
Két és fél évtizede minden februárban összegyűlnek a legnagyobb székely város központi szobránál a székelyudvarhelyiek
Fotó: Veres Nándor
Születésének 191. évfordulója alkalmából a legnagyobb székelyre emlékeztek vasárnap délben Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson. Orbán Balázs példamutatására, szülőföld szeretetére ma is nagy szükség van a felszólalók szerint.
A székelyudvarhelyi ünnepség Orbán Balázs szejkefürdői sírjának megkoszorúzásával kezdődött, majd a déli harangszóra a városközpontban lévő Orbán Balázs szobornál gyülekeztek a részvevők. Az ünnepi műsorban ezúttal is az egyesített, azaz a Székely Dalegylet, a Balázs Ferenc és az Alla Breve vegyeskarok alkotta kórus működött közre, valamint az Orbán Balázs Általános Iskola diákjai, akik szavalattal és népdalcsokorral tisztelegtek iskolájuk névadója előtt.
– mondta el ünnepi beszédében Gálfi Árpád. Székelyudvarhely polgármestere hozzátette: olyan emberekre van szükség, akik szeretik szülőföldjüket, tenni akarnak a közösségükért, megbecsülik értékeiket, ápolják hagyományaikat és ragaszkodnak jogaikhoz. „Szükségünk van olyan emberekre, akiknél a közösség ügye, a közösségi érdek felülírja az egyéni érdekeket” – sorolta az elöljáró.
Hozzátette,
„Ideje felébrednünk. Mit ér bármilyen pillanatnyi győzelem, ha a jogainkat korlátozó erők elérik, hogy fiataljaink kilátástalanságukban értelmetlennek tartsák majd az itthon maradást? Úgy tűnik, évről-évre ki kell mondanunk, hogy ez a mi hazánk, a mi szülőföldünk, ide köt minket minden örökölt értékünk” – hangsúlyozta Gálfi.
Fotó: Veres Nándor
Az eseményen felszólalt Bálint-Bencédi Ferenc, a magyar unitárius egyház püspöke is, aki felelevenítette: 1995 óta minden év február elején emlékezésre, erőgyűjtésre gyülekeznek a székelyudvarhelyiek Orbán Balázs szobra körül. „Hálát adunk, hogy a legnagyobb székely életével és munkásságával a ma elő magyar ember (és nemcsak) számára példát adott és utat mutat. Olyan szellemi és lelki nyomot hagyott maga után, amely most is segít, erőt ad és biztat. Olyan kincseket gyűjtött össze és örökített meg, amelynek szellemi és anyagi értékét nem tudjuk eléggé felbecsülni, de érezzük azt a gazdagságot és erőt, amely sugárzik ezekből az írásokból, és minden magyar embert büszkeséggel tölt el” – fejtette ki az egyházi vezető.
Majd hozzátette, ez a nap több mint egyszerű múltba nézés. „Látnunk kell az elmúlt, több mint száz év keserves történéseiben az isteni gondviselést, amely egyénenként és közösségként, nemzetként megtartott, hogy a mában magyarként éljünk” – hangsúlyozta. Amint az már megszokott, az esemény himnuszénekléssel és a köztéri Orbán Balázs-szobor megkoszorúzásával zárult.
„A legnagyobb székely annyira a szívünkben él, hogy a Balázs-nap elsősorban őt juttatja eszünkbe” – hangzott el vasárnap délben Gyergyószentmiklóson, az Orbán Balázs születésének 191. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen. A Gránátalma Egyesület és a Gyergyószentmiklósi Unitárius Egyházközség közös rendezvényén, Kis Portik Irén néprajzkutató megnyitóbeszédében Orbán Balázs hitvallásának egy részletét idézte: „Atyám maradásra határozta magát, s én áldom érette, mert inkább vagyok szegény magyar, mint gazdagon világpolgár, mert inkább ragaszkodom ez őseim vére által, ezen annyi nemes szenvedés által szentesített földhöz, mint a világ bármely idegen boldog országához.”
Főhajtás a legnagyobb székely előtt Gyergyószentmiklóson
Fotó: Hegyi Zsuzsánna
A továbbiakban György Balázs római katolikus plébános, Mátyás István református lelkipásztor és Tőkés-Bence Zsuzsanna unitárius lelkész fogalmazta meg ünnepi gondolatait. Az eseményt a Fogarasy Mihály Általános Iskola Kikerics népdalcsoportjának előadása és Kercsó Attila szavalata tette meghittebbé. A rendezvény végén koszorúzással tisztelegtek az író, néprajzi gyűjtő, országgyűlési képviselő emléke előtt.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
szóljon hozzá!