
A környezetbarát közlekedés forradalmasítójaként ismert Toyota hibridhajtású típusai milliós nagyságrendben fogynak világszerte – és a roncsautóprogramnak köszönhetően a különböző modellek most Székelyföldön is kivételes árakon érhetők el.
2020. április 04., 10:552020. április 04., 10:55
2020. április 04., 10:552020. április 04., 10:55
Miközben a véges fosszilis energiahordozók miatt az alternatívát az elektromos autókban látja a legtöbb autógyártó, addig a japánok a hagyományos belsőégésű motorokon túl elsősorban a már több mint két évtized tapasztalataiból építkező hibridhajtást kínálják a vásárlóknak. A jelen és a közeljövő egyértelműen a három, egymással összekapcsolt részegységgel – benzinmotor, elektromotor és akkumulátor – működő takarékos hibrideké, a Toyota ez irányú folyamatos innovációi pedig kétségtelenül még évekig iránymutatónak számítanak majd a gépkocsiiparban.
A világ legmeghatározóbb autóipari szereplői közül a Toyota ismerte fel elsőként, hogy milyen behozhatatlan előnyökkel jár, ha előtérbe helyezi a minél alacsonyabb károsanyag-kibocsátást. Ennek megfelelően kezdődött 1993-ban egy öntöltő hibridhajtású típus fejlesztése. Négy évbe telt, de sikerült: „összepárosítottak” két energiaforrást, egy benzin- és egy elektromotort. A hajtásrendszer ezen kívül egy generátort és egy nikkel-metál-hidrid akkumulátort is tartalmazott. Az 1997-ben sorozatgyártásba küldött típus nevét ma már mindenki ismeri: Prius.
A mobilitás új korszakának hajnalát jelentő Prius hibrid rendszerében számos úttörő megoldás javította az üzemanyagtakarékosságot: mivel a benzin- és az elektromos motort a forgalmi viszonyoknak megfelelően intelligensen hangolták össze, az autó – városi araszolás közben, amikor a legnagyobb a szennyezés – képes volt pusztán „árammal” is haladni. Ezen túl megalkották a regeneratív fékrendszert, ami lassításkor és fékezéskor elektromos energiává alakította és eltárolta a más autókban ilyenkor hőként elpocsékolt mozgási energiát. Röviden:
Ennek is köszönhető, hogy az akkumulátor az élettartama alatt gyakorlatilag nem tud lemerülni.
Az 1997 óta eltelt közel két és fél évtized alatt ezt az akkoriban radikálisnak számító alapkoncepciót fejlesztették tovább, és a Prius minden generációváltásnál kiforrottabb, kifinomultabb és modernebb lett, könnyebb részegységekkel, nagyobb kapacitású lítium-ion akkumulátorral, számos világpremiernek számító kényelmi-biztonsági funkcióval, folyamatosan csökkenő üzemanyag-fogyasztással.
Az évek múlásával és a folyamatosan növekedő kereslettel bebizonyosodott, hogy a Prius mellett a gyártó több népszerű típusánál is igény van a hibridhajtásra – 1997 óta a Toyota 13,3 millió hibridautót értékesített. Jelenleg Romániában a Prius és annak plug-in testvére, a Corolla ötajtós, limuzin és kombi kivitele, a C-HR és RAV4 szabadidő-autók, valamint a felsőkategóriás Camry kapható hibridként – azaz a modellkínálat több mint fele.
A Toyota elsöprő sikerét látva számos gyártó kezdett saját hibridrendszer fejlesztésébe, de a japánok lépéselőnyüknek is köszönhetően képesek voltak megtartani az fölényüket – minden szempontból. Manapság az eltérő megoldások miatt több „alkategóriára” oszlanak a hibridhajtások, igaz, a gyártók egy része inkább marketingokokból aposztrofálja úgy egyes típusait, mint hibrid, a valóságban csak egy-két, a belsőégésű motorhoz kapcsolt segédberendezésről van szó.
A „hagyományos” – Toyota-féle megoldást használó autókat teljes értékű öntöltő hibrideknek nevezik, amikor a gépkocsi képes bármikor akár akkumulátorról, akár belsőégésű motorral, akár mindkettővel meghajtva haladni. A Toyota legújabb, Hybrid Synergy Drive („hibrid szinergiahajtás”) nevű rendszerénél például számítógépes vezérlés határozza meg azt, hogy melyik erőforrásnak mikor mekkora legyen a részaránya, sőt a sofőr választhat a hajtásmódok között, így például van sportos, „araszolós” és takarékos üzemmód is.
