A közel-keleti keresztényekért szól az idei imahét

Fotó: Kiss Gábor

Az idei ökumenikus imahetet Erdély-szerte január 16 és 23. között tartják. A történelmi magyar egyházak által szervezett rendezvénysorozat keretében vendég lelkipásztorok látogatnak el a gyülekezetekbe. Az imahétnek Erdélyben, a Kárpát-medencében, illetve Európa-szerte betöltött szerepéről Bibza Gáborral, a Kolozsvár-Törökvágási Református Egyházközség lelkipásztorával beszélgetettünk a Székelyhon Hangadó podcast-műsorában.

Székelyhon

2022. január 19., 15:382022. január 19., 15:38

2022. január 19., 15:412022. január 19., 15:41

A Kárpát-medencében a történelmi magyar egyházak ökumenikus imahetét tartják ezekben a napokban. Az európai országokban 1926-tól meghonosodott imahét a kommunista vasfüggöny miatt csak a hatvanas évek derekán terjedt el Kelet-Európában, így nálunk is, Erdélyben.

A diktatúra megtűrte, de nem bátorította, hogy a lelkipásztorok egymás gyülekezeteiben tartsanak istentiszteletet vagy szentmisét. Az ökumenikus imahét az 1989-es rendszerváltás után született újjá Erdélyben.

Minden esztendőben a világ egy-egy keresztény közössége határozza meg az imahét mottóját és tematikáját. Idén a Jeruzsálemben összegyűlt Közel-Keleti Egyházak Tanácsa állította össze az egy hetes rendezvény tematikáját, amelynek vezérmotívumát a Máté Evangéliumából választott bibliavers (Mt. 2,2). adja:

Láttuk az ő csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy imádjuk őt.

A sokat szenvedő közel-keleti keresztény közösségek vezetői arra kérik a világ kereszténységét, imádkozzanak értük, hogy megtalálhassák nehéz helyzetükből a kivezető utat.

Az ökumenikus imahét nemzetközi és hazai vonatkozásáról, az erdélyi történelmi egyházak együttműködéséről, illetve az erdélyi református egyház útkereséséről Bibza Gábor lelkésszel, a Kolozsvári Református Egyházmegye esperesével, a Kolozsvár-Törökvágási Református Egyházközség lelkipásztorával Makkay József beszélgetett.