
Az idei ősz nem mondható rossznak: a betakarításokat el lehetett végezni, a talajt elő lehetett készíteni a vetések számára
Fotó: Barabás Ákos
Múlt héten még itt-ott havazott, most meg napközben akár rövid ujjú trikóban is lehet sétálni. A hirtelen hőmérséklet-változás egyetlen élő szervezetnek, így a növényeknek sem tesz jót, a hosszúra nyúlt indián nyárról pedig vegyesen nyilatkoznak a szakértők: betakarítás szempontjából szép idő volt, a néhol kivirágzott gyümölcsfák azonban kevesebb termést jeleznek jövőre.
2019. november 06., 09:082019. november 06., 09:08
Míg november elsején még sok helyen fagy volt (múlt héten több helyen havazott is), hétfőn visszatért térségünkbe az indián nyár, még a reggeleink sem olyan hűvösek, és előreláthatóan a hónap közepéig a megszokottnál sokkal melegebb időre számíthatunk.
Egyszer hideg, máskor meleg. Nem tesz jót a sok hőmérséklet-ingadozás
Fotó: Barabás Ákos
Hogy milyen hatással van a szokatlan időjárás a növényzetre, azt szakértőktől igyekeztünk megtudni. Bálint János kertészmérnök, növényorvos a Székelyhonnak kifejtette, hogy a párnapos fagy, majd felmelegedés nem volt nagy hatással a növényekre, mert ezeknek a biológiai folyamatoknak több nap kellene, hogy hatásukat érezni lehessen, az indián nyár és a hosszú csapadékszegény időszak azonban befolyásolta főként a gyümölcsfákat.
– mondta a növényorvos, aki szerint ez a jelenség foltokban tapasztalható itt-ott, főként a csonthéjasok, a meggy, a kajszi estében fordulhatott elő, és ilyenkor sem teljes kivirágzásról, inkább ágak virágba borulásáról beszélhetünk.
Őszi virágzás esetén egyrészt a növények felhasználják tartalék tápanyagukat, plusz az őszi virágok miatt a fa kevésbé tud felkészülni a télre, nagyobb valószínűséggel lesz fagykár, s amelyek ősszel kivirágoztak, tavasszal nem fognak ismét virágot hajtani, ami terméscsökkenéshez vezet. Bálint János szerint
A növényorvos szerint idén ősszel például a szokásosnál jóval korábban megindult a lombhullás. „Nem is tipikus lombhullás volt, hogy elszíneződik a falevél, majd lehull, hanem már a nyár végén száradtak el és hulltak le a levelek a szárazság miatt” – mutatott rá a kertészmérnök.
Fotó: Gecse Noémi
Nyárádi Imre István agrármérnök szerint az utóbbi időszakban tapasztalható időjárás a mezőgazdaság szempontjából részben jó, részben viszont rossz. „Egyrészt egy élő szervezet sem szereti a hirtelen klimatikus változásokat, így a növények sem. Másrészt összességében nézve
Igaz, hogy picit csapadékszegényebb időszakunk volt, de jó hőmérsékletek voltak, így a betakarításokat el lehetett végezni, a talajt pedig elő lehetett készíteni a vetések számára.
– mondta az agrármérnök. Nyárádi szerint a mostani őszi időjárásnál voltak sokkal rosszabb viszonyok is, emlékszik olyan esztendőre, amikor már november elején annyira lefagyott a talaj, hogy semmilyen őszi munkálatot nem lehetett rendesen elvégezni.
A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.
A közel-keleti konfliktusok miatt válságos irányba fordult energiapiaci helyzetre jelentik be válaszaikat a környező európai országok, de a polgárok is.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 2000 román állampolgár tért haza az Öböl menti országokból az evakuáló, repatriáló, illetve a román hatóságok támogatásával megszervezett kereskedelmi járatokkal.
szóljon hozzá!