Sandy Endre Kristóf ötödik osztályos kora óta jár matematikaversenyekre

A Bolyai Farkas-díjat idén első alkalommal osztotta ki a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. „Tulajdonképpen úgy van meghirdetve, hogy a fiatal tehetségek díja matematikából, ezt évfolyamonként osztják, az erdélyi magyar középiskolai matematikatanárok és dr. András Szilárd egyetemi tanár véleményezi, hogy kinek ítélik oda” – mondta a csíkszeredai díjazott.

„Kristóf az a fajta ember, akit a Jóisten megáldott tehetséggel, és ő vigyázott arra, hogy ez ne kallódjon el. A tanár szerepét teljes mértékben meghatározni az ilyen embereknél nagyon nehéz: sosem lehet tudni, hogy a tanár hatására ért-e el eredményt, vagy a saját motivációi miatt. A szerepünk a tehetséggondozásban az, hogy piszkáljuk azt a tehetséget, helyzetbe hozzuk, és ha ez megtörténik, akkor ne engedjük, hogy elaludjon. Persze, e mögött sok minden van, mert nem elég, hogy az ember tehetséges, mert ezt meg kell becsülje, és nyilván, úgy becsüli meg, hogy dolgozik. A tanárnak a szerepe annyi, hogy picit irányítja, helyzetbe hozza, és ideális esetben a diák ezt lereagálja úgy, hogy dolgozik, és akkor eredményes is lesz. Kristóf elég sok munkát fektetett be, és elsősorban ez a díj neki dícséretes, hogy elérte” – véli Tamási Csaba matematikatanár. „Ez úgy áll össze, hogy több versenyen is szerepelünk, a Gordius, az Erdélyi Magyar Matematika Versenyen, a Nemzetközi Magyar Matematika Versenyen, illetve a tantárgyolimpiászon elért eredményeket összesíti a magyar pedagógus-szövetség megbízottja.”

A gimnázium a tavaly Tehetségponttá vált, a tanárok heti rendszerességgel tartják a tehetséggondozó tevékenységeket, tudtuk meg Juhász-András Réka aligazgatónőtől. „Kristóf itt kezdte az ötödik osztályt, ami fontos dolog – sajnos, idén nincs ötödik osztályunk, és ezt nagyon fájlaljuk –, mert mind a szaktanárok, mind az igazgatóság véleménye az, hogy sokkal hatékonyabban lehet tanítani és tehetséget gondozni, ha van egy folytonosság” – hangsúlyozta az aligazgatónő.

Tamási Csaba matematikatanár és tanítványa, Sandy Endre Kristóf

„Ezekre a versenyekre általában úgy készülünk, hogy van hetente szakkör matematikából a tanárunkkal, ott próbálunk a nem kimondottan a tananyagnak megfelelő matematikai feladatokat megnézni, hogy bizonyos megoldási recepteket kapjunk versenyszinten is. Szerencsére, az igazgatóság jóvoltából versenyek előtt több időre ki vagyunk véve az iskolából, hogy csak matekozzunk, csak azzal foglalkozzunk, hogy sikerüljön megfelelő felkészülést nyerni” – osztotta meg velünk Kristóf.

„Én például szégyenlem is magam, hogy ő az osztályban sok újdonságot nem hall tőlem, mert előtte már megbeszéljük, előre olvas egy kicsit, de másképp ezt nem is lehet. Itt megemlíteném azt, hogy nagy különbség van tantárgy és tantárgy között. Matematikából rengeteget kell dolgozni ahhoz, hogy valamilyen versenyen eredményt érjen el valaki, összehasonlíthatatlanul többet, mint más tantárgyból. Annyira széleskörű felkészülési lehetőségeink vannak és annyira megfoghatatlanok az elvárások különböző versenyeken, hogy nagyon-nagyon sokat kell ezek a gyerekek dolgozzanak” – fűzte hozzá a felkészítő tanár.

Természetesen nem csak matekfeladatok megoldásával telnek Kristóf napjai. „Szívesen olvasok történelmi témájú dolgokat, irodalmat, elolvasom az újságot is, nagyon szeretek filmeket nézni, a sportok közül a legjobban az úszást, a biciklizést szeretem, és persze bulizásra is jut általában idő” – mesélte. A bonyhádi Nemzetközi Matematika Versenyen elért jó eredménye jutalmaként október elején egy brüsszeli kiránduláson is részt vett. Érdeklődésünkre még elárulta, hogy valószínűleg ösztöndíjban is részesül idén a versenyeken elért eredményeiért, ugyanakkor matekból nem kell majd érettségiznie, és több egyetemen is mentesülhet a matematikából való felvételi alól.

„Mindenképpen reál pályára gondolok, a műszaki felé kacsingatok, ugyanakkor van bennem egy erős hajlam, hogy a matekot is megpróbáljam. Ha ennyi eredményt elértem, azt jelenti, csak lenne ott is keresnivalóm, de ez még a jövő zenéje. Most ez a Bolyai Farkas-díj nagy megtiszteltetés, egy életre szóló emlék!” – összegezte az ifjú matematikus.