
Két és fél évtizede minden februárban összegyűlnek a legnagyobb székely város központi szobránál a székelyudvarhelyiek
Fotó: Veres Nándor
Születésének 191. évfordulója alkalmából a legnagyobb székelyre emlékeztek vasárnap délben Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson. Orbán Balázs példamutatására, szülőföld szeretetére ma is nagy szükség van a felszólalók szerint.
A székelyudvarhelyi ünnepség Orbán Balázs szejkefürdői sírjának megkoszorúzásával kezdődött, majd a déli harangszóra a városközpontban lévő Orbán Balázs szobornál gyülekeztek a részvevők. Az ünnepi műsorban ezúttal is az egyesített, azaz a Székely Dalegylet, a Balázs Ferenc és az Alla Breve vegyeskarok alkotta kórus működött közre, valamint az Orbán Balázs Általános Iskola diákjai, akik szavalattal és népdalcsokorral tisztelegtek iskolájuk névadója előtt.
– mondta el ünnepi beszédében Gálfi Árpád. Székelyudvarhely polgármestere hozzátette: olyan emberekre van szükség, akik szeretik szülőföldjüket, tenni akarnak a közösségükért, megbecsülik értékeiket, ápolják hagyományaikat és ragaszkodnak jogaikhoz. „Szükségünk van olyan emberekre, akiknél a közösség ügye, a közösségi érdek felülírja az egyéni érdekeket” – sorolta az elöljáró.
Hozzátette,
„Ideje felébrednünk. Mit ér bármilyen pillanatnyi győzelem, ha a jogainkat korlátozó erők elérik, hogy fiataljaink kilátástalanságukban értelmetlennek tartsák majd az itthon maradást? Úgy tűnik, évről-évre ki kell mondanunk, hogy ez a mi hazánk, a mi szülőföldünk, ide köt minket minden örökölt értékünk” – hangsúlyozta Gálfi.
Fotó: Veres Nándor
Az eseményen felszólalt Bálint-Bencédi Ferenc, a magyar unitárius egyház püspöke is, aki felelevenítette: 1995 óta minden év február elején emlékezésre, erőgyűjtésre gyülekeznek a székelyudvarhelyiek Orbán Balázs szobra körül. „Hálát adunk, hogy a legnagyobb székely életével és munkásságával a ma elő magyar ember (és nemcsak) számára példát adott és utat mutat. Olyan szellemi és lelki nyomot hagyott maga után, amely most is segít, erőt ad és biztat. Olyan kincseket gyűjtött össze és örökített meg, amelynek szellemi és anyagi értékét nem tudjuk eléggé felbecsülni, de érezzük azt a gazdagságot és erőt, amely sugárzik ezekből az írásokból, és minden magyar embert büszkeséggel tölt el” – fejtette ki az egyházi vezető.
Majd hozzátette, ez a nap több mint egyszerű múltba nézés. „Látnunk kell az elmúlt, több mint száz év keserves történéseiben az isteni gondviselést, amely egyénenként és közösségként, nemzetként megtartott, hogy a mában magyarként éljünk” – hangsúlyozta. Amint az már megszokott, az esemény himnuszénekléssel és a köztéri Orbán Balázs-szobor megkoszorúzásával zárult.
„A legnagyobb székely annyira a szívünkben él, hogy a Balázs-nap elsősorban őt juttatja eszünkbe” – hangzott el vasárnap délben Gyergyószentmiklóson, az Orbán Balázs születésének 191. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen. A Gránátalma Egyesület és a Gyergyószentmiklósi Unitárius Egyházközség közös rendezvényén, Kis Portik Irén néprajzkutató megnyitóbeszédében Orbán Balázs hitvallásának egy részletét idézte: „Atyám maradásra határozta magát, s én áldom érette, mert inkább vagyok szegény magyar, mint gazdagon világpolgár, mert inkább ragaszkodom ez őseim vére által, ezen annyi nemes szenvedés által szentesített földhöz, mint a világ bármely idegen boldog országához.”
Főhajtás a legnagyobb székely előtt Gyergyószentmiklóson
Fotó: Hegyi Zsuzsánna
A továbbiakban György Balázs római katolikus plébános, Mátyás István református lelkipásztor és Tőkés-Bence Zsuzsanna unitárius lelkész fogalmazta meg ünnepi gondolatait. Az eseményt a Fogarasy Mihály Általános Iskola Kikerics népdalcsoportjának előadása és Kercsó Attila szavalata tette meghittebbé. A rendezvény végén koszorúzással tisztelegtek az író, néprajzi gyűjtő, országgyűlési képviselő emléke előtt.
A különnyugdíjban részesülő közalkalmazottaknak 85 százalékkal csökken a különnyugdíjuk nem járulékalapú része, ha továbbra is dolgozni akarnak – jelentette be a csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke, Flavius Jakubowicz szerint a lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok magyarázzák.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a főügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Történelmi mélypontra gyengült csütörtökön a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1417 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 4,13 banis (0,8 százalékos) emelkedést jelent az előző napi 5,1004 lejhez képest.
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
szóljon hozzá!