
Fotó: Haáz Vince
A béke ideje mottóval tartottak panelbeszélgetést a világrendről és a biztonságról Tusványoson a Lőrincz Csaba sátorban szerda délelőtt. Az orosz-ukrán háború kapcsán a tűzszünetről és a békekötésről értekeztek a meghívottak.
2023. július 19., 16:232023. július 19., 16:23
A panelbeszélgetés első felszólalója, Boris Kálnoky, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány vezetője a magyar kormány üzenetét emelte ki, miszerint mihamarabbi tűzszünetre lenne szükség, ami az orosz-ukrán háborút illeti, azonban
Mint mondta, jelenleg nem tudni, hogy a tűzszünet kinek hozna hasznot.
Fotó: Haáz Vince
Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezetője szerint sem lehet ebben a pillanatban megállapítani, hogy egy tűzszüneti megállapodásnak milyen esélyei lennének. Meglátása alapján
„A szovjet politikai elitben és az orosz politikai elitben is mindig volt félelem egy nyugati támadástól. Hogy ez mennyire reális, nehéz megítélni, de az orosz percepcióban mindig létezett.
– fejtette ki a frakcióvezető.
Fotó: Haáz Vince
A szerda délelőtti nyitóbeszédéhez visszacsatolva Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke megjegyezte:
Fotó: Haáz Vince
„A magyar országgyűlés számos határozatban elismerte Ukrajna jogát az önvédelemhez, és ez nagyon komoly jogkövetkezményekkel jár, hiszen innentől a nemzetközi közösség kiemelkedően fontosnak tartja azt, hogy a meghatározó lehetséges keretek között segítse Ukrajnát.
– mondta Németh Zsolt. Beszédében többek között kitért az ENSZ alapokmányára, amelynek fontos célkitűzése a nemzetközi béke és biztonság szolgálata, a nemzetközi jólét elősegítése, valamint a kisebbségi jogoknak a garantálása, azonban „lábbal tiporja Oroszország az ENSZ alapokmányában rögzített elveket” – tette hozzá Németh.
A háború kapcsán egy globális folyamatot említett külügyi bizottság elnöke, amely a hosszú távú világrendnek a kérdését fogja befolyásolni:
A két pólus vagy megegyezésre jut, vagy megkezdődik egy komoly küzdelem a kettő között – ha ez nem diplomáciai, hanem katonai lesz, az világháborúhoz vezethet – összegezte Németh Zsolt.
Fotó: Haáz Vince
„NATO-tagok és Európai Uniós tagok vagyunk, azon vagyunk, hogy ezeken a szervezeteken belül próbáljunk meg hatni egy okos politikával.
– mondta Németh.
David Campanale, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor társalapítója felszólalásában kiemelte, hogy a keresztény Európában amikor azt hinnénk, hogy szétesik a világ, nem feledkezhetünk meg Krisztusról, a béke hercegéről, valamint Istenről, és a békéért kell imádkoznunk, hiszen ha megfeledkezünk róla, annak a következménye a háború.
December 28-ára halasztotta szerdán az alkotmánybíróság annak a beadványnak a tárgyalását, amelyet a legfelsőbb bíróság nyújtott be a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító új törvénytervezettel kapcsolatban.
A közlekedésrendészet munkatársai kedden 11 és 15 óra között 67 helyen végeztek ellenőrzést az 1-es országút különböző, balesetveszélyes szakaszain Ilfov, Prahova, Brasó, Szeben, Fehér, Kolozs és Bihar megyében.
Romániában vannak olyan megyék, ahol minden harmadik aktív munkaszerződés minimálbérre szól – jelentette ki szerdán az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke.
Két tonna törvénytelenül árusított pirotechnikai eszközt kobozott el a Maros megyei rendőrség tavaly, idén is fokozott ellenőrzéseket tart. Fontos változás, hogy 16 év felett már legálisan használhatók az alacsony kockázatú pirotechnikai eszközök.
Elhunyt Balázs Péter Kossuth-díjas színművész, a szolnoki Szigligeti Színház korábbi igazgatója – közölte az intézmény közösségi oldalán szerdán.
Idén októberben is negatív volt a természetes szaporulat Romániában (-7081 fő), a halálozások száma az 1,5-szöröse volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán az AUR beadványát és alkotmányosnak ítélte a második deficitcsökkentő csomag részét képező adóügyi intézkedésekre vonatkozó törvénytervezetet, amely egyebek mellett a helyi adók emelését is előírja.
Az ukrajnai konfliktus kezdete óta 4534 ukrán állampolgár kért menedékjogot a román államtól.
Majdnem tízmillió lej összértékben igényeltek fűtéstámogatást a fával fűtő, alacsony jövedelemből élők Hargita megyében. A fűtéspótlékot igénylők száma csökken a múlt évhez képest, de ennek az oka még nem teljesen ismert.
Nicușor Dan államelnök kedden kijelentette, hogy Románia jelentős összegeket fog beruházni a védelembe, de nem egyszerű felvásárlóként.
szóljon hozzá!