
Fotó: Gergely Imre
Új emléktábla került az áramszolgáltató vállalat gyergyószentmiklósi székhelyének falára, amely arra emlékeztet, hogy 120 éve gyúlt fel először a villanyvilágítás a városban. Az ünnepség keretében a további fejlesztések fontosságáról is szó esett.
2024. március 20., 18:572024. március 20., 18:57
Sokan összegyűltek szerdán az áramszolgáltató vállalat gyergyószentmiklósi kirendeltségének udvarán felállított sátorban, jelen volt a Distribuție Energie Electrică Romania vezérigazgatója Mihaela Rodica Suciu mellett a vállalat több vezető tisztségviselője, megyei vezetője és a cég számos alkalmazottja is.
Kicsit megkésve (a múlt évben lett volna a kerek évforduló) így ünnepelték meg azt, hogy
Amint Bíró Árpád, az Electrica Hargita megyei kirendeltségének igazgatója beszédében rámutatott, kis megemlékezést akartak szervezni, ám nagy lett belőle, de megérdemli az a közösség, ahol 120 éve nagy változást hozott a közvilágítás, majd röviddel azután az elektromos áramnak a háztartásokba és a gazdaságba történő bevezetése is.
– hangzott el. Bíró Árpád rámutatott még, hogy Gyergyószentmiklós az elsők között volt több tekintetben is: akár az első 35 kilovoltos hálózatról beszélünk a békási erőmű és a város között, akár a megyét kelet-nyugat irányban átszelő 220 kilovoltos hálózatról. A város mindig is megbecsült szakembereket adott – tette hozzá.
Fotó: Gergely Imre
Csergő Tibor polgármester a villanyáram-szolgáltatás történetével kapcsolatos beszédében néhány helyi vonatkozású érdekességet is megemlített. Az 1903-ban elindult villanytelep működése jelentősen hozzájárult az akkori nagyközség várossá válásához.
Hozzátette: 1901-ben született meg a település villamosításának gondolata és 1903-ban már el is indult a hálózat működése. „Egyedüli olyan ügy, amit kitalálástól számítva két év alatt meg is valósítottak Gyergyószentmiklóson. Ma a mostani terveket, elképzeléseket biztosan nem tudjuk három év alatt kivitelezni, 5–6, akár 10 évbe is beletelik most, amíg az elképzelésből megvalósítás lesz” – hangzottak a polgármester szavai.
Barti Tihamér, az RMDSZ Gyergyó területi szervezetének elnöke kiemelte, hogy kiváló együttműködés van a helyi és megyei politikai vezetők, illetve a vállalat vezetői, illetékesei között, amelyek az energetikai beruházások folyamatának gördülékenységét teszik lehetővé. Kifejtette, az utóbbi években a Gyergyószék fejlődését célzó stratégiának élén a munkahelyteremtés és a beruházások bevonzása áll. Ehhez elengedhetetlenek az energetikai fejlesztések is.
Így lehet ez a térség versenyképes – mutatott rá Barti.
Bende Sándor parlamenti képviselő kollégáiként üdvözölte a politikusok és a vállalat vezetői mellett a vállalat jelenlegi és korábbi munkatársait. Osztotta Barti véleményét, megerősítve, hogy nem lehet fejleszteni egy térséget energetikai fejlesztések nélkül, és kifejtette, hogy ezért a maga helyén mindenkinek tenni kell.
Fotó: Gergely Imre
A Distribuție Energie Electrică Romania vezérigazgatója, Mihaela Rodica Suciu utolsó felszólalóként beosztottjait, a vállalat szakembereit méltatta, hiszen – mint mondta – a megyében zajló, és a szolgáltatással, hálózattal kapcsolatos fejlesztésekért az övék az érdem, ők végzik ezért a munkát. Elmondta, hogy
és van lehetőség ennek további növelésére is.
Külön kiemelte: szép gesztus, hogy az ünnepségre meghívták az idős volt kollégákat, azokat a szakembereket, akik korábban, nyugdíjba vonulásukig voltak részesei a villanyáram-szolgáltatás biztosításának.
Fotó: Gergely Imre
Az eseményt a Salamon Ernő Gimnázium zenészeinek fellépése tette ünnepélyesebbé, majd pedig Szőcs László helyi, Bíró Árpád megyei és Mihaela Rodica Suciu országos igazgató leplezték le az emléktáblát a gyergyószentmiklósi kirendeltség székházán. Az épület egykor a dízelüzemű áramfejlesztők gépháza volt.
A jelenlévők egy kis brosúrát is kézbe vehettek, amelyet a Tarisznyás Márton Múzeum állított össze az évforduló kapcsán a gyergyószentmiklósi villanyáram-szolgáltatás történetének fontosabb mozzanatait összefoglalva.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
2 hozzászólás