
Az idei ősz nem mondható rossznak: a betakarításokat el lehetett végezni, a talajt elő lehetett készíteni a vetések számára
Fotó: Barabás Ákos
Múlt héten még itt-ott havazott, most meg napközben akár rövid ujjú trikóban is lehet sétálni. A hirtelen hőmérséklet-változás egyetlen élő szervezetnek, így a növényeknek sem tesz jót, a hosszúra nyúlt indián nyárról pedig vegyesen nyilatkoznak a szakértők: betakarítás szempontjából szép idő volt, a néhol kivirágzott gyümölcsfák azonban kevesebb termést jeleznek jövőre.
2019. november 06., 09:082019. november 06., 09:08
Míg november elsején még sok helyen fagy volt (múlt héten több helyen havazott is), hétfőn visszatért térségünkbe az indián nyár, még a reggeleink sem olyan hűvösek, és előreláthatóan a hónap közepéig a megszokottnál sokkal melegebb időre számíthatunk.
Egyszer hideg, máskor meleg. Nem tesz jót a sok hőmérséklet-ingadozás
Fotó: Barabás Ákos
Hogy milyen hatással van a szokatlan időjárás a növényzetre, azt szakértőktől igyekeztünk megtudni. Bálint János kertészmérnök, növényorvos a Székelyhonnak kifejtette, hogy a párnapos fagy, majd felmelegedés nem volt nagy hatással a növényekre, mert ezeknek a biológiai folyamatoknak több nap kellene, hogy hatásukat érezni lehessen, az indián nyár és a hosszú csapadékszegény időszak azonban befolyásolta főként a gyümölcsfákat.
– mondta a növényorvos, aki szerint ez a jelenség foltokban tapasztalható itt-ott, főként a csonthéjasok, a meggy, a kajszi estében fordulhatott elő, és ilyenkor sem teljes kivirágzásról, inkább ágak virágba borulásáról beszélhetünk.
Őszi virágzás esetén egyrészt a növények felhasználják tartalék tápanyagukat, plusz az őszi virágok miatt a fa kevésbé tud felkészülni a télre, nagyobb valószínűséggel lesz fagykár, s amelyek ősszel kivirágoztak, tavasszal nem fognak ismét virágot hajtani, ami terméscsökkenéshez vezet. Bálint János szerint
A növényorvos szerint idén ősszel például a szokásosnál jóval korábban megindult a lombhullás. „Nem is tipikus lombhullás volt, hogy elszíneződik a falevél, majd lehull, hanem már a nyár végén száradtak el és hulltak le a levelek a szárazság miatt” – mutatott rá a kertészmérnök.
Fotó: Gecse Noémi
Nyárádi Imre István agrármérnök szerint az utóbbi időszakban tapasztalható időjárás a mezőgazdaság szempontjából részben jó, részben viszont rossz. „Egyrészt egy élő szervezet sem szereti a hirtelen klimatikus változásokat, így a növények sem. Másrészt összességében nézve
Igaz, hogy picit csapadékszegényebb időszakunk volt, de jó hőmérsékletek voltak, így a betakarításokat el lehetett végezni, a talajt pedig elő lehetett készíteni a vetések számára.
– mondta az agrármérnök. Nyárádi szerint a mostani őszi időjárásnál voltak sokkal rosszabb viszonyok is, emlékszik olyan esztendőre, amikor már november elején annyira lefagyott a talaj, hogy semmilyen őszi munkálatot nem lehetett rendesen elvégezni.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!