Vitatják a kormány adócsökkentési terveit

Az IMF szóvivője kijelentette: a kormánynak alaposan elemeznie kell az adócsökkentést azért, hogy jobban megértse az államháztartási hiánycél teljesítésének módozatait. Hozzátette: az IMF kész tárgyalni a kormánnyal az adótörvény módosításáról.

A tervezet egyik legfőbb előírása, hogy januártól négy százalékponttal 20 százalékra csökkentik az általános forgalmi adót (áfa/TVA), amely jelenleg 24 százalék – egyes nyilatkozatok szerint ugyanakkor az sem kizárt, hogy még a karácsony előtti vásárlási nagyüzemre alacsonyabb lesz az áfa.

A kormány emellett januártól az osztalékadót is eltörölné, és bevezetné a hús, a hal, illetve a zöldségek és a gyümölcsök esetében a 9 százalékos kedvezményes áfát, amit a kormány tavaly a sütőipari termékekre terjesztett ki.

Korábban egyébként a Hotnews.ro portál arról írt, hogy az IMF elismeri, magas az áfa Romániában, de a kormánynak csökkentenie kell a kiadásokat, vagy egyéb forrásokból kell fedeznie az áfa csökkentése nyomán keletkező bevételkiesést az államháztartási hiánycél teljesítése érdekében.

A Románia és az IMF közötti elővigyázatossági típusú hitelszerződés ősszel jár le, a felek a két legutóbbi felülvizsgálati látogatáson nem tudtak megállapodni a vállalt feltételekről. Február elején a szénkitermelő iparban tervezett szerkezetátalakítások, valamint a lakossági gázár növekedési üteme miatt támadtak nézeteltérések. Az IMF legközelebbi bukaresti látogatása áprilisra várható.

Jegybanki bírálat

Eközben Valentin Lazea, a Román Nemzeti Bank (BNR) vezető közgazdásza is arról beszélt, hogy a monetáris és adó politika lazítása nem vezet gazdasági növekedéshez. „Ha ezekkel bővülést lehetne elérni, akkor Zimbabwéban lenne a legnagyobb gazdasági növekedés, hiszen ott a leglazább a monetáris politika” – jegyezte meg a jegybanki illetékes.

Szerinte csak súlyosbítja a helyzetet, hogy jelenleg általános trendként jelenik meg az elképzelés, miszerint ez lenne a jó út, ám úgy véli, nem szabadna sutba vágni az évszázados tapasztalatokat emiatt az új – Lazea szerint egyébként hibás – irányzatért.

Ugyanakkor arról is beszélt, hogy Romániát nem szabad összehasonlítani a nagyhatalmakkal, mint például Nagy-Britanniával vagy Kínával, ezek ugyanis fedezni tudják adósságaikat külföldön lévő aktíváikkal. „De ha te (Románia – szerk. megj.) nettó befizető vagy, s nincsen birodalmad, miről is beszélünk?” – tette fel a költői kérdést a jegybank vezető közgazdásza.

Készülnek a javaslatok

Nem sietett üdvözölni a kormány terveit a Pénzügyi Tanács sem. Ionuţ Dumitru, a testület elnöke kedden egy konferencián leszögezte, Romániának inkább a „kínálati oldalon” kellene lazítania adópolitikáját, például a nyugdíjjárulék csökkentésével, nem pedig a keresletet generáló áfa- és jövedékiadó-csökkentéssel, ami újabb gazdasági egyensúlyvesztéshez fog vezetni.

Mint fogalmazott, ő már látta ezt a filmet, amikor a válság begyűrűzése előtt fizetés- és nyugdíjemelésekkel támogatták a fogyasztást, ami azonban túlkereslethez vezetett, anélkül viszont, hogy támogatta volna a kínálati oldalt. Dumitru szerint az országnak jelen pillanatban a leginkább arra van szüksége, hogy támogassa a potenciális gazdasági növekedést, a fenntartható bővülés pedig meglátásában a kínálat stimulálása révén érhető el, ami tb-csökkentést feltételez.

A Pénzügyi Tanács elnöke ugyanakkor elmondta, a következő időszakban módosító javaslatokat fogalmaznak meg a kormány által közvitára bocsátott új adótörvénykönyv kapcsán.