– közölte a szakszervezet képviselője.

Az érdekvédelmi tömörülés vezetősége egyébként hétfőn és kedden is megbeszélést tart a kormány képviselőivel, és amint arról Molnár Zoltán beszámolt, az egyik találkozó témája is a prémiumokkal kapcsolatos.

A miniszteri rendelet 8 képzést sorol fel, ezek többsége hasznos ugyan, de van köztük például IT-ismeretek képzés is, aminél – egy takarító esetében – hasznosabb lenne mondjuk egy munkavédelmi, munkaegészségügyi vagy elsősegélynyújtási képzés – magyarázta Molnár Zoltán, hozzáfűzve, hogy elképzelésük szerint akár munkaruhára is fordíthatná a prémiumot a kisegítőszemélyzet. Azért is kérik az említett lista bővítését, mert lehetnek iskolák, ahol esetleg amúgy is kifizetik az alkalmazottaknak az olyan képzéseket, mint amilyeneket a miniszteri rendeletben felsoroltak.

Más besorolást szeretnének a kisegítőszemélyzetnek

A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége és a kormány képviselői közt zajló másik megbeszélésnek a témája a készülő új egységes bértörvénynek az oktatási rendszerre vonatkozó bérrácsa lesz. Ez 99 százalékos arányban már elkészült, elégedett is a tartalmával a szakszervezet, csupán néhány apróbb módosítást szeretnének, ezekről egyeztetnek a kabinet képviselőivel. Ugyanakkor

– mondta Molnár Zoltán. Utóbbira egyébként amúgy is január elsején kellene sor kerüljön, ám az új bértörvénynek a teljes közszférára vonatkozó része még nem készült el, és a szakszervezet szeretné megelőzni azt, hogy halasztásra kerüljön az oktatási rendszerre vonatkozó bértörvény bevezetése. A szakszervezet számára az új bértörvény-tervezetben az egyetlen komoly gondot az jelenti, hogy a kormánynak nem igazán áll szándékában az oktatási rendszerben dolgozó kisegítőszemélyzetnek a külön személyzeti kategóriába történő besorolása. Ők egyelőre ugyanabba a személyzeti kategóriába tartoznak, mint az összes többi kisegítőszemélyzet az állami szférában, így egyelőre nem tudni, miként kaphatnak majd meg egyes, a sztrájk során számukra megígért jogokat.