Véget ért az RMDSZ 10. nagyváradi kongresszusa

Az RMDSZ nagyváradi kongresszusa sajnálattal állapította meg, hogy Románia a gazdasági világválság hatásait az átlagosnál jobban megszenvedte, miközben az Európai Unióhoz való csatlakozás előnyeiből lehetőségeinél csak jóval szerényebb mértékben részesült. A küldöttek megbízták a szövetség minisztereit, szenátorait és képviselőit, hogy kormányzati és parlamenti szinten azonnali és radikális intézkedéseket kezdeményezzenek, illetve foganatosítsanak a recesszió megszüntetésére, a gazdaság fenntartható növekedési pályára állítása és versenyképességének javítása érdekében. Ennek szellemében júliustól csökkentenék a foglalkoztatást terhelő adókat és járulékokat, jövő év januárjától pedig egyszerűsítenék az adóeljárásokat és az adóadminisztrációt. Még idén állami garanciájú, kedvezményes kamatozású hitelekhez juttatnák a hazai kis és közepes vállalkozásokat, egyszerűsítenék a hazai és uniós pályázati eljárásokat. Felszámolnák a piaci monopolhelyzeteket, a kartellszerű működést, visszaszorítanák a korrupciót és az adóelkerülést.

Ugyanakkor az RMDSZ tájékoztatási kampányt indít annak érdekében, hogy a népszámlálás kapcsán minél valósabb kép alakuljon ki a romániai magyarokról. A szövetség el szeretne jutni minden egyes romániai magyarhoz, tudatosítva a magyar identitás vállalásának fontosságát. Céljukként jelölték meg, hogy a magyarok minél nagyobb számban vállalják nemzeti identitásukat, és ezt a népszámláláskor kinyilvánítsák. Az erről szóló kongresszusi dokumentumban megállapították, hogy ma már kedvezőbb a demográfiai helyzet: a magyar közösségen belül a gyermekvállalási hajlandóság javult, immár meghaladja az országos átlagot; a romániai magyarok elvándorlása és tartós külföldi munkavállalása pedig az országos átlag alá csökkent.

A  kongresszus második napján a magyar állampolgárság megszerzését kedvezményes formában lehetővé tevő jogszabályi változtatásokat üdvözölte erre vonatkozó állásfoglalásában az RMDSZ. A dokumentumban kiemelik, a magyar állampolgárság igénylése természetesen mindenkinek személyes, egyéni döntése, az RMDSZ azt tekinti elsődleges feladatának, hogy az irányában megfogalmazott tájékoztatási kérelmeknek megfelelő módon eleget tegyen. „A kedvezményes honosítás feltételeinek megteremtése mellett szükségesnek tartjuk, hogy a magyar kormány konkrét programokat fogalmazzon meg a szülőföldön való boldogulás támogatására, hiszen meggyőződésünk, hogy a romániai magyarok – állampolgárságtól függetlenül – továbbra is jelenlegi lakóhelyükön képzelik el jövőjüket. Meggyőződésünk szerint a kedvezményes honosítás lehetőségének is ehhez kell hozzájárulnia” – olvasható az erről szóló, és a kongresszus által elfogadott dokumentumban.

Az RDMSZ szerint európai uniós nemzeti kisebbségi keretszabályozásra van szükség. Az erről szóló kongresszusi dokumentumban az áll, hogy Európa egyik legnagyobb nemzeti kisebbsége, a romániai magyarság megmaradásának, önrendelkezésének záloga egy olyan európai kisebbségvédelmi keretszabályozás, amely megnyugtatóan rendezi az európai nemzetalkotó kisebbségek sorsát, biztosítja az egyéni és közösségi érdekérvényesítésüket, önrendelkezésüket, megteremti annak lehetőségét, hogy a nemzeti közösségek maguk döntsenek az őket érintő kérdésekben, kiemelten az identitás megőrzéséhez kapcsolódó területeken: oktatás, kultúra, hagyományok, média és helyi gazdaság. „A kulturális és területi autonómiaformák közjogi keretben, a közösség által közvetlenül választott testületek és az ezek számára törvényesen biztosított hatáskörök révén valósíthatók meg. Az RMDSZ célja, hogy az Európai Néppárttal és más európai szövetségesekkel közösen lehetőséget teremtsen egy európai szintű kisebbségi keretszabályozás elfogadtatására. Az autonómiaformák létének elfogadását, illetve politikai és jogi megteremtését – az Európai Unió által is hivatalosan jóváhagyott és a tagállamok irányában szorgalmazott – önkormányzatiság és szubszidiaritás elvei alapján tartjuk lehetségesnek és igazoltnak. Az Európai Unió több tagállamában megtalálható gyakorlatnak megfelelően az RMDSZ célkitűzése a magyar nyelv hivatalos regionális nyelvvé nyilvánítása, és a tényleges többnyelvűség bevezetése.”

Az RMDSZ kongresszusa november 15-ét, Bethlen Gábor születésnapját az összefogás jegyében a Magyar Szórvány Napjává nyilvánította, beleértve a csángó magyar közösségeket is. Az erről szóló indoklás szerint „legyen ez az a nap, mikor a magyar nemzet jobban odafigyel a szórványmagyarságra rendezvények, híradások, előadások, konferenciák, közösségépítő programok révén. Bethlen Gábor, Kún Kocsárd és még nagyon sok előttünk járó személyiség nyomdokain haladva komoly esély van arra, hogy az összmagyar szolidaritás megteremtse a magyar nemzet pozitív jövőképét, megedzze a székelység jövőbe vetett hitét, erősítse a szórványmagyarság valós alapokon nyugvó optimizmusát.”