
A szakember szerint nincs egyetlen gyümölcsfajta sem, amelyet nem érintettek jelentősen a fagykárok, talán csak a bokron termő bogyós gyümölcsök képeznek kivétel ez alól
Fotó: Barabás Ákos
Még az előzetesen becsültnél is sokkal nagyobb károkat okoztak az április eleji fagyok a gyümölcsöskertekben. A gazdák csak a virágbomlás után szembesültek a szomorú valósággal a fagykárok mértékét illetően.
2025. április 28., 11:022025. április 28., 11:02
Mivel a barackfák már virágban voltak a hónap elején téliesre fordult időjárás idején, már akkor biztossá vált, hogy azokon teljes terméskiesést okoznak a fagykárok, továbbá a korai szilvafajták, a ringló- és cseresznyeszilva esetében is.

A barack-, ringló és cseresznyeszilva-termés leszedésével idén biztosan nem kell fáradozzanak a gyümölcsöskertek tulajdonosai, legalábbis Hargita megye térségében nem. A kései fagyok nagy károkat okoztak a gyümölcsösökben.
A lapunknak nyilatkozó szakértő akkor még 30-40 százalékosra becsülte a fagykár mértékét a cseresznye és a kevésbé korai érésű szilvafajták esetében, de az alma- és körtefákon akkor még nem látszottak egyértelmű károk. Mostanra viszont kiderült,
Akkor ugyanis a legtöbb gyümölcsfajta esetében még nem zajlott a virágbomlás, így a károk sem látszódtak.
Fotó: Pál Árpád
„Örvendünk, hogy kivirágzott az alma, kivirágzott a szilva, de amit nem láttunk idáig, az most már látszik. Már szépen be lehet látni a virágba, hogy a virágképletből mi maradt meg, és mi károsult.
– ismertette a lesújtó becslést Székely Csaba gyümölcstermesztő, hozzáfűzve, hogy ez a kései szilvafajtákra, de még az almára és a körtére is érvényes. Erre nem számítottak, ugyanis a fagyok idején még zárt bimbóban voltak ezeknek a gyümölcsfajtáknak a virágai, de, mint utóbb kiderült, még így is kárt tudtak tenni bennük az erős fagyok – mondta az agrármérnök, aki több mint 20 éve termeszt gyümölcsöt Nyikómalomfalván.
Így tehát nem lesz baracktermés, és a korábbi becsléssel ellentétben cseresznye sem, a meggy esetében is csak 30–40 százalékos termésátlag várható.
– tudtuk meg a szakembertől.
Fotó: Pál Árpád
Mivel a pusztítást okozó jelenség nem csak lokális jellegű volt, például sok partiumi gazda is az évszázad fagykáraként éli meg az április eleji fagyhullámot, az idei gyümölcsárakban is visszaköszön majd a tavaszi fagykárok következménye.
„Most olvastam, hogy Magyarországon is a napokban lehetett pontosabb felmérést végezni, és 80–90 százalékos károkról beszélnek. Lengyelországban 20 centis hó volt, amikor virágoztak a fák” – tekintett ki a tágabb térségre a szakember, emlékeztetve, hogy Magyarország a kelet-közép-európai térségben jelentős gyümölcstermesztő országnak számít, és a lengyelországi kiesés is komoly hatással lesz a piacra. A Balkán déli része, továbbá Spanyolország és Olaszország nem fogja tudni ellátni fél Európát gyümölccsel, távolabbról kell majd importálni, ami meglátszik majd az árakon – magyarázta.
Fotó: Pál Árpád
Székely Csaba a napokban növényvédelmi kezelést végzett a szilvafáin, továbbá a serkentés, stresszoldás érdekében lombtrágyázást, de mint kérdésünkre válaszolva elmondta,
„Most van a csúcson szilvadarazsak rajzása, ami egy nagyon veszélyes kártevő, de szerencsére most csak egynemzedékes. Tehát azt a pár szem szilvát, ami megmaradt, próbáljuk megmenteni. Mert amikor nagy a termés, ha lesz pár nyüves szilva, nyüves alma, az észre sem vevődik, de egész más a helyzet, amikor csak néhány szem van és az is lepotyog” – fogalmazott az idei körülményekről a szakember.
Majdnem két gyümölcsfa jut minden Hargita megyei lakosra
Hargita megye ugyan nem tartozik az ország legnagyobb gyümölcstermesztő megyéi közé, de így is majdnem két gyümölcsfa jut minden lakosra. A hivatalos adatok szerint valamivel több, mint 500 000 gyümölcsfa van a megyében, számuk enyhén csökkent az elmúlt években. A legnagyobb állományt az almafák (mintegy 320 000) teszik ki, a második helyen a szilva áll (142 000), a harmadik helyen pedig a körte (22 000), valamint a cseresznye és meggy (22 000), amit a dió követ a sorban (közel 6500). A gyümölcsösök jelentős része egyéni gazdaság.
A legutóbbi, 2023-as statisztikai adatok szerint mintegy 7000 tonnás volt abban az évben a Hargita megyei gyümölcstermés. Ennek több, mint a felét az almatermés (4130 tonna) tette ki, a második helyen állt a szilva (2259 tonna), a többi gyümölcsfajta mindegyike esetében pedig 200 tonna körül alakult az éves termésmennyiség.
Október 16-án kezdi meg a 2026-os mezőgazdasági támogatások előlegének kifizetését a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) – közölte hétfőn a Facebook-oldalán az intézmény.
Hat férőhelyes menedéket hoznak létre Hargita megyében a családon belüli erőszak áldozatainak. Itt nemcsak biztonságos, átmeneti elhelyezésben részesülhetnek az érintettek, hanem pszichológiai és jogi tanácsadást is kaphatnak.
Október 12. és 25. között országszerte lehűlés várható, a hőmérséklet pedig fokozatosan az ilyenkor megszokott értékekhez közelít. A csapadék valószínűsége az egész időszakban magas marad.
XIV. Leó pápa kedden a délelőtti órákban megy be a Gemelli-klinikára – közölte a szentszéki sajtóközpont hétfőn.
Különleges helyzetben vannak a gyergyóremeteiek: az új hulladékgazdálkodási rendszerben nekik nem kell ugyan új szerződéseket kötniük, de aki többet szemetel, annak ott is többet kell majd fizetnie. Közben várják a korábban megígért új út építését.
Sorin Grindeanu szerint az előre hozott parlamenti választások kedvezőtlen forgatókönyv Románia számára, de a Szociáldemokrata Párt (PSD) felkészül erre lehetőségre.
Több mint 20 ezer munkahelyet kínált 1370 munkaadó a végzősöknek szervezett országos állásbörzén – közölte hétfőn az Országos Munkaerő Ügynökség. Az intézmény adatai szerint a rendezvényen eddig 5135 álláskeresőnek ajánlottak munkát a helyszínen
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) továbbra sem kíván a Szociáldemokrata Párttal (PSD) közösen kormányozni, ugyanakkor fontolóra veszi Luca Niculescu kabinetjének megszavazását – jelentette ki hétfőn a szenátus elnöke, Mircea Abrudean.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) állandó tanácsa hétfői ülésén felhatalmazta a párt vezetőségét, hogy folytassa a tárgyalásokat Luca Niculescu kijelölt miniszterelnökkel a kormányalakításról és a kormányprogramról – jelentette be Sorin Grindeanu.
A Deloitte Property Index 2026 éves elemzése szerint Romániában emelkedtek a legnagyobb mértékben az ingatlanárak Európában 2025-ben, az árszint 14,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest, az átlagos négyzetméterár 1917 euróra emelkedett.
szóljon hozzá!