
Fotó: Kiss Gábor
Az idei ökumenikus imahetet Erdély-szerte január 16 és 23. között tartják. A történelmi magyar egyházak által szervezett rendezvénysorozat keretében vendég lelkipásztorok látogatnak el a gyülekezetekbe. Az imahétnek Erdélyben, a Kárpát-medencében, illetve Európa-szerte betöltött szerepéről Bibza Gáborral, a Kolozsvár-Törökvágási Református Egyházközség lelkipásztorával beszélgetettünk a Székelyhon Hangadó podcast-műsorában.
2022. január 19., 15:382022. január 19., 15:38
2022. január 19., 15:412022. január 19., 15:41
A Kárpát-medencében a történelmi magyar egyházak ökumenikus imahetét tartják ezekben a napokban. Az európai országokban 1926-tól meghonosodott imahét a kommunista vasfüggöny miatt csak a hatvanas évek derekán terjedt el Kelet-Európában, így nálunk is, Erdélyben.
Minden esztendőben a világ egy-egy keresztény közössége határozza meg az imahét mottóját és tematikáját. Idén a Jeruzsálemben összegyűlt Közel-Keleti Egyházak Tanácsa állította össze az egy hetes rendezvény tematikáját, amelynek vezérmotívumát a Máté Evangéliumából választott bibliavers (Mt. 2,2). adja:
A sokat szenvedő közel-keleti keresztény közösségek vezetői arra kérik a világ kereszténységét, imádkozzanak értük, hogy megtalálhassák nehéz helyzetükből a kivezető utat.
Az ökumenikus imahét nemzetközi és hazai vonatkozásáról, az erdélyi történelmi egyházak együttműködéséről, illetve az erdélyi református egyház útkereséséről Bibza Gábor lelkésszel, a Kolozsvári Református Egyházmegye esperesével, a Kolozsvár-Törökvágási Református Egyházközség lelkipásztorával Makkay József beszélgetett.
Pontosan mire lesz képes a Só-szoros, valamint Alsó- és Felsősófalva között tervezett árvízvédelmi rendszer, valamint mely területeket kell kisajátítani az építkezés miatt – erre kaptak választ a parajdi lakók pénteken, egy tájékoztató fórumon.
A szűrés nem csak papíron vagy „gyönyörűen csomagolt” programokban történik – jelentette ki Alexandru Rogobete miniszter pénteken.
Középkorú férfira támadt rá egy medve pénteken délután a patakfalvi házának kertjében – az áldozatot kórházba szállították, a nagyvadat pedig kisvártatva kilőtték.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a megyei önkormányzat sajtóosztálya.
Teljes megújulás előtt áll Gyergyószentmiklóson a Virág negyed déli része, ehhez azonban le kell bontani az engedély nélkül épített garázsokat. A tulajdonosoknak május végéig fel kell szabadítaniuk az elfoglalt közterületeket.
A kormány pénteki ülésén jóváhagyta a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény módosítását, amely szerint az eredetileg 2026. január elsejei hatállyal beütemezett intézkedéseket a törvény hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.
„1,5 millió euró értékű uniós támogatást nyertünk a csittszentiváni iskola fejlesztésére” – jelentette be közösségi oldalán Mezőpanit polgármestere, Bodó Előd Barna.
A kormány pénteken elfogadta a régi épületekre vonatkozó helyi adók, valamint a fogyatékkal élők által fizetendő helyi adók és bizonyos illetékek csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
Bővítette egészségügyi szolgáltatásait a csíkszeredai Multimed klinika azáltal, hogy a nemzetközi Affidea-klinikahálózat romániai csoportjának részévé vált. Az így újjászületett csíkszeredai klinikának avatóünnepségét pénteken tartották.
Összeomlott az 1784-ben épült, Szent György és Szent Miklós tiszteletére felszentelt ortodox fatemplom a Hargita megyei Székelyandrásfalva községhez tartozó Újlakon. Ezzel nem csupán egy épület dőlt össze, hanem egy műemlék is odaveszett.
szóljon hozzá!