy labda nekipattan a kocsijuknak. De a tömbház előtti padon üldögélő, beszélgető, néha hangoskodó fiatalokra is majd minden este rászólnak, hogy halkabban beszélgessenek. Pedig mindenkinek van gyereke, unokája” – mondta az édesanya, aki azt is elmesélte,
így mindig lehet tudni, hogy épp mi az ebédjük. Nagyobb ünnepekkor több lakásból kiszivárog a töltött káposzta, kalács illata, de ez senkit nem zavar.
Kerítésen innen és túl. Vita tárgya lehet, hogy mi melyik oldalra kellene tartozzon
Fotó: Veres Nándor
Márton László tömbházfelelős az egyik Tudor-lakótelepi tulajdonosi társulásnál, és szerinte a szomszédok a legtöbbet a csendóra be nem tartása, a túl hangos zene és a parkolóhelyek miatt vitatkoznak. Mint elmondta, mindenhol vannak olyanok, akiknek kevesebb a tűrőképessége és gyakrabban szóváteszi, ha valaki nem tartja be a közös együttélés írott vagy íratlan szabályait. „Ha van egy-egy születésnapi mulatság, és előre szólunk a szomszédoknak, hogy éjfélig zenét fogunk hallgatni, esetleg táncolni is fogunk, meg az erkélyen egyszerre ötön cigarettázni, akkor mindenki elnézőbb lesz. De
– mondta a tömbházfelelős, akihez sokszor mennek panaszkodni az elégedetlen lakók, tőle várva, hogy megoldja a parkolási gondokat, illetve közvetítsen a szomszédok között.
A magánházban élő remeteszegi Miklós Sándor békés természetű embernek tartja magát, de azért elismeri, hogy az elmúlt húsz évben legalább kétszer vitatkozott közvetlen szomszédjával. Egyszer a pöcegödör miatt, még akkor, amikor nem volt megoldva a szennyvízelvezetés, egyszer pedig a kerítésen áthajló, a fészer tetejére ráhajló, és azt tönkre tevő faágak miatt.
A szülőket árgus szemekkel figyelik az óvodások, kisiskolások, kamaszok, fiatalok, és másolják viselkedésüket. Nem szavainkkal, hanem tetteinkkel nevelünk – hívta fel a figyelmet Tapolyai Emőke klinikai és pasztorálpszichológus Marosvásárhelyen.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint hamis az a George Simionnak tulajdonított levél, amelyik ezekben a napokban terjed a közösségi oldalakon.
Nicușor Dan vasárnap kijelentette, hogy igyekszik a kampányban szóba állni azokkal is, akiknek az övétől eltérő a véleménye.
A következő napokban szinte az egész országban szokatlan hideg lesz az a sokéves átlaghoz képest a meteorológiai szolgálat vasárnapi előrejelzése szerint. A szél élénkülésére, esőkre, havas esőre, a hegyekben pedig havazásra van kilátás.
Idén áprilisban 4.686.479 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 21.837-tel többet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2759 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közzétett adataiból, melyeket az Agerpres szemléz.
Az áramszolgáltató előre tervezett karbantartási munkálatai miatt május 13-án, kedden ideiglenes áramszünetekre kell számítani több Hargita és Maros megyei településen – figyelmeztet a vállalat.
Bevált a meteorológusok előrejelzése, május derekához képest országszerte hűvös volt a szombati nap és az azt követő éjszaka. Csíkszeredában mínusz 1,1 Celsius-fokig csökkent a hőmérséklet, de Székelyföld többi részén sem volt sokkal melegebb.
A történelemkönyvekből kitűnik, hogy a 19. század végére gazdasági-társadalmi fejlődésben Székelyföld kezdett egyre inkább leszakadni az ország nyugatibb részétől. Ám úgy tűnik, a legősibb mesterség művelésében azért igyekezett tartani a lépést.
Telefonon egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnök szombat délután Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével. A magyar kormányfő erről a Facebook-oldalán számolt be.
Csak egy európai értékeket képviselő elnök tudja biztosítani a stabilitást és megóvni az országot egy olyan bizonytalan időszaktól, ami veszélybe sodorja a fejlődést – írta péntek este a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!