Ezzel nem egy lóra tesz fel mindent a brand vagy márka, azaz nem egy hírességet fogad meg sok pénzért, hogy reklámozza termékét vagy felkeltse az érdeklődést a név iránt, hanem több, olcsóbb és ezáltal hitelesebb nanoinfluenszert, akik célzottan érik el a közönséget – magyarázta el a résztvevőknek Vargancsik Tekla. A marketingszakember beszélt a karizmatikus véleményadókról, a mintaadó véleménynyilvánítókról, illetve a leleplező, kigúnyoló influenszerekről is, de megemlítette azt az érdekes adatot is, amely szerint

– mondta az újságíró. A Z-generációra – 1995-2010 között született nemzedékre – már digitális bennszülöttként tekintünk, akiknek a megszólítása kihívás, figyelmük rövid ideig fenntartható, elképesztően gyorsan tudnak reagálni mindenre, és sajátossága, hogy nem az látszik, ami fontos, hanem az a fontos számukra, ami látszik – összegezte Rigmányi Eszter a Z-generáció jellemzőit. Ezért az online véleményformálók óriási szerepet töltenek be az életükben.

A közéletben is kihasználható lenne az influenszer, érdemes lenne őket megfogni egy-egy közéleti témában is, bár ennek még nálunk nincs akkora hagyománya, szemben az angol vagy amerikai közéleti influenszerekkel, akik közül

– tette hozzá a marosvásárhelyi kommunikációs szakember. Úgy véli, Magyarországon is csak kevés olyan közéleti influenszer van, aki életvitelszerűen csinálja mindezt – többek között Gulyás Mártont emelte ki, illetve Vona Gábort, Kálmán Olgát és Puzsér Róbertet, kik kampányszerűen influenszerkednek, nem életvitelszerűen.

– fejtette ki Rigmányi Eszter. Szerinte léteznek „jóinfluenszer-tulajdonságokkal” rendelkező helyi személyiségek, de némelyek még csak nem is ismertek. Erdélyben, magyarként véleményadónak lenni nyelvi korlátokba is ütközik, magyarul nem ér el annyi emberhez az üzenet. Ennek ellenére nem vagyunk fáziskésésben, de a közéleti influenszerkedéshez fel kell zárkóznunk, hiszen másként elmegyünk olyan fontos kérdések mellett, mint a minket körülvevő infrastruktúra, a munkanélküliség vagy más szociális kérdések. Ezért

– véli a szakember.

Előadásában elmesélte, hogy mikor találkozott először a közösségi médiával, milyen online oldalak segítségével osztotta meg tartalmait, hogy célba érjenek. Érdekességképpen azt is megjegyezte, hogy Marosvásárhelyen hétköznap fél négykor éri meg posztolni a közösségi oldalakon, mert akkor kommentelnek a legtöbben mobiltelefonról. Kodok Márton egyik legnagyobb kihívása politikailag „középen” maradni – vallotta be, de nem lehetetlen. Mint mondta,

Mint Kodok Márton elmondta magáról, mindenhol népszerűsíti szülővárosát, találkozott már a Google legfőbb programvezetőjével is, akinek képeslapot adott Marosvásárhelyről, és meghívta őt szülővárosába. Az IT-szakember előadásában arra biztatta a résztvevőket, kezdeményezzenek civilként beszélgetéseket, rendezvényeket például az „okos város” témában, hiszen kevés van belőlük Marosvásárhelyen.