
Kányádi Sándor lánytestvére egy korábbi nagygalambfalvi szavalóversenyen. Archív
Fotó: Pál Árpád
A mostani lesz Kányádi Sándor (1929–2018) első olyan születési évfordulója, amelyet személyes jókívánságai és jelenléte nélkül ünnepelnek meg Nagygalambfalván. A tizenhetedik Fától fáig – verstől versig megyeközi versmondó vetélkedő alkalmával iskolatörténeti kiállítást szemlélhetnek meg a diákok, majd ellátogatnak a Kányádi verseiben megénekelt helyszínekre, és fejet hajtanak sírjánál.
2019. május 09., 21:042019. május 09., 21:04
2019. május 09., 21:182019. május 09., 21:18
A korábbi években versmondó versennyel és személyesen vagy telefonon köszöntötték Nagygalambfalván a falu leghíresebb szülöttét, a 20. századi magyar líra géniuszát, Kányádi Sándort. A tavaly elhunyt költő tiszteletére rendezett idei vetélkedőre a körzeti és megyei szakaszokon díjazott versmondókat a Forrás és pásztor című verssel hívta meg a szervező Nagygalambfalvi Általános Iskola:
A 90., immár emlékező Kányádi-születésnap május 10-én reggel kilenc órakor kezdődik a Feleki Miklós Művelődési Házban. A Maros, Hargita és Brassó megyéből, illetve a testvértelepülés Szankról érkező ötvennégy diákot – előkészítősöktől nyolcadik osztályosokig – az iskolaigazgató és Gyerkó Levente polgármester köszönti, felelevenítve a nap ünnepeltjének nagygalambfalvi hagyatékát.
Ezt követően Vetési Nándor színművész előadásában Kányádi Sándor megzenésített verseiből hallgatnak meg néhányat a résztvevők.
A vetélkedő után a diákok és kísérőik azokon az utcákon haladva, amelyeken egykor Sándor bácsi lépdelt, megtekintik a halhatatlan verseiben megénekelt helyszíneket, végül a családi sírkertben elhelyezik a kegyelet virágait – tudtuk meg Bálint Hajnal iskolaigazgatótól.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!