Az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Budai krónika hasonmását mutatták be és ajándékozták hétfőn délután Marosvásárhelyen a Teleki Tékának. A Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) képviselői méltatták a Téka dísztermét és lelkesen meséltek arról a krónikáról, amelyet Mátyás király korában egy takaros Duna-parti ház árából adtak ki, 250 példányban.
2023. szeptember 11., 20:412023. szeptember 11., 20:41
2023. szeptember 11., 21:182023. szeptember 11., 21:18
Régi könyvek között az életre kelt hasonmásról beszéltek
Fotó: Haáz Vince
Az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Budai krónika hasonmását mutatták be és ajándékozták hétfőn délután Marosvásárhelyen a Teleki Tékának. A Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) képviselői méltatták a Téka dísztermét és lelkesen meséltek arról a krónikáról, amelyet Mátyás király korában egy takaros Duna-parti ház árából adtak ki, 250 példányban.
2023. szeptember 11., 20:412023. szeptember 11., 20:41
2023. szeptember 11., 21:182023. szeptember 11., 21:18
Régi könyvek között az életre kelt hasonmásról beszéltek
Fotó: Haáz Vince
A kilencállomásos körút egyik helyszíneként hétfőn délután Marosvásárhelyen mutatták be a Teleki Tékában az 550 éve kiadott Budai krónika hasonmását. Az újra megjelentetett latin nyelvű hasonmást kiegészítették a magyar revideált fordítással és egy, a mű történetéről szóló átfogó tanulmánnyal.
A Téka dísztermében, a régi könyvek társaságában tartott köszöntő beszédében a magyar nemzeti könyvtár tevékenységéről számolt be Rózsa Dávid főigazgató, kiemelve, hogy fő céljuk felkutatni, megőrizni és digitalizálni a különböző kiadványokat, illetve elérhetővé tenni ezeket minél több érdeklődő számára.
Az eredeti latin szöveg is tanulmányozható
Fotó: Haáz Vince
Hangsúlyozta, nagy örömükre szolgál, hogy Erdély nemzeti könyvtárában, a Teleki Tékában mutathatják be a Budai krónikát, és
A Téka díszterméről azt mondta, a legszebb helyszín azok közül, ahol eddig bemutatták a neves kiadvány hasonmását.
Lázok Klára, a Téka igazgatója vette át az értékes ajándékot
Fotó: Haáz Vince
A magyarok történelmét bemutató könyvről, amelyet Hess András 1473-ban adott ki, Farkas Gábor Farkas művelődéstörténész beszélt az érdeklődőknek. Megtudhattuk, hogy míg Európa-szerte bűnbocsátó cédulákat, jóskönyveket, levélgyűjteményeket és kalendáriumokat nyomtattak ki, addig Hess András a magyarok történelmét, a Chronica Hungarorumot jelentette meg. Beszélt arról, hogy akkor is – akárcsak ma – a jó könyvhöz szükség volt egy szerzőre, aki jó sztorit ír, egy nyomdászra, nyomdára, aki ezt kiadja, de egy bőkezű mecénásra, valamint vásárlópiacra és olvasóra is. Hess Andrásnak szerencséje volt, mert mindez adott volt és így tudta Magyarországon elsőként kinyomtatni a krónikát.
Farkas Gábor Farkas érdekes előadást tartott a krónikáról
Fotó: Haáz Vince
Az eredeti példányból mára összesen 11 maradt fent, tíznek a helyét ismerik, és mind olyan jó állapotban van, hogy olvashatók, tanulmányozhatók.
mindkettő iránt nagy volt az érdeklődés, akárcsak az 550. évfordulóra idén megjelentetett hasonmások iránt is.
Fotó: Haáz Vince
Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának szervezésében Székelyföldön még három helyszínen mutatják be a Budai krónikát:
szeptember 12-én, kedden 17 órától Székelyudvarhelyen a művelődési házban,
szeptember 13, szerdán 17 órától a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézetben,
szeptember 14-én, csütörtökön 17 órától a Csíki Székely Múzeumban.
A hasonmás kiadás a Tékában
Fotó: Haáz Vince
Rózsa Dávid főigazgató a Téka dísztermét is méltatta
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
szóljon hozzá!