A plug-in hibrid (PHEV) egyfajta átmenet az elektromos autók és a hibridek között: az akkumulátort már nemcsak a hibrid rendszer, hanem külső áramforrás is töltheti. A Prius kapható plug-in verzióban is, tökéletes megoldást kínálva azok számára, akik hosszabb távolságokon, akár ötven kilométeren szeretnének pusztán elektromos hajtással autózni – anélkül, hogy aggódniuk kellene az akkumulátor lemerülése miatt, hiszen amint csökken a töltöttség, a benzinmotor „átveszi az irányítást”.
A legkönnyebben megvalósítható, úgynevezett rásegítő hibrid vagy lágy hibrid már inkább egy hagyományos belsőégésű motorral szerelt járművet takar. Ennél a megoldásnál egy villanymotor – ami tulajdonképpen egy nagy indítómotor – némi plusznyomatékkal „besegít” szükség esetén a benzinmotornak. A rásegítő hibrid a belsőégésű motor nélkül nem működik, tehát az ilyen autók nem képesek akár rövidtávú „nulla emissziós” haladásra sem. Ilyen megoldást a Toyota nem alkalmaz.
Hargita és Maros megyében az Euro Car Trading márkaképviseletnél vásárolhatók meg a különböző Toyota modellek. A napokban elrajtolt Roncsautó és Roncsautó Plusz programhoz csatlakozó képviselettől rendkívül kedvező áron juthatunk hozzá egy-egy típushoz. Tízezer lejes kedvezmény jár azoknak, akik leadják a roncstelepen régi, használt autójukat, és új hibridhajtású személygépkocsit vásárolnak, illetve a listaárhoz képest 26 500 lejjel kevesebbért lehet hozzájutni a Prius plug-in hibridhez.
A környezetbarát autózás elősegítéséért az Euro Car Trading a roncsprogramon túl további jelentős kedvezményeket biztosít a vásárlóknak, amennyiben most leadják foglalásukat: további 10 000 lejes árkedvezményt adnak hibrid típusú gépkocsi vásárlására, míg a plug-in hibridek beszerzését még 23 500 lejjel támogatják. Az sem mellékes, hogy
ami kevés felárért kiterjeszthető 9 év/240 ezer kilométerre – sőt, a hibridhajtás elemeire akár tíz évre szóló jótállás is igényelhető. Ez elég meggyőző bizonyítéka annak, hogy a Toyota mennyire bízik termékei megbízhatóságában és tartósságában.
Székelyudvarhelyi showroom
Látogasson el oldalunkra és kérjen időpontot egy tesztvezetésre! Toyota – a környezettudatos vezetés élménye.
(X – fizetett hirdetés)
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy jövő héten újraindulhat az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) kibertámadás miatt leállt tevékenysége.
Nőtt a bejelentett családon belüli erőszakos esetek száma Hargita megyében: az év első felében 261 bűncselekményt jegyeztek, szemben a tavalyi azonos időszak 199 esetével. A rendőrség szerint az áldozatok nagyobb bizalommal fordulnak a hatóságokhoz.
Újabb két korszerű és környezetbarát bölcsődét adtak csütörtökön át Hargita megyében. Az új intézmények Siménfalván, valamint Csíkszentgyörgy községben, Csíkbánkfalván épültek.
A természettudományok és a matematika-informatika szakokra volt a legnehezebb idén bejutni a nyolcadik osztályt végzetteknek Székelyföldön. A magyar tagozaton 8,80 volt a legmagasabb utolsó bejutási átlag az egyik székelyföldi líceumban.
A Henley Passport Index júliusi adatai szerint a román útlevél a 11. helyen áll a világon, ami Románia eddigi legjobb helyezése ebben a rangsorban – közölte csütörtökön a Facebook-oldalán Cătălin Predoiu ügyvivő belügyminiszter.
Aláírták a gyergyószentmiklósi Mobilitás 2 projekt kivitelezési szerződését, így augusztusban kezdődhetnek a munkálatok. A közel 15 millió lejes beruházás többek között útfelújítást, új járdákat, parkolókat és zöldfelületek rendezését is magában foglalja.
Több mint 23 köbméter, eredetét igazoló okmányok nélküli faanyagot találtak a rendőrök egy Hargita megyei erdészeti vállalkozásnál végzett ellenőrzés során. Az érintett cégre 10 ezer lejes bírságot szabtak ki, a faanyagot pedig elkobozták.
Alexandru Rogobete szociáldemokrata (PSD) képviselő csütörtökön a Facebook-oldalán bejelentette, hogy módosító javaslatot nyújtott be, amellyel mentesítené az egészségügyet a létszámstop alól.
Több mint száz alkohol és drogtesztet végzett a közúti rendőrség Tusványos első két napján, azonban mindegyik eredménye negatív lett. Műszaki meghibásodások miatt azonban kilenc sofőrt büntettek összesen valamivel több mint 5 ezer lejes bírsággal.
A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.