A fiatalok 24 százaléka szeretne influenszer lenni – az online közéleti véleményformálók szerepét boncolgatták

Nem telt meg a Studium Prospero Alapítvány Forradalom utcai terme szombat délelőtt, összesen mintegy harminc fiatal és néhány újságíró volt kíváncsi az online influenszerekről szóló konferenciára. Vargancsik Tekla tartalommarketing területén jártas szakember, Rigmányi Eszter kommunikációs szakember és Kodok Márton IT-szakember járták körül a témát általános fogalmaktól a marosvásárhelyi hétköznapi hősökig.

Három előadás és kötetlen beszélgetések formájában boncolgatták azt, hogy kit nevezünk ma influenszernek, azaz a kisebb-nagyobb közösségek online véleményformálóinak.

Influenszerek, azaz véleményformálók léteztek már jóval azelőtt, hogy a marketingszakma felfedezte volna őket magának – mondta el Vargancsik Tekla utalva Ferenc pápa tavalyi Twitter-bejegyzésére, amelyben Szűz Máriát összekapcsolta a mai kor fogalmával. A katolikus egyházfő az írta: „Azzal, hogy igent mondott arra, hogy a Megváltó édesanyja legyen, Mária lett az a nő a történelemben, akire leginkább hallgattak. Közösségi média nélkül vált a világ első »véleményvezérévé«, Isten »influenszerévé«” Vargancsik Tekla marketingszakember általánosságban beszélt az influenszerekről és a véleményformálás történelméről. Tőle hallottuk a mikroinfluenszer, illetve a nanoinfluenszer fogalmakat is. Az utóbbival olyan személyeket nevezünk meg, akiknek ezres-kétezres követőtábora van csupán az online térben, viszont pont attól hitelesebbek, hogy célközönségük barátként gondol rájuk.

Marketingirodák előszeretettel hozzák össze a megfelelő brandekkel a kisebb véleményformálókat, akik bemutathatják az adott márkát a célközönségüknek.

Ezzel nem egy lóra tesz fel mindent a brand vagy márka, azaz nem egy hírességet fogad meg sok pénzért, hogy reklámozza termékét vagy felkeltse az érdeklődést a név iránt, hanem több, olcsóbb és ezáltal hitelesebb nanoinfluenszert, akik célzottan érik el a közönséget – magyarázta el a résztvevőknek Vargancsik Tekla. A marketingszakember beszélt a karizmatikus véleményadókról, a mintaadó véleménynyilvánítókról, illetve a leleplező, kigúnyoló influenszerekről is, de megemlítette azt az érdekes adatot is, amely szerint

a tinédzserek 24 százaléka akar influenszer lenni.

Rigmányi Eszter szinte húsz éve dolgozik a szakmában újságíróként, kommunikációs szakemberként, ezért nem meglepő, hogy a hagyományos sajtó szerepével indította előadását.

Sokáig a média volt a véleményadó, amely formálta a nyilvánosságot, az internet megjelenésével azonban megingott a sajtó kiváltságos helyzete, befolyásoló hatalma

– mondta az újságíró. A Z-generációra – 1995-2010 között született nemzedékre – már digitális bennszülöttként tekintünk, akiknek a megszólítása kihívás, figyelmük rövid ideig fenntartható, elképesztően gyorsan tudnak reagálni mindenre, és sajátossága, hogy nem az látszik, ami fontos, hanem az a fontos számukra, ami látszik – összegezte Rigmányi Eszter a Z-generáció jellemzőit. Ezért az online véleményformálók óriási szerepet töltenek be az életükben.

A közéletben is kihasználható lenne az influenszer, érdemes lenne őket megfogni egy-egy közéleti témában is, bár ennek még nálunk nincs akkora hagyománya, szemben az angol vagy amerikai közéleti influenszerekkel, akik közül

sokan minőségi tartalmakat gyártanak, és életvitelszerűen csinálják mindezt

– tette hozzá a marosvásárhelyi kommunikációs szakember. Úgy véli, Magyarországon is csak kevés olyan közéleti influenszer van, aki életvitelszerűen csinálja mindezt – többek között Gulyás Mártont emelte ki, illetve Vona Gábort, Kálmán Olgát és Puzsér Róbertet, kik kampányszerűen influenszerkednek, nem életvitelszerűen.

– fejtette ki Rigmányi Eszter. Szerinte léteznek „jóinfluenszer-tulajdonságokkal” rendelkező helyi személyiségek, de némelyek még csak nem is ismertek. Erdélyben, magyarként véleményadónak lenni nyelvi korlátokba is ütközik, magyarul nem ér el annyi emberhez az üzenet. Ennek ellenére nem vagyunk fáziskésésben, de a közéleti influenszerkedéshez fel kell zárkóznunk, hiszen másként elmegyünk olyan fontos kérdések mellett, mint a minket körülvevő infrastruktúra, a munkanélküliség vagy más szociális kérdések. Ezért

többszörösen is ráférne a romániai és a helyi közéletre, hogy megjelenjen itt is ez a fajta nyilvánosság, amely alakítja a kritikus gondolkodásmódot

– véli a szakember.

Kodok Márton marosvásárhelyi IT-szakembert nem azért hívták meg a konferenciára előadónak, hogy a programozásról beszéljen, hanem azért, mert olyan civil, aki nem megy el szótlanul egy tető nélküli kanális vagy egy rossz helyre kitett közúti tükör mellett. Sőt, az is az ő hozzáállásának köszönhető, hogy Marosvásárhelyen tavaly már magyar karácsonyi dalokat is lejátszottak a város főterén. Nem tartja magát civil aktivistának vagy influenszernek, és ő is ugyanúgy felháborodik azon, ha valami nem úgy működik, ahogy jó a közösségnek.

A különbség az, hogy míg legtöbben egy felháborodott Facebook-kommentben levezetik a felgyűlt feszültséget, addig ő megteszi mindazt, amit egy civil ma megtehet: petíciót ír az önkormányzatnak, utánajár, nyomást gyakorol, és így eléri a célját.

Előadásában elmesélte, hogy mikor találkozott először a közösségi médiával, milyen online oldalak segítségével osztotta meg tartalmait, hogy célba érjenek. Érdekességképpen azt is megjegyezte, hogy Marosvásárhelyen hétköznap fél négykor éri meg posztolni a közösségi oldalakon, mert akkor kommentelnek a legtöbben mobiltelefonról. Kodok Márton egyik legnagyobb kihívása politikailag „középen” maradni – vallotta be, de nem lehetetlen. Mint mondta,

nem akarja senki „mezét” magára ölteni, énmárkás fiatalnak tartja magát, akit senki nem fizet azért, hogy észrevegyen és posztoljon autópálya-ügyben, átjáró- vagy magyar dalok ügyében, vagy arról, hogy civilként hogyan használjuk ki digitális lehetőségeinket a hivatalos ügyek intézésénél. 

Mint Kodok Márton elmondta magáról, mindenhol népszerűsíti szülővárosát, találkozott már a Google legfőbb programvezetőjével is, akinek képeslapot adott Marosvásárhelyről, és meghívta őt szülővárosába. Az IT-szakember előadásában arra biztatta a résztvevőket, kezdeményezzenek civilként beszélgetéseket, rendezvényeket például az „okos város” témában, hiszen kevés van belőlük Marosvásárhelyen.