Védelmébe vette Victor Pontát a képviselőház

A mentelmi jog megvonása és a vizsgálat megindítása ellen 231 képviselő szavazott, míg 120-an támogatták azt.

Mint ismert, a DNA szerint Ponta nem nevezhette volna ki három ízben miniszterré azt a Dan Şovát, akivel korábban üzleti kapcsolatban állt.

A képviselők 231-120 arányban vetették el a kérést. A szavazás titkos volt, golyókkal szavaztak, az ülésen a 367 képviselőből 288-an vettek részt. Annyi tudható, hogy az ellenzék fő erejét adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) 104 honatyája volt jelen, a kormányoldalnak pedig – a kormánypártokkal és a 17 kisebbségi képviselővel együtt – 225. Emellett ott volt az RMDSZ 17 képviselője, valamint néhány független. Mindebből kiszámítható, hogy hat ellenzéki „átszavazott” Ponta védelmében.

Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális párt (PNL) alelnöke és vezérszónoka az RMDSZ-t sejti az átszavazások mögött, szerinte így viszonozták, hogy a PSD-s többség is megvédte Borbély László volt környezetvédelmi minisztert a bűnvádi eljárástól.

A képviselők egyébként – az ellenzék hangos elégedetlenségét kiváltva – már eleve nem az ügyészség bűnvádi eljárás jóváhagyására vonatkozó kéréséről szavaztak, hanem a képviselőház jogi bizottságának róla szóló hétfői jelentéséről, amelyben a kérés elutasítását javasolták.

Vagyis s szavazás eredményét már a hétfői előzmények is előrevetítették, hiszen a jogi bizottság is 18-7 arányban, egy tartózkodással szavazta le a bűnvádi eljárás jóváhagyását, pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) területi vezetői pedig egyhangúlag támogatásukról biztosították.

A voksolás előtt Ponta a DNA ellene zajló eljárásának pénteki nyilvánosságra kerülése óta alkalmazott hivatalos retorikát ismételte meg, amelynek lényege, hogy egy politikai döntést, vagyis egy miniszter kinevezését cenzúrázhat-e egy másik hatalmi ág, illetve hogy az ügyészség felül akarja írni a demokráciát, hiszen egy kormányt csak választáson vagy parlamenti szavazással lehet leváltani.

Egyben azt kérte a képviselőktől, ne politikai alapon szavazzanak – azt majd tartogassák péntekre, amikor az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványról voksolnak. A szavazást követően azt mondta: a parlament és a kormány kötelessége az alkotmány tiszteletben tartása, és az, hogy megvédje azokat az egyszerű embereket, akik mögött nem áll akkora támogatás, mint mögötte.

Az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt vezérszónoka, Ludovic Orban ugyanakkor szenvedélyes hangú felszólalásában arra mutatott rá: a szavazás arról szól, hogy a parlament akadályozza vagy sem az igazságszolgáltatás tevékenységét. Arra is emlékeztetett, hogy a szavazás eredménye nagyban befolyásolja az ország külföldi megítélését.

Johannis: a parlament felelőtlen, Ponta mondjon le!

Klaus Johannis államfő a szavazást követően bírálta a parlamentet, mondván: a törvényhozásnak nem szabadna akadályoznia az igazságszolgáltatás tevékenységét, és sajnálatát fejezte ki, amiért a kormánytöbbség védőpajzsot vont Victor Ponta köré. Úgy vélte, a parlamenti többség „nem értette meg a polgárok üzenetét”, miszerint véget kell vetni a korrupciónak, és feddhetetlenül, felelősen kell kormányozni.

„Továbbra is úgy gondolom, hogy a jelenlegi helyzetből való kilábalás megoldása az lenne, ha Victor Ponta lemondana a miniszterelnöki tisztségről” – szögezte le az államfő.

A Ponta elleni eljárás hullámai immár Brüsszelig is elértek. Az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP) frakcióvezetője, Manfred Weber a román néppárti delegáció javaslatára azt kérte, hogy Ponta ügyét tűzzék napirendre az uniós törvényhozásban is.

Martin Schulz, az EP szocialista elnöke válaszul azt javasolta, hogy az ügyet az EP igazságügyi, szabadságjogi és belügyi bizottságában (LIBE) tárgyalják meg. Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke bírálta a bukaresti kormányt, amiért saját érdekében használja fel a parlamenti többséget, és megengedhetetlennek nevezte, hogy egy kormányfő büntetőjogi következményekkel fenyegessen meg békés tüntetőket.

Ezzel arra utalt, hogy a Nemzeti Liberális Párt az általa benyújtott bizalmatlansági indítvány pénteki vitájának idejére élőláncot szervez a parlament körül. Ponta és Robert Cazanciuc igazságügy-miniszter ugyanakkor – elrettentendő a polgárokat a tüntetésen való részvételtől – büntetőjogi eljárással fenyegette meg a „törvénytelen megmozdulásokat” szervező PNL-t és a résztvevőket.