Vegyes visszhangok a régiós átszervezéssel kapcsolatos Semjén-nyilatkozatról

A pénteki híradások idézik Emil Boc miniszterelnöknek a B1 televíziós csatornán előző este elhangzott megállapítását, amely szerint a közigazgatási átszervezés kizárólag a román államra tartozik.

A România Liberă című napilap vezércikkében a magyar miniszterelnök-helyettesnek azokra a megállapításaira reagál, amelyek szerint a régiók tervezett átalakítása az etnikai arányok tudatos megváltoztatását, a székely és az erdélyi magyar megmaradás súlyos veszélyeztetését jelentené. Ezért a magyarság számára élet-halál kérdése a székelyföldi magyarlakta megyék egy közigazgatási egységbe kerülése. A lap szerkesztője, Cristian Câmpeanu ezeket a megállapításokat „túlzásnak”, sőt, egyenesen „ostobaságnak” minősíti. Hangsúlyozza, hogy az átalakítás révén egyáltalán nem módosul Románia etnikai térképe, így például – mint fogalmaz – Kovászna és Hargita megye továbbra is egyben marad, ugyanott, ahol jelenleg is van.

Az, ami valóban változik – idézi az újságírót az MTI  –, nem más, mint az ország közigazgatási beosztása. A lap szerkesztője szerint „csupán” a románok és a magyarok közötti politikai kapcsolat változik meg az átalakítás nyomán. Arra utal, hogy a jelenlegi megyei beosztás keretében a magyar többségű Hargita és Kovászna megyében szerinte már létezik „egyfajta politikai autonómia”, amennyiben a magyarok jelentősen tudják befolyásolni a megyei önkormányzatok döntéseit. 

A szerző szerint ez a fajta „politikai autonómia” fog megszűnni az újfajta közigazgatási keretben, emiatt a szerző teljesen jogosnak tartja a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) azt a félelmét, hogy a magyarok helyhatósági szinten sokat veszítenek majd politikai súlyukból.
A România Liberă vezércikkírója szükségesnek látja, hogy a román kormány tudomásul vegye mindezt, és próbáljon a magyarokkal együtt olyan megoldást keresni, amely képes megfelelni a magyarok „politikai autonómia” iránti igényeinek, akárcsak a regionális fejlődés követelményeinek, tekintettel arra, hogy – mint fogalmaz – a székely megyék gazdaságilag gyengén fejlettek.

„Más szóval, a magyarok számára fel kellene ajánlani, hogy valamilyen formában gyakorolhassák a politikai ellenőrzést az olyan körzetek felett, ahol többségben élnek..., sőt, azt a területet akár Székelyföldnek is nevezhetik, ha akarják” – olvasható a cikkben, amelynek szerzője szerint ennek érdekében el lehetne fogadni egy adott fejlesztési régión belül valamiféle „különleges közigazgatási szubstruktúrát”.

Ily módon a magyarok aggodalmai mérséklődhetnének, a román kormány számára pedig elhárulna az akadály az átszervezési projekt megvalósítása elől – véli a România Liberă újságírója.

Az Evenimentul Zilei tudósításként közöl olyan cikket, amelyben térképrajzon is illusztrálja: az RMDSZ által elképzelt régiós változat kísértetiesen egybeesik azzal a területtel, amelyet annak idején a bécsi döntés (1940) révén szakítottak ki a magyarok Romániából. 

Ugyanennek a lapnak a vezércikkében Silviu Sergiu újságíró azt fejtegeti, hogy szerinte nem kell félnie Romániának a „magyar rosszfiúktól”. Ahhoz ugyanis, hogy a Trianon után elvesztett Erdélyt a magyarok visszaszerezhessék, fel kellene oszlania az Európai Uniónak, össze kellene omlania a NATO-nak – állapítja meg. Kifejti: az EU hevesen ellenez minden olyan politikát, amely a szegregációs törekvéseknek kedvez, a NATO pedig nem tűr el semmiféle viszályforrást sem tagállamain belül, sem tagállamai között.