
Két és fél évtizede minden februárban összegyűlnek a legnagyobb székely város központi szobránál a székelyudvarhelyiek
Fotó: Veres Nándor
Születésének 191. évfordulója alkalmából a legnagyobb székelyre emlékeztek vasárnap délben Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson. Orbán Balázs példamutatására, szülőföld szeretetére ma is nagy szükség van a felszólalók szerint.
A székelyudvarhelyi ünnepség Orbán Balázs szejkefürdői sírjának megkoszorúzásával kezdődött, majd a déli harangszóra a városközpontban lévő Orbán Balázs szobornál gyülekeztek a részvevők. Az ünnepi műsorban ezúttal is az egyesített, azaz a Székely Dalegylet, a Balázs Ferenc és az Alla Breve vegyeskarok alkotta kórus működött közre, valamint az Orbán Balázs Általános Iskola diákjai, akik szavalattal és népdalcsokorral tisztelegtek iskolájuk névadója előtt.
– mondta el ünnepi beszédében Gálfi Árpád. Székelyudvarhely polgármestere hozzátette: olyan emberekre van szükség, akik szeretik szülőföldjüket, tenni akarnak a közösségükért, megbecsülik értékeiket, ápolják hagyományaikat és ragaszkodnak jogaikhoz. „Szükségünk van olyan emberekre, akiknél a közösség ügye, a közösségi érdek felülírja az egyéni érdekeket” – sorolta az elöljáró.
Hozzátette,
„Ideje felébrednünk. Mit ér bármilyen pillanatnyi győzelem, ha a jogainkat korlátozó erők elérik, hogy fiataljaink kilátástalanságukban értelmetlennek tartsák majd az itthon maradást? Úgy tűnik, évről-évre ki kell mondanunk, hogy ez a mi hazánk, a mi szülőföldünk, ide köt minket minden örökölt értékünk” – hangsúlyozta Gálfi.
Fotó: Veres Nándor
Az eseményen felszólalt Bálint-Bencédi Ferenc, a magyar unitárius egyház püspöke is, aki felelevenítette: 1995 óta minden év február elején emlékezésre, erőgyűjtésre gyülekeznek a székelyudvarhelyiek Orbán Balázs szobra körül. „Hálát adunk, hogy a legnagyobb székely életével és munkásságával a ma elő magyar ember (és nemcsak) számára példát adott és utat mutat. Olyan szellemi és lelki nyomot hagyott maga után, amely most is segít, erőt ad és biztat. Olyan kincseket gyűjtött össze és örökített meg, amelynek szellemi és anyagi értékét nem tudjuk eléggé felbecsülni, de érezzük azt a gazdagságot és erőt, amely sugárzik ezekből az írásokból, és minden magyar embert büszkeséggel tölt el” – fejtette ki az egyházi vezető.
Majd hozzátette, ez a nap több mint egyszerű múltba nézés. „Látnunk kell az elmúlt, több mint száz év keserves történéseiben az isteni gondviselést, amely egyénenként és közösségként, nemzetként megtartott, hogy a mában magyarként éljünk” – hangsúlyozta. Amint az már megszokott, az esemény himnuszénekléssel és a köztéri Orbán Balázs-szobor megkoszorúzásával zárult.
„A legnagyobb székely annyira a szívünkben él, hogy a Balázs-nap elsősorban őt juttatja eszünkbe” – hangzott el vasárnap délben Gyergyószentmiklóson, az Orbán Balázs születésének 191. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen. A Gránátalma Egyesület és a Gyergyószentmiklósi Unitárius Egyházközség közös rendezvényén, Kis Portik Irén néprajzkutató megnyitóbeszédében Orbán Balázs hitvallásának egy részletét idézte: „Atyám maradásra határozta magát, s én áldom érette, mert inkább vagyok szegény magyar, mint gazdagon világpolgár, mert inkább ragaszkodom ez őseim vére által, ezen annyi nemes szenvedés által szentesített földhöz, mint a világ bármely idegen boldog országához.”
Főhajtás a legnagyobb székely előtt Gyergyószentmiklóson
Fotó: Hegyi Zsuzsánna
A továbbiakban György Balázs római katolikus plébános, Mátyás István református lelkipásztor és Tőkés-Bence Zsuzsanna unitárius lelkész fogalmazta meg ünnepi gondolatait. Az eseményt a Fogarasy Mihály Általános Iskola Kikerics népdalcsoportjának előadása és Kercsó Attila szavalata tette meghittebbé. A rendezvény végén koszorúzással tisztelegtek az író, néprajzi gyűjtő, országgyűlési képviselő emléke előtt.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester az adóemeléssel kapcsolatos lakossági felvetésekre reagálva szeretett volna néhány nézőpontot nyomatékosítani: például azt, hogy a városnak kifizetett adókért mi mindent kap a polgár.
Az influenzával diagnosztizált betegek száma megtízszereződött a novemberi esetszámokhoz képest, és sok a szövődményként tüdőgyulladássá súlyosbodó légúti megbetegedés is Hargita megyében. A tendencia folytatódása várható.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden kijelentette, hogy az egészségügyben nem az orvosok és a kisegítő személyzet bérén kell spórolni, a megtakarításokat más területeken kell elérni.
A Félixfürdőn karácsony tájékán elkövetett kettős gyilkosság elkövetője egy 29 éves kardói (Cordău) férfi, aki január elsején maga értesítette a rendőrséget arról, hogy két holttestet talált az üdülőhely egyik elhagyott pavilonjában.
Gázpalack robbanása okozott tüzet kedden délután zilahi tömbház egyik második emeleti lakásában. Egy ember megsérült, további kilenc lakónak a helyszínen nyújtottak orvosi ellátást – tájékoztatott a Szilágy megyei tűzoltóság.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedden továbbította Nicușor Dan államfőnek Daniel David oktatási miniszter felmentésére vonatkozó javaslatát.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Mihai Fifor, korábbi védelmi miniszter kedden a Facebook-oldalán cáfolta azt az állítást, miszerint a katonák a bírákhoz és ügyészekhez hasonlóan „48 évesen mennek nyugdíjba”.
Hosszú évek óta zajló fejlesztések zárulhatnak le Gyergyószentmiklóson: a víz- és a csatornahálózat korszerűsítése is befejeződhet 2026-ban. Az évek folyamán összegyűlt többletköltségekre a fejlesztési minisztériumtól kérnek finanszírozást.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter kedden arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy tavaly több mint négymilliárd euró uniós forrás érkezett Romániába a mezőgazdaság számára, és január végéig további egymilliárd euró kifizetésére számítanak.
Fizetéslevonással büntették a kormány sajtóirodájának azt a munkatársát, aki tavaly november végén megpróbálta távol tartani az újságírókat a miniszterelnöktől, hogy ne tudjanak kérdést feltenni Ilie Bolojannak.
szóljon hozzá!