A szarvasmarhák tartásáról, levágásáról és a hús szakszerű feldolgozásáról tanulhattak Oroszhegy községben azok a gazdák, akik részt vettek az Udvarhelyszéki Fiatal Gazdák Egyesülete (UFGE) által harmadik alkalommal megszervezett Vágólegények képzésen a hétvégén. A rendezvény célja volt a kisgazdák közösséggé kovácsolása is.
2021. október 03., 18:192021. október 03., 18:19
2021. október 03., 18:222021. október 03., 18:22
Fotó: Pál Dénes
A szarvasmarhák tartásáról, levágásáról és a hús szakszerű feldolgozásáról tanulhattak Oroszhegy községben azok a gazdák, akik részt vettek az Udvarhelyszéki Fiatal Gazdák Egyesülete (UFGE) által harmadik alkalommal megszervezett Vágólegények képzésen a hétvégén. A rendezvény célja volt a kisgazdák közösséggé kovácsolása is.
2021. október 03., 18:192021. október 03., 18:19
2021. október 03., 18:222021. október 03., 18:22
Fotó: Pál Dénes
Szinte mindenki tart háziállatokat a falvakban, idővel pedig le kell vágni azokat, hogy feldolgozhassák, ezért is döntötte el az Udvarhelyszéki Fiatal Gazdák Egyesülete, hogy képzéseket szervez a gazdáknak, amelyen elsajátíthatják – elsősorban – a böllér szakma csínját-bínját – fejtette ki az esemény kapcsán Benedek Alpár, az egyesület elnöke. Mint mondta az a cél, hogy
A képzés egy elméleti és a gyakorlati részből áll: előbbin egyebek mellett a helyes állattartásról, a higiéniáról, magáról a vágásról és a hús feldolgozásáról tanulhatnak, utóbbin pedig bemutatják az állat helyes leölését, illetve a hús feldarabolását. Most egy szarvasmarhát vágtak le, de korábban disznó és juh estén is bemutatták a tudnivalókat. A képzések a továbbiakban is folytatódnak majd, mivel nagy népszerűségnek örvendenek.
Fotó: Pál Dénes
Általában 35-40 személy vesz részt az eseményen, ahogyan ez most is történt az Oroszhegyhez közeli Nyúlád-tetőn.
– fogalmazott Benedek. Hozzátette, a szakmaiság csiszolása mellett azt is fontosnak tartják, hogy a személyes kapcsolatteremtés révén egy csapattá kovácsolják össze az udvarhelyszéki gazdákat. „Elengedhetetlen ez, hiszen így nem leszünk a nagyobb felvásárlók rabjai, vagyis mi magunk dönthetünk például az árakról. Adott esetben azt is el lehet érni, hogy a helyi termék helyben maradjon.
– szögezte le.
Fotó: Pál Dénes
A képzés gyakorlati részén Pakucs János sepsikőröspataki böllér – aki a jelenlévőket oktatta – lapunknak kifejtette, hogy az elméleti képzésen a betegségektől és a higiéniától kezdve a kések méretezésén, beosztásán át több tudnivalót is elsajátíthatnak a gazdák. A gyakorlat a vágásról és a hús feldolgozásáról szólt.
Noha utóbbit mindenki másképp végzi – saját vagy éppen a háziállat tulajdonosának igényeit figyelembe véve –, csak az nevezheti magát mészárosnak, aki a vágástól a kolbásztöltésen át a főzésig a munka minden folyamatát el tudja végezni – szögezte le Pakucs.
– hangsúlyozta.
Fotó: Pál Dénes
Arra is kitért, hogy a gazdák esetén legtöbbször azt látja problémának, hogy
„Hártyára pontosan lehet bontani az állatot, anélkül, hogy a hús vagy bármilyen más része megsérüljön” – mondta a szakember.
Fotó: Pál Dénes
Péter Szilárd, a székelyszentkirályi szarvasmarhatartó egyesület elnöke, illetve Bálint Szilárd az egyesület titkára egyetértettek abban, hogy nagy szükség volt a képzésre vidékükön is, hiszen csak az ők településükön 238, az állategészségügyi hatóságoknál is bejegyzett kisgazdaság van, ami mintegy kilencszáz állatot jelent.
– fogalmazott Péter Szilárd.
Fotó: Pál Dénes
Fotó: Pál Dénes
Fotó: Pál Dénes
Fotó: Pál Dénes
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
szóljon hozzá!