
Fotó: Kiss Gábor
Az idei ökumenikus imahetet Erdély-szerte január 16 és 23. között tartják. A történelmi magyar egyházak által szervezett rendezvénysorozat keretében vendég lelkipásztorok látogatnak el a gyülekezetekbe. Az imahétnek Erdélyben, a Kárpát-medencében, illetve Európa-szerte betöltött szerepéről Bibza Gáborral, a Kolozsvár-Törökvágási Református Egyházközség lelkipásztorával beszélgetettünk a Székelyhon Hangadó podcast-műsorában.
2022. január 19., 15:382022. január 19., 15:38
2022. január 19., 15:412022. január 19., 15:41
A Kárpát-medencében a történelmi magyar egyházak ökumenikus imahetét tartják ezekben a napokban. Az európai országokban 1926-tól meghonosodott imahét a kommunista vasfüggöny miatt csak a hatvanas évek derekán terjedt el Kelet-Európában, így nálunk is, Erdélyben.
Minden esztendőben a világ egy-egy keresztény közössége határozza meg az imahét mottóját és tematikáját. Idén a Jeruzsálemben összegyűlt Közel-Keleti Egyházak Tanácsa állította össze az egy hetes rendezvény tematikáját, amelynek vezérmotívumát a Máté Evangéliumából választott bibliavers (Mt. 2,2). adja:
A sokat szenvedő közel-keleti keresztény közösségek vezetői arra kérik a világ kereszténységét, imádkozzanak értük, hogy megtalálhassák nehéz helyzetükből a kivezető utat.
Az ökumenikus imahét nemzetközi és hazai vonatkozásáról, az erdélyi történelmi egyházak együttműködéséről, illetve az erdélyi református egyház útkereséséről Bibza Gábor lelkésszel, a Kolozsvári Református Egyházmegye esperesével, a Kolozsvár-Törökvágási Református Egyházközség lelkipásztorával Makkay József beszélgetett.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!