
Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
Nem született érdemi döntés az ozsdolai Láros közbirtokosság több mint 2500 hektáros erdővagyonának visszaállamosításáért indított perben a keddi tizenkilencedik tárgyalási forduló során sem.
2022. július 05., 17:592022. július 05., 17:59
Az alapfokú tárgyalás következő időpontját november 8-ra tűzte ki a kézdivásárhelyi bíróság. Lukács Attila, a közbirtokosság cégének ügyvezetője lapunknak elmondta, a közbirtokosságot képviselő ügyvéd szabadságra ment, ezért halasztást kért. A bíróság december hatodikára ütemezte volna be a következő fordulót, ám végül a római katolikus egyházat képviselő ügyvéd érvelésére előrehozták november 6-ra.
Ez még így is azt jelenti, hogy a közbirtokossági tagok a következő télre sem kapnak tűzifát, de hiába siettetnék a folyamatot, a bírói testület csak 60 százalékban van lefedve, ezért lassan halad az ügy.
– részletezte Lukács Attila. A zárolt erdőterületen az állami erdészet csak egészségügyi vágásokat eszközölhet, az értékesített fa árából fedezik az őrzést, a munkálatokat, a megmaradó összeg a számlán maradt, azt majd az kapja meg, aki megnyeri a pert. Ozsdolán ugyan vitát szült, de azért tartják fenn a céget, hogy ne bocsássanak el mindenkit, fenntartsák a székházat, a raktárakat, fizessék a könyvelőt, az adótanácsadót.
A pénzügyminisztérium négy évvel ezelőtt indított pert a Láros közbirtokosság ellen, kérte a birtoklevél érvénytelenítését, arra hivatkozva, hogy a mintegy 2500 hektáros erdőt nem a kommunisták államosították, hanem a román állam már korábban kisajátította, és kárpótlást fizetett érte. A dokumentumok viszont azt igazolják, hogy a kisajátítást elkezdték ugyan, de nem fejezték be, és nem fizettek kárpótlást. A Láros közbirtokosságnak 986 tagja van, amikor még működhetett egy év alatt 3400 űrméter tűzifát, több mint 500 köbméter gömbfát és 500 ezer lejt osztott ki a tagoknak.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!