Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

14:07

Halálos áldozatot követelt egy baleset Maros megyében

13:11

Afrika fent, Ázsia lent

13:10

A 40 Celsius-fokot is elérheti ma a hőmérséklet

11:59

Cristian Miclescu: Kanada egy góllal jobb lesz

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Ittas szekérhajtó okozott balesetet Csíkszeredában, a maszkosok bevetésére is szükség volt – videóval

Bagossy-láz Udvarhelyen: akár 15 ezren is érkezhetnek, jelentős forgalomkorlátozásokra kell készülni

Román kézbe kerülhet a Székelyföldön is jelen levő hipermarket-hálózat

Villámáradásokkal járt a heves zápor Udvarhelyszéken

Nem medve, de vadállat miatt küldtek riasztást

Ittas szekérhajtó okozott balesetet Csíkszeredában, a maszkosok bevetésére is szükség volt – videóval

Magyar Péter: kezdeményezzük Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését

Tudtuk, csak nem sejtettük

Elfogadta a kormány Hargita megye címerét

Vakolatomlás: nem elégednek meg az elsődleges magyarázattal

A háborúkat, rendszerváltásokat túlélt dalegylet

Telt ház előtt énekelt 150. évfordulóján a Székely Dalegylet

Fotó: Veres Nándor

Nem egészen százötven év után közel hétszáz fellépés, valamint 65 ezer megtett kilométer van mögöttük. Ünnepelni gyűlt össze szombaton a harmincegy tagú székelyudvarhelyi Székely Dalegylet, amelyet másfél évszázada alapítottak a helyi iparosok. Könyvbemutatóval, kiállítással, jubileumi koncerttel készültek.

Dósa Ildikó

2018. május 14., 20:012018. május 14., 20:01

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A székelyudvarhelyi Székely Dalegylet Nagy Lajos elnök vezetésével

1868. április 2-án huszonhat taggal alakult meg, az akkori Magyarország első férfikórusai között.

Az első sajtóhír 1872-ben jelent meg a formációról. Egyik aranykora az 1800-as évek végén volt, amikor több kórustalálkozón, így például Fiuméban is sikeresen szerepelt, számos díjat hozva haza – mesélt a kezdetekről Varga István tiszteletbeli elnök, aki 1971 óta énekel a dalegyletben.

A szép időszakok mellett nehézségek is jócskán voltak a kórus életében:

1915 és 1920 között a tagok jó része a fronton harcolt, így öt évig nem szólt a dal.

A trianoni döntés után megalakult a Romániai Magyar Dalosszövetség, ehhez elsők között csatlakoztak. Mindkét világháború nagy károkat okozott a dalegyletnek, az 1873-ban készült első zászló eltűnt, csupán néhány szalag maradt meg, emellett a fotókon kívül elvesztek a tárgyi emlékek is.

Egy részüket elrabolták, más részüket elpallták, aztán 1960-ban egy lelkiismeretes gazda, Szalay Ferenc nagyon komolyan vette feladatát, és a századik évfordulóra a háború, a kommunizmus és államosítás alatt szétszóródott tárgyakat részben összeszedte. Ezt követően már jobban vigyáztak rájuk. 1920 és 1940 között a kórustagok anyagilag is annyira összeszedték magukat, hogy saját erőből meg támogatók segítségével a közösség részére Homoródfürdőn telket vásároltak, erre felépítettek egy villát. Ezt sajnos sokáig nem élvezhették, 1945 után államosították. Az egykori Fényes vendéglő épülete is a dalegyleté volt, hasonlóképpen a Cloșca utca 2. szám (jelenleg Eötvös József utca – szerk. megj.) alatti székhelyük épülete is. A három ingatlanból csak a homoródfürdői romos villát sikerült visszaszerezni, de arra nincs pénzünk, hogy felújíttassuk, ezért eladnánk

– jegyezte meg Varga István.

Fotó: Veres Nándor

Ma már nincs vagyona a dalegyletnek: a Művelődési Házban próbálnak, a 150 éves jubileumi kiállítás anyagául szolgáló emléktárgyaikat, díjakat, serlegeket, régi képeket, ezüst koszorúkat, zászlókat is itt őrzik,

a fellépésekhez, turnékhoz szükséges pénzt tagdíjakból, pályázatokból és támogatók segítségével teremtik elő.

