
A szakember szerint nincs egyetlen gyümölcsfajta sem, amelyet nem érintettek jelentősen a fagykárok, talán csak a bokron termő bogyós gyümölcsök képeznek kivétel ez alól
Fotó: Barabás Ákos
Még az előzetesen becsültnél is sokkal nagyobb károkat okoztak az április eleji fagyok a gyümölcsöskertekben. A gazdák csak a virágbomlás után szembesültek a szomorú valósággal a fagykárok mértékét illetően.
2025. április 28., 11:022025. április 28., 11:02
Mivel a barackfák már virágban voltak a hónap elején téliesre fordult időjárás idején, már akkor biztossá vált, hogy azokon teljes terméskiesést okoznak a fagykárok, továbbá a korai szilvafajták, a ringló- és cseresznyeszilva esetében is.

A barack-, ringló és cseresznyeszilva-termés leszedésével idén biztosan nem kell fáradozzanak a gyümölcsöskertek tulajdonosai, legalábbis Hargita megye térségében nem. A kései fagyok nagy károkat okoztak a gyümölcsösökben.
A lapunknak nyilatkozó szakértő akkor még 30-40 százalékosra becsülte a fagykár mértékét a cseresznye és a kevésbé korai érésű szilvafajták esetében, de az alma- és körtefákon akkor még nem látszottak egyértelmű károk. Mostanra viszont kiderült,
Akkor ugyanis a legtöbb gyümölcsfajta esetében még nem zajlott a virágbomlás, így a károk sem látszódtak.
Fotó: Pál Árpád
„Örvendünk, hogy kivirágzott az alma, kivirágzott a szilva, de amit nem láttunk idáig, az most már látszik. Már szépen be lehet látni a virágba, hogy a virágképletből mi maradt meg, és mi károsult.
– ismertette a lesújtó becslést Székely Csaba gyümölcstermesztő, hozzáfűzve, hogy ez a kései szilvafajtákra, de még az almára és a körtére is érvényes. Erre nem számítottak, ugyanis a fagyok idején még zárt bimbóban voltak ezeknek a gyümölcsfajtáknak a virágai, de, mint utóbb kiderült, még így is kárt tudtak tenni bennük az erős fagyok – mondta az agrármérnök, aki több mint 20 éve termeszt gyümölcsöt Nyikómalomfalván.
Így tehát nem lesz baracktermés, és a korábbi becsléssel ellentétben cseresznye sem, a meggy esetében is csak 30–40 százalékos termésátlag várható.
– tudtuk meg a szakembertől.
Fotó: Pál Árpád
Mivel a pusztítást okozó jelenség nem csak lokális jellegű volt, például sok partiumi gazda is az évszázad fagykáraként éli meg az április eleji fagyhullámot, az idei gyümölcsárakban is visszaköszön majd a tavaszi fagykárok következménye.
„Most olvastam, hogy Magyarországon is a napokban lehetett pontosabb felmérést végezni, és 80–90 százalékos károkról beszélnek. Lengyelországban 20 centis hó volt, amikor virágoztak a fák” – tekintett ki a tágabb térségre a szakember, emlékeztetve, hogy Magyarország a kelet-közép-európai térségben jelentős gyümölcstermesztő országnak számít, és a lengyelországi kiesés is komoly hatással lesz a piacra. A Balkán déli része, továbbá Spanyolország és Olaszország nem fogja tudni ellátni fél Európát gyümölccsel, távolabbról kell majd importálni, ami meglátszik majd az árakon – magyarázta.
Fotó: Pál Árpád
Székely Csaba a napokban növényvédelmi kezelést végzett a szilvafáin, továbbá a serkentés, stresszoldás érdekében lombtrágyázást, de mint kérdésünkre válaszolva elmondta,
„Most van a csúcson szilvadarazsak rajzása, ami egy nagyon veszélyes kártevő, de szerencsére most csak egynemzedékes. Tehát azt a pár szem szilvát, ami megmaradt, próbáljuk megmenteni. Mert amikor nagy a termés, ha lesz pár nyüves szilva, nyüves alma, az észre sem vevődik, de egész más a helyzet, amikor csak néhány szem van és az is lepotyog” – fogalmazott az idei körülményekről a szakember.
Majdnem két gyümölcsfa jut minden Hargita megyei lakosra
Hargita megye ugyan nem tartozik az ország legnagyobb gyümölcstermesztő megyéi közé, de így is majdnem két gyümölcsfa jut minden lakosra. A hivatalos adatok szerint valamivel több, mint 500 000 gyümölcsfa van a megyében, számuk enyhén csökkent az elmúlt években. A legnagyobb állományt az almafák (mintegy 320 000) teszik ki, a második helyen a szilva áll (142 000), a harmadik helyen pedig a körte (22 000), valamint a cseresznye és meggy (22 000), amit a dió követ a sorban (közel 6500). A gyümölcsösök jelentős része egyéni gazdaság.
A legutóbbi, 2023-as statisztikai adatok szerint mintegy 7000 tonnás volt abban az évben a Hargita megyei gyümölcstermés. Ennek több, mint a felét az almatermés (4130 tonna) tette ki, a második helyen állt a szilva (2259 tonna), a többi gyümölcsfajta mindegyike esetében pedig 200 tonna körül alakult az éves termésmennyiség.
Sulyok Tamás jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért, és azzal vádolta meg az új kormányfőt, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére.
Ilie Bolojan PNL-elnök szombaton benyújtotta jelöltségét a pártelnöki tisztségre, amiről a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vasárnapi rendkívüli kongresszusa dönt.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Tájékoztatót tartottak pénteken Sepsiszentgyörgyön az elektronikus nyomkövető fontosságáról, valamint a családon belüli erőszak áldozatainak elérhető segítségnyújtási lehetőségeiről.
Harminc köbméter faanyag eredetét nem tudta igazolni az a kereskedelmi cég, amelyet pénteken ellenőriztek a Hargita megyei rendőrök. A fát elkobozták, és 6000 lej értékben szabtak ki bírságot.
Sárga jelzésű hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 15 megyére, köztük Maros megyére is. Székelyföld többi részét egyelőre nem érinti a kánikula, záporok és zivatarok azonban előfordulhatnak.
A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szombaton 5 óra 37 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Felvásárolták a legnagyobb árbevételű, magyar tulajdonosi hátterű székelyföldi üzletláncot, a Merkúrt - írja a Progresiv kiskereskedelmi szakportál nyomán az MTI.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök péntek este a Facebook-oldalán bejelentette, hogy nem indul a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéért a vasárnapi kongresszuson, mert nem akarja legitimálni „azt a demokrácia látszatát keltő színjátékot.
Nicușor Dan pénteken kijelentette, hogy egyes európai vezetőkkel is tárgyalt a romániai politikai válságról, és ismertette velük az általa legvalószínűbbnek tartott forgatókönyveket.
szóljon hozzá!