Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

15:01

Az uniós átlagnál több mint háromszor magasabb a romániai infláció

14:32

Két tűzeset is volt az éjszaka folyamán Kovászna megyében

14:31

Csak jövőben döntenek Borboly Csabáék fellebbezéséről

14:02

24 millió lejes felújítás: új szolgáltatásokkal várja a pácienseket a csíkszeredai járóbeteg-rendelőintézet

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Evakuálni kell egy Tulcea megyei falut, miután orosz dróntámadás ért egy tartályhajót – videóval

Megállapították a bukaresti fogászaton elhunyt kislány halálának okát

Több száz gazdasági egységet érint az ANAF most induló nagyszabású ellenőrzőakciója

Már ma megjöhet a tél

Hangos zajra ébredtek Székelyföldön, olvasóink a vadászgépek zúgására panaszkodtak

A betétdíjas rendszer nem feltétlenül a környezetvédelemről szól

Megkapja a román állampolgárságot Temesvár német származású polgármestere

Túlzottnak tartja az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a bírák és ügyészek követeléseit

Megemelt felső határa van az élelmiszer-utalványok értékének

Hangos zajra ébredtek Székelyföldön, olvasóink a vadászgépek zúgására panaszkodtak

A kulturális különbségek határozzák meg a magyar-román viszonyt

Fotó: Török Etele

Mi és Ők – helyünk a világban címmel tartott interaktív előadást Kézdivásárhelyen Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. A Kanta Szakképző Központban lezajlott eseményen a magyar-román viszony, a közigazgatási átszervezés, illetve aktuálpolitikai kérdések is terítékre kerültek.

Farkas Áron

2024. március 29., 11:082024. március 29., 11:08

Bevezetőjében Tamás Sándor elmondta, hogy az RMDSZ Háromszéki Nőszervezetével közösen életre hívott beszélgetéssorozat célja olyan témák körbejárása, amelyekről eddig nem, vagy csak kevésbé esett szó.

A közönség bevonásával több olyan témát vázolt fel, amelyek esetében fennállhat a „mi és ők”-ellentét (nők és férfiak, fiatalok és idősek, individualizmus és közösségépítés), majd politikai síkra evezve

a magyar-román viszony kihívásait taglalta.

A gyakori kormányváltások gátolják az ország fejlődését

Kifejtette, hogy a román politikusok azért nem tudnak hosszú távra tervezni és stratégiákban gondolkodni, mert a vezető beosztásban levő személyek nagyon gyakran váltogatják egymást.

1989-től 34 miniszterelnöke volt Romániának. Ez évente átlagosan egyet jelent. Hogy lehet vezetni hosszú távon egy országot, hogy lehet stratégiai gondolkodásról beszélni ilyen körülmények között?”

– tette fel a kérdést.

Fotó: Török Etele

A tanácselnök szerint a legnagyobb akadályt az ország fejlődésében az jelenti, hogy

mindegyik vezető beosztásba kerülő román politikus a saját elképzelését szeretné megvalósítani, ezért gyakoriak a törvénymódosítások, és nagyfokú a kiszámíthatatlanság.

„Az a különbség köztünk és a bukarestiek között, hogy mi többéves programokban gondolkodunk, ők viszont rá vannak kényszerülve a rövid távú gondolkodásra” – fejtette ki, majd történelmi áttekintést nyújtott a jelenség kulturális hátteréről.

Úzvölgye egy tektonikus ütközőpont

Mint mondta, Európát az úgynevezett ortodox törésvonal szeli ketté, elválasztva egymástól a nyugati és a keleti kereszténységet. „A nagy egyházszakadás 1054-ben történt, ugyanis már akkor gondolkodásbeli különbség jellemezte a keletieket és a nyugatiakat.

Nem a nyelvi különbségek vagy azonosságok, hanem a nagy világvallások kulturális háttere határozza meg a gondolkodásmódunkat”

– vélekedett, majd példákkal is illusztrálta a két kultúra közti eltéréseket.

A tanácselnök hangot adott azon véleményének, miszerint Úzvölgye esetében is e két világ ütközése okozza a konfliktusokat.

Úzvölgye egy kulturális tektonikus ütközőponton van, és ugyanúgy, mint a geofizikában, ahol találkoznak a lemezek, ott ütköznek, és feszültség alakul ki”

– fogalmazott.

Fotó: Török Etele

A nacionalisták a magyarok nélkül képzelik el az ország jövőjét

A beszélgetés utolsó részében aktuálpolitikai kérdések kerültek előtérbe, Tamás Sándor a politikai pártok aktuális támogatottságát ismertetve a nacionalista alakulatok (AUR és SOS) térnyerésére hívta fel a figyelmet.

A hagyományos pártok világképében valahol benne vagyunk mi, magyarok is. Ők is románok és ortodoxok, de elfogadták a helyzetet, és lehet velük tárgyalni. A nacionalisták jövőképében azonban nem vagyunk benne, ha hatalomra jutnak, akkor kizárólag román és ortodox Romániát képzelnek el”

– figyelmeztetett.

A háromszéki RMDSZ elnöke kitért arra is, hogy az idei választási évet követően közigazgatási átszervezésre készülnek Romániában, amely a tervek szerint a községeket, a városokat és a megyéket egyaránt érintené. Mint mondta,

egyes elképzelések szerint egy községhez legalább ötezer lakosra lenne szükség, amely feltételt Kovászna megyében jelenleg csak Előpatak teljesíti, mindenhol máshol összevonásokra lenne szükség.

Fotó: Török Etele

„Egy közösség élete nem könyvelési kérdés, nekünk az az érdekünk, hogy a közösség működjön – jelentette ki. Úgy vélekedett, hogy

azok a települések, amelyek nem lesznek községközpontok, várhatóan el fognak halni, ugyanakkor az átszervezések az etnikai arányok felborulásához is vezethetnek a megye egyes részein.

Összevonnák Kovászna, Hargita és Brassó megyét

A tervek a megyék számának csökkentésére is vonatkoznak, az egyik tervezet szerint például Hargitát, Kovásznát és Brassót egyetlen megyévé olvasztanák össze.

Ebben a mega-megyében körülbelül 1,1 millió ember élne, akiknek csak 42 százaléka lenne magyar”

– hívta fel a figyelmet Tamás Sándor. Rávilágított, hogy

egy ilyen helyzetben a többség akarata érvényesülne, vagyis a magyar közösségek kevesebb pénzt kapnának fejlesztésekre, illetve a kulturális intézmények fenntartására.

Fotó: Török Etele

A választásokra visszatérve a tanácselnök kiemelte, hogy a nacionalista pártok várhatóan 10 százaléknyi olyan személyt is meg tudnak majd szólítani, akik korábban nem mentek el szavazni, ugyanakkor 700 ezer moldovai állampolgár is rendelkezik szavazati joggal Romániában, így várhatóan meg fog nőni az 5 százalékos bejutási küszöb eléréséhez szükséges szavazatszám a parlamenti választásokon.

A román pártoknak van egy hátországuk, van tartalékuk, nekünk viszont nincs ilyenünk”

– hangoztatta a tanácselnök, hozzátéve, hogy a magyar közösség csak a választók passzív rétegének meggyőzésével tudja növelni erejét.

Háromszék