Visszafele sülhet el a borravalóadó

Dragoş Petrescu, a Romániai Vendéglők Egyesületének elnöke – aki egyben a City Grill csoport tulajdonosa – elmondta, a vendéglátóipar éves forgalma 1,5 milliárd lej körül alakul, miközben a borravaló alig éri el az összeg 5-6 százalékát, így kizárt a 300 millió lejes adóbevétel. Még szkeptikusabban nyilatkozott Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) stratégiai tanácsadója. „Kétlem, hogy ebből nyeresége lenne a büdzsének” – fogalmazott, hozzátéve, a borravaló megadózásáról szóló jogszabály nagyon hézagos.

A főbb problémák közül az Adevărulfinanciar.ro elemzése azt emeli ki, hogy a borravaló összegét külön nyugtán kell feltüntetni, így az ügyfélnek fizetés után újabb pénztárszalagra kell várnia. Ugyanakkor az is gondot okoz, hogy házhoz szállítás esetén egyszerűen lehetetlen nyugtát adni a borravalóra, aki nagyon ragaszkodik ehhez, annak el kell mennie a vállalkozás székhelyére.

Hideg pizza 65 lejért

Az intézkedés visszásságát nagyon jól illusztrálja egyébként Sebastian Lăzăroiu volt államfői tanácsadó esete, aki a Facebook közösségi portálon számolt be arról, hogy ha valaki nagyon akar nyugtát a borravalóról, miken kell átmennie. Mint ironikus kis bejegyzéséből kiderül, pizzát rendelt, azt ígérték, 40 perc múlva érkezik. 50 perc múlva meg is érkezett a futár, aki megkapta a 25 lejt, ami a pizza ára, s Lăzăroiu 5 lej borravalóval is megtoldotta az összeget.

„Nyugtát kell adnod nekem erre az 5 lejre, a pénzügyminiszter pedig azt mondja, be kell jönnöm veled ezért a céghez” – mondta. Miután kiderült, hogy a futár nem tudja magával vinni, mivel robogóval közlekedik, Lăzăroiu taxiba szállt. A fuvardíj 8 lej volt, hagyott 2 lej borravalót, amire szintén kérte a nyugtát. A taxis természetesen nem tudott pénztárszalagot adni erre, ezért a volt államfői tanácsos megkérte, hogy várja meg.

Bement a pizzázóba, elvette az 5 lejes borravalóról szóló nyugtát – amiből, mint felhívja a figyelmet, 80 banival gazdagszik az államkassza –, majd a taxiscég székhelyére vitette magát, hogy ott is elvehesse a pénztárszalagot, majd szintén taxival ment haza. Az út összesen 35 lejbe került. „Két óra telt el azóta, hogy megrendeltem a pizzát. Hazaérek, s megeszek egy 65 lejes, hideg pizzát” – ironizált Sebastian Lăzăroiu.

Az adócsalás potenciális melegágya

Sokan eközben azt nevezik a jogszabály legnagyobb hiányosságának, hogy semmiképp sem próbálta szabályozni, hogy a nyugta értékének mekkora hányadát teheti ki a borravaló, emiatt pedig más jellegű csalásokat lehet kifehéríteni, hiszen a feketepénzeket bármekkora összegben be lehet borravalóként vezetni a költségvetésbe.

„Lehetnek olyan vendéglők, amelyek a bevételek 90 százalékát borravalóként tüntetik fel. Hogy lehet majd bebizonyítani, hogy azok az összegek nem akként folytak be?” – teszi fel a költői kérdést Constantin Sebeşanu, a romániai vendéglátók munkáltatói szövetségének (HORA) elnöke is. Ilyen körülmények között a jogszabálynak ellentétes hatása is lehet, s ahelyett, hogy nőnének a költségvetés bevételei, további összegek eshetnek ki.

A Capital gazdasági és üzleti hetilap szerint a vonatkozó rendelkezés azt sem tisztázza rendesen, hogy amennyiben a munkáltató úgy dönt, hogy megtartja a cég bevételeként a borravalóként befolyó összegeket, akkor kell-e ezek után általános forgalmi adót (áfa/TVA) fizetnie. A jogszabály ugyanis azt előírja, hogy ha visszaosztja a munkavállalóknak, akkor az összegek nem áfakötelesek, így arra lehet következtetni, hogy ellenkező esetben igen. A szakemberek szerint a kormánynak módosítania kell még a rendelkezést, hogy tisztázza ezt a hiányosságot.

Constantin Sebeşanu egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy mennyi időt és erőforrást felemészt feleslegesen azoknak a nyilvántartásoknak a vezetése, amelyekbe fel kell írni, hogy a dolgozók mennyi pénzzel érkeznek be dolgozni. „Ahelyett, hogy a szolgáltatások minőségével foglalkoznánk, nyomtatványokat töltünk ki” – jegyezte meg a szakember.