
Akadozó rendszer, többletmunka és kiadás. Senkinek sem jó. Archív
Fotó: Barabás Ákos
A betegnek és a gyógyszerésznek is pénzbe kerülhet, hogy akadozik a számítógépes program az egészségügyben – hívta fel a figyelmet Szabó Péter.
2018. május 15., 18:422018. május 15., 18:42
A Kovászna Megyei Gyógyszerészkamara elnöke rámutatott, a krónikus betegségekre felírt receptek esetében nincsenek gondok, hiszen azok harminc napig kiválthatók, így a gyógyszertárakban utólag is bevezethetik a rendszerbe. A heveny betegségekre felírt orvosságok esetében azonban teljesen más a helyzet, hiszen ezek a receptek csak 48 óráig érvényesek, a gyógyszertárak két nap után már nem regisztrálhatják.
Szabó Péter szerint mind a két változatra van példa a hazai gyógyszertárakban. Meglátása szerint, az is a törvénytelenség határát súrolja, hogy kiszolgálják a beteget, az árkülönbözetet, és a receptet félreteszik, hogy majd utólag bevezessék a rendszerbe.
– részletezte a főgyógyszerész. Hozzátette, gyakran éjjel is dolgoznak, hogy a recepteket utólag bevezessék a rendszerbe, vagy elkészítsék a különböző jelentéseket.
Az egészségügyi minisztérium, az országos egészségbiztosító pénztár prioritása kellene legyen, hogy az informatikai rendszert megerősítse, az állandó akadozást, összeomlást kiküszöbölje – mondta el lapunknak Vass Levente. A Maros megyei RMDSZ képviselő rámutatott,
„Ez az egészségügyben hatványozottan érződik, hiszen ott minden pillanatban be kellene vezetni egy vizsgálatot, egy diagnózist, vagy meg kell írni, ki kell adni egy ártámogatott receptet.
– részletezte a politikus. Hangsúlyozta, folyamatosan jelzik az elégedetlenséget, a problémákat, de annak a megoldása a minisztérium, és az országos egészségbiztosító pénztár hatáskörébe tartozik.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
szóljon hozzá!