A kegytárgyakkal kapcsolatos érdekesség, hogy bár mindenki úgy tudja, hogy azok a Művelődési Ház 100-as szobájában kaptak helyet, valójában a 90-es szobában vannak, csak hát vélhetően az előbbi számot könnyebb volt megjegyezni.

A feljegyzések szerint fennállása óta 17 karnagya és ugyanannyi elnöke volt a Székely Dalegyletnek, azonban az első három évből nincs adat a karnagyra vonatkozóan, miként azt sem lehet pontosan tudni, hogy másfél évszázad alatt hányan énekeltek a kórusban.

1970 és 2017 között összesen 670 fellépésük volt Székelyudvarhelyen, Hargita megyében, Erdélyben és külföldön, számításaik szerint ez idő alatt 65 ezer kilométert utaztak, számtalan díjat, oklevelet, serleget nyertek.

Fennállása óta 17 karnagya és ugyanennyi elnöke volt a kórusnak

Fotó: Veres Nándor

Jelenleg Kovács László karnagy vezetésével 31-en énekelnek a kórusban, akik közül a legidősebb 88, a legifjabb pedig 23 éves, ugyanakkor két zongorista és két zászlóanya is a dalegylet tagjainak számát bővíti.

A zászlóanyákat mindig a kórustagok feleségei közül választják ki, olyan dalosokéit, akik már több éve énekelnek a dalegyletben. Ők fogadják a díszvendégeket, fellépésekkor pár üdvözlő szót mondanak, megvarratják a zászlót, felkötik rá a szalagokat, dokumentálják az eseményeket, tárolják a fotókat

– sorolja a feladatokat Péterffy Lenke, aki ragaszkodik ahhoz, hogy társa, Kövecsi Judit neve se maradjon ki a cikkből.

Fotó: Veres Nándor

A nyugdíjas tanárokból, mérnökökből, munkásokból, a környező falvakból próbákra bejáró gazdálkodókból, vállalkozókból verbuválódott férfikórus átlagéletkora megközelíti a 70 évet, azonban nemrég egy fiatal testvérpár is csatlakozott itt éneklő édesapjukhoz, egyikük még egyetemista.

Abból adódóan, hogy zömében időskorúak a tagok, nem könnyű felkészülni egy-egy előadásra, de nagyon kitartók. Sokat segít, hogy a repertoár már ki van alakulva. Szenvedünk az utánpótlás hiánya miatt, vannak, akik egy-két alkalom után már nem jönnek többet. Évente egy-két középkorú tag csatlakozik a kórushoz

– mondta Kovács László karnagy, aki 1999 őszén vette át a kórus irányítását.

Fotó: Veres Nándor

Egyed Jenő ötvenegy éve énekel a dalegyletben, már a százéves jubileumi fellépésen is jelen volt. „Akkor sokkal gyengébb volt a színvonal, mint most” – emlékszik vissza. Aztán a kommunizmusról mesél, amikor az 1980-as évek elején meg volt szabva, hogy

egy magyar dal mellé két románt kell énekelni a fellépéseken.

„Marosvásárhelyen a Megéneklünk Románia fesztiválon mentünk fel a színpadra. Megmondták, Kodálytól a katonanótát nem énekelhetjük el, de mi elhatároztuk, hogy úgyis elénekeljük. Elkezdtük, a zsűri kiment, minket otthagyott. Nem kaptunk díjat, pedig máskor mindig másodikok lettünk” – meséli büszkén.

Fotó: Veres Nándor

Telt ház és vastaps

Szombaton a Művelődési Házban gyűltek össze az egykori és jelenlegi kórustagok, megemlékezni az elődökről, felidézni a múltat. A székely dalegylet történetéről három kiadvány is született, a legutóbbi teljesen frissen, aznap hajnalban került ki a nyomdából. Az utóbbi ötven év történetét ismertető könyvet Katona Zoltán és Varga István délelőtt mutatta be a koncertteremben. Ezt követően az érdeklődök a dalegylet tárgyi emlékeiből készült kiállítást tekinthették meg, amely ezen a héten még látogatható a Művelődési Házban. Délután hat órától új zászlót avattak, majd telt ház előtt énekelt a Székely Dalegylet, előadását vastapssal jutalmazta a közönség.